BH 1992.11.706 A szerződés létrejötte az ajánlat elfogadása esetén akkor is megállapítható, ha a megrendelő az ajánlat elfogadásával egyidejűleg a vállalkozótól szerződéstervezet megküldését kéri [Ptk. 205. § (1) és (2) bek., 213. § (1) bek., 217. § (2) bek., 395. § (1) bek.].

A felperes keresetet indított az alperes ellen 404 400 Ft és késedelmi kamata megfizetése iránt. Előadta, hogy az alperessel tárgyalásokat folytatott egy acéláruraktár cölöpalapozási munkáinak tervezésére és kivitelezésére vonatkozó szerződés megkötése érdekében, amelynek eredményeként 1990. március 20-án telexváltások útján szerződés jött létre. Az alperes 1990. március 27-én ugyanakkor azt közölte, hogy "az ajánlatot" nem áll módjában elfogadni. Az alperes magatartását akként értékeli, hogy mint megrendelő a szerződéstől elállt, ezért a Ptk. 395. §-ában foglaltak alapján köteles a vállalkozó kárát megtéríteni. A kár összegét a keresetben foglalt részletezés szerint a felperes 404 400 Ft-ban jelölte meg.

Az alperes előkészítő iratában kérte a kereset elutasítását. Azt adta elő, hogy mint megrendelő a szerződés érvényességét alakszerűséghez kötötte, vagyis szerződéstervezet megküldését kérte, amely azonban nem érkezett meg az alpereshez. Vitatta, hogy a felek között szerződés jött volna létre. Kifejtette azt az álláspontját, hogy a felperes a saját kockázatára végzett olyan tevékenységet, amelyből eredő kárának megtérítését kéri.

A felperes újabb előkészítő iratában azt fejtette ki, hogy az alperes március 20-án küldött telexe a felperesi ajánlatot elfogadó nyilatkozat volt, amelynek alapján a szerződés létrejött. A felek nem állapodtak meg a szerződés írásbeli alakban való megkötésében, az alakszerűség tehát nem lehet érvényességi feltétel. Közölte, hogy elsődlegesen a Ptk. 395. §-ában foglaltakra alapítja keresetét, vagylagosan pedig hivatkozott a Ptk. 6. §-ára.

Az elsőfokú bíróság tanúbizonyítást foganatosított, majd szakértői bizonyítást rendelt el A. J. szakértő kirendelésével. A szakértő a cölöpalapozással kapcsolatos tervezési tevékenységet vizsgálva azt állapította meg, hogy a tervdokumentáció készültségi foka 79%-os volt.

Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperes részére 356 800 Ft kártérítést és késedelmi kamatát, ezt meghaladóan pedig a keresetet elutasította. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy a felek között akarategyezőség jött létre a per tárgyát képező cölöpalapozási munkák tervezésére és kivitelezésére 6 800 000 Ft díj ellenében. Nem volt elfogadható az alperesnek az alakszerűségre való hivatkozása, mert a szerződéstervezet megküldésének igénylése nem jelent alakszerűségi kikötést a szerződés érvényességére vonatkozólag. Ennek hiányában pedig a szerződés - a Ptk. 213. §-ának (1) bekezdésre és 217. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel érvényesen létrejött.

Az ítélet indokolása hivatkozott arra, hogy az alperes a szerződéstől való elállására tekintettel a Ptk. 395. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint köteles a vállalkozó kárát megtéríteni. Megállapítást nyert, hogy a szerződés létrejöttére tekintettel a felperes tervdokumentáció elkészítésére kötött szerződéseket, és a szakértői bizonyítás eredményeként felmérhető volt a szerződések alapján végzett tervezői munka. A tervezési tevékenység ellenértékére alapított kártérítési követelést tehát a bíróság megalapozottnak találta. Elutasította azonban 47 600 Ft kártérítés tekintetében a keresetet, mert az eljárás során a felperes nem bizonyította e kárának a felmerülését.

Az első fokú ítélet ellen mind a felperes, mind pedig az alperes fellebbezéseket nyújtottak be.

A felperes kérte az ítélet megváltoztatásával az alperes kötelezését további 47 600 Ft és kamata megfizetésére. Előadta, hogy a fellebbezésének tárgyát képező összeg a felperesnek a szerződéskötéssel összefüggő, az alkalmazottai javadalmazására fordított kiadása, amely a szerződés megszűnése következtében kárként jelentkezik. Közölte még, hogy a szerződéssel összefüggésben az egyéb közreműködőkkel való kapcsolatfelvétel miatt különböző, pontosan ki nem mutatható költségei merültek fel: ezeknek a kiadásainak a megtérítését általános kártérítésként igényli.