A Budapest Környéki Törvényszék P.25861/2010/54. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 81. §, 82. §, 139. §, 206. §, 215. §, 233. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 117. §, 201. §, 206. §, 233. §, 236. §, 237. §, 277. §, 301. §, 318. §, 339. §, 355. §] Bíró: Virág Csaba

Budapest Környéki Törvényszék

7.P.25.861/2010/54.

A Budapest Környéki Törvényszék a ... Ügyvédi Iroda (fél címe , képviselő... ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a ... ... ügyvéd (...) által képviselt alperes neve (...) alperes ellen, kártérítés és járulékai iránt indított perében meghozta és nyilvánosan kihirdette az alábbi

í t é l e t e t

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 3.000.000,- (hárommillió) forintot és ezen összeg után 2008. március hó 13. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév utolsó napját megelőző napon érvényes jegybanki alapkamat mértékével egyező mértékű késedelmi kamatát.

Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a feleket, hogy a feljegyzett eljárási illetékből külön-külön 390.000 - 390.000,- (háromszázkilencvenezer - háromszázkilencvenezer) forintot az adóhatóság külön felhívására a Magyar Államnak fizessenek meg. Ezt meghaladóan felek az eljárás során felmerült költségeiket maguk viselik.

Az alperes részére kirendelt ügygondnok munkadíját a kirendelő hatóság állapítja meg és fizeti ki.

Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Budapest Környéki Törvényszéknél kell 3 egyező példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

I n d o k o l á s:

2006. év elején az alperes, aki praktizáló orvosként és ... ... ... végzett tevékenységet ezen időben, ingatlanokat ajánlott fel a felperesnek megvételre. 2006. január hó 19. napján ... adásvételi szerződést kötött az alperes a felperessel, mint ... ..., az ... tulajdonában lévő ingatlanra, majd 2006. január hó 20. napján az alperes tulajdonát képező - perbeli - ... belterület ... hrsz. alatti, természetben .... szám alatt található kivett lakóház udvar megjelölésű ingatlanra.

A felek a perbeli ingatlan vételárát 9.000.000,- forintban állapították meg. A szerződés 6. pontjában az alperes szavatosságot vállalt azért, hogy az ingatlan per-, teher- és igénymentes. A vételárat az alperes megkapta, és az ingatlant a felperes birtokba vette.

Az adásvételi szerződés megkötését követően, de a felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését megelőzően, az alperes 2006. február hó 15. napján az ....-vel ...szám alatt kölcsönszerződést kötött 81.098,61 CHF (a kölcsön felvételekori árfolyamon mintegy 13.000.000,- forint) kölcsön összegre. Az .... 12.610.000,- forintot folyósított az alperes részére. Az ingatlan-nyilvántartásba az .... önálló zálogjoga 2006. március hó 06. napán, míg a felperes tulajdonjoga 2006. április hó 10. napján került bejegyzésre.

A 240 hónapra felvett hitel részleteit az alperes egyáltalán nem fizette meg, így a szerződést a pénzintézet felmondta. A felperes az adásvételi szerződést követően az alperes által felvett hitel összegről a bejegyzési eljárás közben értesült. Az ingatlan tehermentesítése érdekében a felperes megállapodást kötött a perben nem álló ....-vel, és részére 8.000.000,- forintot fizetett meg, amely összeg beérkezését 2008. március 13. napján kelt okiratokban igazolta a pénzintézet. A felperes a hitelintézet részére történő befizetésének igazolása 2008. március hó 13. napjára szólt, amely időpontban mind a megkötött egyezség, mind pedig a törlési engedély dátuma is megegyezett.

Az ingatlanok adásvételi szerződéseiben rögzítettek szerint a felperes az alperesnek készpénzben adta át a vételárat és tudomása volt arról, hogy az alperesnek sürgősen szüksége van nagyobb összegű készpénzre. Tudomása volt arról is a felperesnek, hogy a perbeli ingatlan is a piaci forgalmi ár alatti vételáron került felkínálásra a részére. Az alperes ingatlan értékesítésének motivációja az volt, hogy játék szenvedélye miatt nagy összegű készpénzre volt szüksége.

A ... ...szám alatt az alperessel mint gyanúsítottal szemben többek között a perbeli adásvételi szerződés miatt indult csalás bűntette és más bűncselekmények bűntette miatti büntető ügyet megszüntette az alperes kóros elmeállapota miatt, mint büntethetőséget kizáró ok miatt (Btk.22.§ b) pontja és 24.§ (1) bekezdés). Ennek alapjául az alperes igazságügyi pszichiátriai vizsgálata szolgált, amely megállapította, hogy az alperes olyan bipoláris hangulati zavarban szenvedett, amely miatt nem volt képes cselekményei következményeinek felismerésére.

A felperes módosított kereseti kérelmében 8.000.000,- forint, és ezen összeg után 2006. február hó 15. napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Kereseti kérelme jogcímeként a Ptk.339.§ és 355. §-ait jelölte meg, késedelmi kamat igénye a jogszabály alapjaként pedig a Ptk.301.§ (2) bekezdését. A felperes előadta, hogy az alperes ingatlanának értékéről tudva azonnali gyors értékesítés szándéka mellett kívánta értékesíteni ingatlanát, így feltűnő értékaránytalanságra e vonatkozásban nem hivatkozhat. Előadta azt is, hogy a Ptk.233.§ (4) bekezdése alapján ellenkérelemként sincs lehetősége az alperesnek a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadására, ugyanis a felperes a perben nem a szerződésből eredő igényt érvényesíti, hanem az .... részére megfizetett 8.000.000,- forintos igényt. E körben hivatkozott a .... számú eseti döntésére. Hivatkozott az alperes szerződés megkötése utáni megterhelés körében a rosszhiszemű magatartására, és a pervitel vonatkozásában is a Pp.139.§ alapján rosszhiszemű magatartására. A kár összegét a Ptk.355.§ (4) bekezdése alapján jelölte meg. Perköltség fizetésére vonatkozó igénye volt.

Az alperes módosított ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és perköltségeiben való marasztalását kérte. Fenntartott védekezése alapján az ingatlan vételára feltűnően értékaránytalan volt. Ezért a Ptk. 201. §-a alapján tekintettel a Ptk.236.§ (3) bekezdésére, érvényesítheti, figyelemmel arra, hogy a felperes kára az adásvételi szerződéssel a szerződésben vállalt és szavatolt per-, teher- és igénymentesség biztosítása körében merült fel. A perbeli ingatlan 2006. évi forgalmi értéke 18,6 M Ft volt a felújítást és átalakítást megelőzően, míg az ingatlan ún. menekülési értéke 14-15 M Ft közötti összeg volt.

A felperes keresete részben alapos.