A Pécsi Ítélőtábla Pf.20109/2016/6. számú határozata kártérítés tárgyában. Bírók: Hrubi Adrienn, Kovács János, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.109/2016/6. szám

A Pécsi Ítélőtábla a Kaposvári 7. sz. Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Csernus Sándor ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Dr. Kolonics Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kolonics Bálint ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a dr. Cseresnyés Zsolt ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperesi beavatkozó neve (alperesi beavatkozó címe) beavatkozott - a ... Törvényszék 2016. május 30-án meghozott 33. számú közbenső ítélete ellen az alperes részéről 38. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

közbenső ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget.

A közbenső ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperest az alsó végtagok visszértágulatai miatt vizsgálták az alperes kórházban, ahol 2013. április 26-án műtétet javasoltak, amit 2014. január 23-án végeztek el.

A felperes által aláírt műtéti beleegyező nyilatkozat tájékoztatást tartalmazott arról, hogy érműtét esetén, mint minden sebészeti beavatkozással bekövetkezhetnek általános szövődményként egyebek mellett melléksérülések (erek, idegek károsodása). Arról, hogy olyan idegsérülést szenvedhet, amely mozgásképtelenséget, bénulást okoz, a felperes nem kapott tájékoztatást.

A műtét során a sebész szakorvos a visszerek eltávolítását Smetana-késsel végezte ott is, ahol a műtéti terület a jobb lábfejet mozgató peroneus (szárkapocscsonti) ideg közvetlen környezetében volt. A műtét során ez az ideg megsérült, a felperes jobb lábfeje mozgásképtelenné vált, ami miatt 20% mértékű össz-szervezeti egészségkárosodásnak minősülő testi fogyatékosságot szenvedett.

A felperes keresetében a testi épséghez és egészséghez, valamint a munkához fűződő személyiségi jogának megsértése megállapítását és az alperes 1.000.000 forint nem vagyoni kártérítés megfizetésére kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes orvosa a műtét elvégzése során nem az elvárható gondossággal járt el és ennek következtében történt az idegsérülése és az egészségkárosodása. Hivatkozott arra is, hogy a műtét előtt nem tájékoztatták az annak folytán bekövetkezett egészségkárosodás kockázatáról.

Az alperes a kereset elutasítását kérte arra való hivatkozással, hogy a felperest a műtéti beleegyező nyilatkozattal igazoltan tájékoztatta, hogy a műtétnek idegsérülés is lehet a legkörültekintőbb orvosi ténykedés mellett előforduló szövődménye. A bekövetkezett idegsérülés ennek megfelelően az elvárható gondosság maradéktalan betartása mellett következett be.

A beavatkozó is a kereset elutasítását kérte az alperes védekezésében foglaltakkal egyetértve.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével megállapította az alperes kártérítési felelősségét a 2014. január 23-ai műtét során a felperest a peroneus idegsérüléssel okozati összefüggésben ért károkért. Döntésének indoka az volt, hogy az alperes orvosa a választott műtéti módszert az elvárható gondosság megsértésével alkalmazta akkor, amikor a peroneus ideg közvetlen környezetében alkalmazta a Smetana-kést úgy, hogy a műtéti területet nem tette láthatóvá. Az idegsérülés elkerülhető lett volna más eszköz - Várady-eszköz - használatával, vagy ha nagyobb bemetszés ejtésével a műtéti területet láthatóvá teszi. Kiemelte, hogy az elvárható gondosság tanúsításával elkerülhető idegsérülés nem vonható a műtéti kockázat körébe, ezért erről az alperes orvosainak a felperest nem kellett tájékoztatni. Utalt azonban arra, ha lábfejbénulás a műtét kockázata körébe tartozna, a megadott tájékoztatás nem minősülne megfelelőnek, mert abból a felperes a bekövetkezett egészségkárosodás lehetőségére nem következtethetett.

A közbenső ítélet ellen az alperes fellebbezett, annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Felvetette az elsőfokú közbenső ítélet hatályon kívül helyezésének indokoltságát is eljárási szabálysértésre hivatkozással, mert az elsőfokú bíróság a peres eljárást megelőzően az alperes részvétele nélkül beszerzett igazságügyi orvosszakértői véleményre alapította a döntését, amelyet olyan szakértő készített, aki érsebész szakvizsgával és érsebészeti szakmai gyakorlattal nem rendelkezett, holott a perben jelentős tény megállapításához erre vonatkozó speciális szakismeret lett volna szükséges.

A kereset elutasítását arra hivatkozással kérte, hogy az orvos az adott műtéti területen is elfogadott és megengedett műtéti módszert, illetve eszközt alkalmazott. Kifogásolta az elsőfokú bíróságnak azt a megállapítását, hogy az idegsérülés más eszközzel vagy hosszabb bemetszés ejtésével elkerülhető lett volna, ezzel szemben más műtéti megoldás vagy eszköz alkalmazásának indoka az alperes orvosának tanúvallomásával igazoltan nem merült fel, ezért nem sérült az elvárható gondosság követelménye. Így a bekövetkezett idegsérülés a visszérműtét ellátás kockázata volt.

Utalt arra is, hogy erről a kockázatról írásban, illetve a kezelőorvos által szóban megfelelő tájékoztatást kapott a felperes, amit igazol, hogy a műtéti beleegyező nyilatkozat kifejezetten tartalmazta az idegek károsodását a műtét veszélyei és szövődményei között.

A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú közbenső ítélet helybenhagyására irányult. Álláspontja szerint a beszerzett igazságügy orvosszakértői véleményre az elsőfokú bíróság helyesen alapította a döntését, érsebész szakvizsgával rendelkező szakértő kirendelésére nem volt szükség. A szakvélemény az alperes orvosának álláspontjával szemben kellő bizonyítékul szolgált arra, hogy az egészségkárosodás az elvárható gondosság tanúsításával elkerülhető lett volna. Utalt arra, hogy a szakértő megállapítása a közigazgatási eljárásban véleményt adó M.B. szakfelügyelő főorvos által adott tájékoztatással összhangban állt. Kifejtette azt is, hogy a felperesnél bekövetkezett súlyos egészségkárosodás - bénulás - lehetőségét az írásbeli tájékoztatás nem tartalmazta, ami miatt az alperes a tájékoztatási kötelezettségének sem tett eleget.

A beavatkozó a fellebbezés teljesítését kérte az abban foglaltakkal egyetértve.

A fellebbezés alaptalan.