A Fővárosi Törvényszék P.22992/2020/18. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. § (1) bek.] Bíró: Sarkadi Anikó

Fővárosi Törvényszék

15. P.22.992/2020/18.

A Fővárosi Törvényszék

Németh és Palatics Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző ügyvéd: dr. Palatics Edit) által képviselt

I.r. felperes (felperes címe) I.r. felperes

II.r. felperes (felperes címe) II.r. felperes

III.r. felperes (felperes címe) III.r. felperesnek

a Nagy János Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző ügyvéd: Dr. Nagy János) által képviselt

alperes. (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jogok megsértése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy az általa működtetett napilap sajtószerv által 2019. január 24. napján kiadott "cikk címe" című újság 15. oldalán megjelentetett képpel - amelynek jobb felső sarkában 2001.01.02., 05:08 időpont megjelölés és "A mentőkocsiban az orvosok mindent elkövettek, hogy megmentsék az énekes életét" szöveg került elhelyezésre -, megsértette a felperesek képmáshoz való és kegyeleti jogát.

A törvényszék az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

A bíróság kötelezi alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I.-II.-III. r. felperesek részére fejenként 300.000,- (háromszázezer) forint sérelemdíjat és annak 2019. január 24. napjától számított, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelemi kamatát.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felpereseknek 45.000 (negyvenötezer) forint perköltséget.

A bíróság kötelezi alperest, hogy az államnak külön felhívásra - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal útján - fizessen meg 54.000,- (ötvennégyezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s:

[1] A törvényszék a felek nyilatkozatai, valamint a csatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] Az alperes a napilap kiadójaként 2019. január 24. napján "cikk címe" címmel egy 23 oldalas nyomtatott kiadványt jelentetett meg, melyben különböző cikkek foglalkoznak személy1 életével és különösen a halálának körülményeivel. A cikkek között számos kép is található. A kiadvány 15. oldalán megjelentettek egy képet, amin személy1nek tűnő személy a végzetes balesetet követően a mentőautóban orvosi intézkedés alatt áll, teljesen kiszolgáltatott helyzetben. A kép jobb felső sarkában dátum és időpont megjelölés mellett a következő szöveg került elhelyezésre: "A mentőkocsiban az orvosok mindent elkövettek, hogy megmentsék az énekes életét".

Ezen fentiekben megjelölt fotó megjelentetése miatt a felperesek a peres eljárást megelőzően az alpereshez fordultak azon álláspontjukra tekintettel, hogy személy1t ezen kiszolgáltatott állapotban történő bemutatása sérti az elhunyt emlékét, illetve a fotó felhasználására engedély nélkül, jogosulatlanul került sor.

[3] A felperesek 2020. október 26. napján terjesztették elő keresetlevelüket a törvényszék előtt annak megállapítása iránt, hogy az alperes azzal, hogy általa napilap, "cikk címe"

címmel 2019. január 24. napján kiadott újságban személy1 képmását jogosulatlanul

használta fel, megsértette személy1 emlékét.

A jogsértés megállapítása esetén kérték az alperest a további jogsértéstől eltiltani és az I. rendű felperes javára elhunyt édesapjára, személy1re vonatkozó kegyeleti jogának személy1 képmásának jogellenes felhasználására való tekintettel 300.000 Ft összegű sérelemdíj, valamint annak 2019. január 24. napjától a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerint a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatának megfizetésére kötelezni, II. rendű felperes javára elhunyt édesapjára, személy1re vonatkozó kegyeleti jogának személy1 képmásának jogellenes felhasználására való tekintettel 300.000 Ft összegű sérelemdíj, valamint annak 2019. január 24. napjától a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerint a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatának megfizetésére kötelezni, és III. rendű felperes javára elhunyt férjére, személy1re vonatkozó kegyeleti jogának személy1 képmásának jogellenes felhasználására való tekintettel 300.000 Ft összegű sérelemdíj, valamint annak 2019. január 24. napjától a Ptk. 6:48. § (1) bekezdése szerint a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatának megfizetésére kötelezni.

Kérték továbbá az alperest a perköltség megfizetésére is kötelezni.

[4] Kereseti kérelmük jogalapjaként hivatkoztak a Ptk. személyhez fűződő jogokra vonatkozó 2:42. § (1) bekezdése, 2:43. § g) pontja, 2:48. § (1) bekezdése, a 2:50. § (1) bekezdése, a személyhez fűződő jogok jogkövetkezményeire vonatkozó 2:51. § (1) bekezdés a)-b) pontja, a sérelemdíjra vonatkozó 2:52. § (1)-(3) bekezdései és késedelmi kamatra vonatkozó 6:48. § (1) bekezdése rendelkezéseire.

[5] Kereseti kérelmük tényalapjaként előadták, hogy álláspontjuk szerint a kép megjelentetése súlyosan kegyeletsértő, mivel az életéért küzdő személy1t kiszolgáltatott helyzetben mutatja és amely kép nyilvánvalóan nem tartozik a nyilvánosságra. A kép elkészítéséhez, nyilvánosságra hozatalához, felhasználásához alperes semmilyen engedéllyel nem rendelkezett. A kép felhasználása személy1 halála körülményeinek ismertetéséhez, az olvasók (rajongók) tájékoztatásához nem volt szükséges és nem volt arányos az okozott jogsérelemmel.

[6] Alperes kérte a felperesek keresetének teljes elutasítását annak megalapozatlansága okán, továbbá a felpereseket a perköltség megfizetésére kötelezni.

A felperesek képmáshoz fűződő jog megsértésére történő hivatkozása körében elődadta, hogy a Ptk. 2:48. § (1) bekezdése szerint képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. A személyiségi jog megsértése tehát abban az esetben állapítható meg, amennyiben az érintett személy a fényképfelvételen felismerhető, személye egyértelműen beazonosítható. Alperes vitatta azt, hogy néhai személy1 a per tárgyát képező fényképfelvételen felismerhető lenne. Előadta, hogy a perbeli kép csupán egy illusztráció a tragikus nap kapcsán, amely személy1 halálának körülményeit, az életéért küzdő orvosok munkáját hivatott illusztrálni, azon azonban néhai személy1 nem felismerhető, erre tekintettel pedig a személyiségi jog megsértése sem állapítható meg.