A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20571/2012/4. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Kincses Attila, Sághy Mária, Varga Edit

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.24562/2008/44., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20571/2012/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.571/2012/4.

A Fővárosi Ítélőtábla a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) I. rendű, II.rendű felperes neve (u.o.) II. rendű, kiskorú III.rendű felperes neve (u.o.) III. rendű és kiskorú IV.rendű felperes neve (u.o.) IV. rendű felpereseknek - a dr. Salamonné dr. Bódis Enikő és dr. Salamon Ferenc ügyvédek által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés iránt indított perében - amely perbe dr. Bebesi István ügyvéd (fél címe 2) által képviselt Alperesi beavatkozó (fél címe 1) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság 2011. december 7. napján kelt 6.P.24.562/2008/44. számú közbenső ítélete ellen az I-IV. rendű felperesek részéről 45. sorszám, az alperes részéről 46. sorszám alatt előterjesztett és 48. sorszám alatt pontosított fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az alperes kártérítő felelősségét az I-IV. rendű felpereseket a III. rendű felperes magzati retardációjának fel nem ismeréséből eredően ért károkért állapítja meg.

Kötelezi az alperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az I-IV. rendű felpereseknek mint együttes jogosultaknak 10.000 (Tízezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget.

A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen a közbenső ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az I-II. rendű felperesek élettársak, a III-IV. rendű felperes a másod-, illetve elsőszülött gyermekük. Az I. rendű felperes terhességét az alperes gondozta, amelynek során a szülés várható időpontját 2006. június 21. napjában határozták meg, hat alkalommal végeztek - kóros eltérést egyik esetben sem kimutató - ultrahang (UH) vizsgálatot. Az I. rendű felperest 2006. június 29-én terminus túllépés miatt vették fel az alperes szülészetére, a magzat becsült súlya ekkor az UH vizsgálat alapján 2260 gramm volt. A III. rendű felperes hüvelyi úton 2006. július 1-jén született meg, állapota 9/10 Apgar értékkel volt jellemezhető, születési súlya 2540 gramm, hossza 51 centiméter volt. A III. rendű felperes újszülött korától sokat sírt, nyugtalan volt, 5 hónapos korától szülei azt tapasztalták, hogy mozgása, hallása, látása elmaradt a korának megfelelőtől. Orvosi kivizsgálása során izomtónus eloszlásában, mozgásszabályozásában, figyelmi magatartásában és agyi elektromos tevékenységében eltérést észleltek, 7 hónapos korától epilepszia miatt kezelik. A III. rendű felperes környezetével kapcsolatot tart, a hangokra reagál, mentálisan retardált, folyamatos fejlesztése szükséges.

Az I-IV. rendű felperesek vagyoni és nem vagyoni káraik megtérítésére kérték kötelezni az alperest arra hivatkozással, hogy az alperes a terhesség gondozása során nem a legnagyobb gondossággal járt el. Az UH vizsgálatok során tapasztalt eltéréseket nem értékelte kellőképpen, nem vetette fel a retardáció lehetőségét, így a terápiát sem kezdte meg. Hivatkoztak arra is, hogy a IV. UH vizsgálatot a terhesség 37. hetében kellett volna elvégezni, azonban az alperes ezt később - a 39. héten - végezte el. Ezen túlmenően az alperes soha nem ellenőrizte az I. rendű felperes súlyát, holott annak változásaiból is következtetést vonhatott volna a magzati retardációra.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Álláspontja szerint az I-IV. rendű felpereseknek nem okozott kárt, tevékenysége és a III. rendű felperes egészségi állapota között nincs okozati összefüggés. Az I. rendű felperes szülésének levezetésében, a III. rendű felperesi újszülött ellátásában az elvárható legnagyobb gondossággal járt el, a szükséges és előírt vizsgálatok a terhesgondozás során időben megtörténtek. Kiemelte, hogy a magzati retardációnak számos oka lehet, a kockázati tényezők közül az etnikai tényező, az anya kis testsúlya, korábban kis súlyú magzat szülése, illetve dohányzása is fennállt, amelyek az átlagosnál kisebb magzati súlyt magyarázhatták anélkül, hogy a lepényelégtelenség gyanúja felmerült volna.

Az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott felelősségbiztosító ugyancsak a kereset elutasítását kérte.