A Fővárosi Törvényszék K.701046/2020/21. számú határozata versenyügyben hozott vj......2016. számú határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 63. § (2) bek.]

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 105.K.701.046/2020/21.

A felperes: felperes neve ...... Távközlési Zrt. (felperes címe.)

A felperes képviselője: dr. Gönczöl Tünde Ügyvédi Iroda (Cím4.; eljáró ügyvéd: dr. Gönczöl Tünde)

Az alperes: Gazdasági Versenyhivatal (1054 Budapest, Alkotmány utca 5.)

Az alperes képviselője: dr. Ay Zoltán Nándor kamarai jogtanácsos

A per tárgya: versenyügyben hozott VJ......2016. számú határozat mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata

Ítélet

A bíróság az alperes VJ......2016. számú határozatának a felperessel szemben 1.176.000.000 (egymilliárd-százhetvenhatmillió) forint versenyfelügyeleti bírságot kiszabó II. (második) pontját megsemmisíti, és e körben az alperest új eljárásra kötelezi.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy az állam javára, az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon és számlára fizessen meg 750.000 (hétszázötvenezer) forint le nem rótt kereseti részilletéket, a fennmaradó 750.000 (hétszázötvenezer) forint kereseti részilleték az állam terhén marad.

A felek költségeiket ezt meghaladóan maguk viselik.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a ......i saját hálózattal rendelkező nyilvános mobilszolgáltató vállalkozások egyike.

[2] A felperes 2015 szeptemberétől 2016. augusztus 31-ig folytatott öt reklámkampánya (......16, ......32, ......24, ......33) során a "......25!" és a "......24" szlogeneket használta.

[3] Az alperes 2016. szeptember 12-én versenyfelügyeleti eljárást indított a felperessel szemben a reklámállításai miatt a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 10. § b) pontjának feltételezhető megsértése alapján.

[4] Az alperes 2017. december 22-én az eljárást kiterjesztette annak vizsgálatára, hogy a felperes a tájékoztatásaival megvalósította-e a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 6. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat, és ezen magatartásával megsértette-e az Fttv. 3. § (1) bekezdésben előírt tilalmat.

[5] Az alperes a 2018. július 12-én a VJ/76-107/2016. számú végzésével felfüggesztette az eljárást a Kúria Kf.VI.37.735/2018. számú felülvizsgálati eljárásának befejezéséig. A Kúria 2019 májusában döntést hozott, amely szerint annak az ügynek a felperese, a Magyar ......14 (a továbbiakban: ......14) a "Legnagyobb 4G hálózat" állításával a tárgyilagos összehasonlítás követelményét nem sértette meg. Az ítélet 2019. június 28-án kézbesítését követően az alperes 2019. július 3-án megszüntette az eljárás felfüggesztését, majd 2019. október 14-én megküldte a felperesnek az előzetes álláspontját észrevételezésre, amelyre a felperes 2019. november 14-én reagált.

Az alperes határozata

[6] Az alperes a 2019. december 14-én kelt VJ......2016. számú határozatával megállapította, hogy a felperes a 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. közötti időszakban közzétett "Európa legnagyobb 4G partnerhálózata!" és az "......26" piacelsőséget tartalmazó jogsértő reklámjaival a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot valósított meg, ezért 1.176.000.000 forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, valamint elrendelte, hogy a felperes valósítsa meg az általa vállalt, már működő megfelelőségi programjának fejlesztését. A határozattal egy okiratba foglaltan az alperes végzést hozott a Tpvt. 10. § b) pont szerinti jogalapon indult versenyfelügyeleti eljárás megszüntetéséről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 31. § (1) bekezdés e) pontja alapján arra hivatkozással, hogy az az eljárás folytatására okot adó körülmény, a Tpvt. szerinti jogalapon történő értékelés szükségessége már nem áll fenn.

[7] Indoklásában a Fttv. 1. § (1) bekezdés, 2. § a), c)-e), h) pont, 3. § (1)-(3), 4. § (1)-(2), 6. § (1), 9. § (1) bekezdés, 14. §, 19. § c) pont, Tpvt. 76. § rendelkezéseire hivatkozott.

[8] Rögzítette, hogy a reklámban megjelenített áru a felperes 4G hálózata; annak kiemelt tulajdonsága pedig a hálózat földrajzi kiterjedtsége, amely a reklám szerint Európa területét tekintve megelőzi a versenytárs szolgáltatók hálózati lefedettségét, hiszen ahhoz valamennyi esetben a legnagyobb felsőfokú jelző lett társítva, azaz piacelsőségi állítást tartalmaz. E körben megjegyezte, hogy a reklámszlogenekben a felperes hangsúlyosan a "legnagyobb" jelzőt alkalmazta, de amikor a reklám állításokat igazolni kívánta, akkor a reklámokon belüli apróbetűs részben a "legtöbb" jelzővel tette ezt meg. A nyelvtani elemzés alapján hangsúlyozta, hogy a "legnagyobb" szó a nagy szó felsőfokú jelzője, a nagy szó pedig szófaját tekintve melléknév, amelynek jelentéstartalma "jelentékeny kiterjedésű, jókora terjedelmű", amelyhez a legnagyobb felsőfokú melléknévhez lett párosítva a reklámokban a hálózat főnév. Rögzítette, hogy ezen értelmezés már önmagában egyértelműen területi, földrajzi lefedettséget üzen a fogyasztók számára, amely üzenetet megerősít Európa földrajzi fogalmának megjelenése és az ehhez társított különböző, a felperes márkaszínével kisatírozott földrajzi térkép. Kiemelte, hogy ezzel szemben a "legtöbb" szó, a sok határozatlan tőszámnévnek a felsőfokú alakja, amely a jelzőtipológiában, a szemantikai osztályozás alapján mennyiségi jelzős főnévi szerkezetet alkot, így következtetése szerint a "sok" mennyiségre utal, nem pedig a földrajzi lefedettségre. Összességében azt állapította meg, hogy önmagukban a reklámokban (vizsgált főüzenet és apróbetűs rész közötti ellentét) és a felperes előadásában (vizsgált főüzenet és a bizonyítani kívántak közötti ellentét) önellentmondás állt fenn, mert a "legnagyobb" szóhoz a területi lefedettséget és nem a partnerhálózatok számosságát kellett volna bizonyítania a felperesnek.

[9] Rögzítette, hogy a vizsgált kereskedelmi gyakorlat elsősorban azon fogyasztókra irányult, akik 4G mobilkommunikációs szolgáltatást kívánnak igénybe venni, így a vizsgált kampányok célcsoportja minden külföldön utazni vágyó fogyasztót magába foglalt; különösen azon személyeket, akik számára fontos, hogy utazásaik során mindig elérhetőek, online legyenek és minőségi internet szolgáltatáshoz jussanak.

[10] Megállapította, hogy a felperes a vizsgált reklámja kapcsán egyrészt nem bizonyította a 4G hálózatának a tényleges földrajzi lefedettségét (ugyanis nem konkrétan terület alapon, hanem az adott országokban elérhető partnerhálózatok számosságával kívánta azt bizonyítani, ami nincs összhangban a reklámban foglalt állítások hétköznapi fogyasztói percepciójával), másrészt olyan földrajzi fogalmat választott meg piacelsőségi állításának alapjául, amelynek területi kiterjedtsége, az érintett országok (így a szerződött partnerek számával a hálózat területi lefedettsége sem) pontosan nem beazonosítható, harmadrészt ,a kereskedelmi kampányai üzenetei és azok vizuális és szöveges tájékoztatásai között és kereskedelmi kampányai és általa csatolt bizonyítékok között ellentmondások állapíthatóak meg, ugyanis az általa benyújtott bizonyítékok nem támasztják alá a reklámok üzenetét (a reklámok önmagukban, egymásnak ellentmondóan, eltérően definiálják Európa területi egységét), továbbá a reklámok főüzenete nem áll összhangban a reklámokban alkalmazott, pontosításnak szánt apróbetűs tájékoztatással, valamint a vizuális elemekkel sem.