A Győri Ítélőtábla Bf.76/2018/6. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 37. §, 47. §, 53. §, 56. §, 82. §, 310. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 97. §, 276. §, 289. §, 310. §, 396. §, 2017. évi XC. törvény (Be.) 320. §, 587. §, 590. §, 593. §, 599. §, 605. §, 606. §] Bírók: Élő András, Kovács Tamás, Takácsné dr. Helyes Klára

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék B.26/2016/66., *Győri Ítélőtábla Bf.76/2018/6.*, 3487/2022. (XII. 20.) AB határozat

***********

Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság

Bf.I.76/2018/6. szám

A Győri Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Győrött, a 2018. évi december hó 12. napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmények miatt I. r. vádlott neve és társa ellen indult büntető ügyben a Győri Törvényszék 2018. május 25. napján kihirdetett B.26/2016/66. számú ítéletét I. r. vádlott neve I.r. vádlott vonatkozásában megváltoztatja,

A I. r. vádlott neve I.r. vádlott terhére rótt bűncselekményeknél alkalmazott törvényhely az 1978. évi IV. törvényen alapul.

A kiszabott pénzbüntetés mértékét 400 /négyszáz/ napi tételre súlyosítja, az így megállapított 1.000.000.- /Egymillió/ forint pénzbüntetést meg nem fizetés esetén szabadságvesztésre kell átváltoztatni.

A pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést úgy kell megállapítani, hogy egy napi tétel helyébe egy napi szabadságvesztés lép.

A vádlott a börtönbüntetés háromnegyed részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra.

Az eljárás során 67008/580/2012. bü. számon lefoglalt bűnjelek lefoglalását megszünteti és a bűnügyi iratokhoz csatolását rendeli el.

Egyebekben az első fokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

I n d o k o l á s:

A Győri Törvényszék 2018. május 25. napján kihirdetett B.26/2016/66. számú ítéletével bűnösnek mondta ki I. r. vádlott neve I. r. vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében (Btk. 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés), 1 rb. folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében, (Btk. 289. § (1) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b) pont), 1 rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében (Btk. 276. §), II. r. vádlott neve II. r. vádlottat 1 rb. folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében (Btk. 310. § (1) bekezdés, (4) bekezdés).

Ezért az elsőfokú bíróság I. r. vádlott neve I. r. vádlottat halmazati büntetésül 2 évi börtönbüntetésre, 200 napi tétel pénzbüntetésre és 3 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra, II. r. vádlott neve II. r. vádlottat 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre, 150 napi tétel pénzbüntetésre és 2 évi gazdasági társaság vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A kiszabott börtönbüntetés tartamába beszámítani rendelte az I. r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Megállapította, hogy a vádlottak a börtönbüntetés 2/3 részének kitöltése után bocsáthatóak feltételes szabadságra. A bíróság a kiszabott börtönbüntetés végrehajtását I. r. vádlott neve I. r. vádlott vonatkozásában 5 év, II. r. vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában 3 év próbaidőre felfüggesztette, a próbaidő tartamára elrendelte I. r. vádlott neve I. r. vádlott pártfogó felügyeletét. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét I. r. vádlott neve I. r. és II. r. vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában 2.500-2.500,- Ft-ban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy az így kiszabott I. r. vádlott neve I. r. esetében 500.000,- Ft, II. r. vádlott neve II. r. vádlott esetében 375.000,- Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén az I. r. vádlottal szemben 200 nap, a II. r. vádlottal szemben 150 nap szabadságvesztésre kell átváltoztatni. II. r. vádlott neve II. r. vádlottat az ellene 1 rb., a Btk. 276. §-ába ütköző, és aszerint minősülő magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, rendelkezett továbbá az eljárás során felmerült bűnügyi költségről.

Az ítélettel szemben az ügyész I. r. vádlott neve I. r. vádlott terhére súlyosítás, hosszabb tartamú, börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés, közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása, a pénzbüntetés napi tételszámának és az egynapi tétel összegének felemelése érdekében jelentett be fellebbezést, míg az I. r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett fellebbezett.

Az elsőfokú bíróság ítélete II. r. vádlott neve II. r. vádlott vonatkozásában 2018. május 28. napján jogerőre emelkedett és fel nem függesztett részében végrehajthatóvá vált.

A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.189/2018/1-I. számú átiratában az ügyész fellebbezését fenntartotta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a büntető perrendtartás szabályainak megfelelően folytatta le a bizonyítási eljárást, amely azonban szükségtelenül elhúzódott. Az I. r. vádlott tagadta a büntetőjogi felelősségét, védekezése szerint soha nem utasította, kérte a könyvelőjét nullás adótartalmú bevallás elkészítésére, leterheltsége és hozzá nem értése miatt azonban nem ellenőrizte őt, ennélfogva nem is volt tudomása az ilyen tartalmú bevallások benyújtásáról. Az I. r. vádlott ezen védekezését azonban tanú 4 tanú vallomása cáfolta, a tanú elmondása szerint az I. r. vádlott ismerte a 2010. III. és IV. negyedévére benyújtott adóbevallások tartalmát, közösen döntöttek arról. A fellebbviteli főügyészség álláspontja szerint a törvényszék az I. r. vádlott és a tanú vallomásait megfelelően értékelte, és helyesen döntött akkor is, amikor a bizonyítás teljes anyagára tekintettel a logika szabályai alapján a nyomozás során készített igazságügyi könyvszakértői véleményt fogadta el az ítéleti tényállás megállapítása során. Az elsőfokú bíróság által elvégzett és az ítéletben bemutatott mérlegelő tevékenység helytálló, ennélfogva csak annak megváltoztatásával, ismételt elvégzésével lehetne a vádlott büntetőjogi felelősségét, a bűncselekmények eltérő minősítését érintően eltérő tényállást megállapítani.

Álláspontja szerint a megalapozott tényállásból az I. r. vádlott büntetőjogi felelősségére vont következtetés okszerű, és a bűncselekmények minősítése is törvényes.

Ugyanakkor rámutatott arra, hogy a törvényszék által alkalmazott, az elkövetéskor hatályos anyagi jogszabály szerint a büntetés középmértéke hét év. Így a súlyosító körülmények nagy száma és nyomatéka, az, hogy, az I. r. vádlott büntetett előéletű, a jelen ügy tárgyát képező bűncselekmények elkövetési idején ellene adócsalás bűntette és számvitel rendje megsértésének bűntette miatt büntetőeljárás volt folyamatban, ami miatt végül jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, továbbá a költségvetést károsító bűncselekmények elszaporodottsága mellett fennálló enyhítő körülmények, az időmúlás és a kiskorúakról történő gondoskodás nem indokolják a szabadságvesztés büntetés törvényi minimumban történő meghatározását, és annak végrehajtásának felfüggesztését. Kifejtette azt is, hogy az I. r. vádlott bűnösségének fokához, az adóbevétel csökkenésének nagyságához magasabb tételszámú, az I. r. vádlott jövedelméhez pedig magasabb napi összegű pénzbüntetés igazodik.