BH 1992.7.480 A szavatossági igényt a tervezővel szemben a jogosult a szakértői vélemény kézhezvételétől számított három hónapon belül a bíróság előtt akkor is érvényesítheti, ha a hibát már korábban felismerte, de a tervező közrehatásáról a hiba keletkezésében csak a szakértői véleményből szerzett tudomást [Ptk. 326. § (2) bek., I. sz. PGED].

Az I. r. és II. r. felperesek keresetet indítottak az I. r. és II. r. alperesek ellen a múzeumépület tetőszerkezeti hibáinak kijavítása, illetőleg a kijavítási költségek viselése iránt. Előadták, hogy az I. r. alperes tervei alapján a II. r. alperes kivitelezte a per tárgyát képező épületet, amelynek műszaki átadás-átvétele 1985. június 25-én történt.

Az 1987. április 6-án megtartott utófelülvizsgálati eljárás során megállapították, hogy a tetőzet több helyen beázik, majd a II. r. alperes több alkalommal javítást végzett, amely azonban nem volt eredményes. A hibák okának megállapítására a II. r. alperes szakvéleményt szerzett be; a szakvélemény szerint a hiba mind tervezői, mind pedig kivitelezői mulasztásra visszavezethető.

Az I. r. alperes kérte az ellene indított kereset elutasítását, elsősorban elévülésre hivatkozással. Elévülési kifogását arra alapította, hogy a hiba felismerése már az utófelülvizsgálati eljárás során megtörtént, a felperesek azonban csak 1990. május 23-án nyújtották be a keresetüket. Műszaki álláspontját kifejtve közölte, hogy a hibás kivitelezés, a felhasznált anyag nem megfelelő minősége és a karbantartás hiánya okozta a beázásokat.

A II. r. alperes ugyancsak kérte az ellene indított kereset elutasítását. Utalt arra, hogy az általa beszerzett szakvélemény a beázások okának ismeretlen eredetét állapította meg. Szerinte az I. r. alperes által szolgáltatott tervek "olyan hibákban szenvedtek", amelyeket a kivitelezés során nem lehetett felismerni.

Az elsőfokú bíróság szakértői bizonyítást rendelt el. A szakvélemény szerint a létesítmény hibái mind tervezési, mind kivitelezési mulasztásokra visszavezethetők, jelentősebb a hibák kialakulásában a tervezői közrehatás.

A szakvéleményre az alperesek észrevételeket közöltek, majd a folytatólagos tárgyaláson a szakértő kijelentette, hogy szakvéleményét változatlanul fenntartja. A felperesek a tárgyaláson közölték, hogy a szakvéleményben foglaltakra tekintettel keresetüket felemelik. A beázási hibák megszüntetésén túl a tetőszerkezet egyéb, a légzárással, a hő- és párahidassággal összefüggő hibáinak kijavítására is kérik kötelezni az alpereseket.

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az I. r. alperest, hogy a tetőszerkezeti hibaokok megszüntetésére szolgáltasson kijavítási terveket, a II. r. alperest pedig kötelezte a tetőszerkezet hibáinak kijavítására. A bíróság ezen ítéleti rendelkezéseit előzetesen végrehajthatónak nyilvánította. Megállapította a bíróság, hogy a kijavítással felmerülő költségeket az I. r. alperes 60%-os, a II. r. alperes pedig 40%-os arányban köteles viselni, a felmerülő értéknövelő költségek pedig a felperest terhelik. Az ítélet indokolása szerint a bíróság a kellően megindokolt szakértői vélemény alapján megállapította az alperesek hibás teljesítését. A szakvéleményben foglaltak szerint megállapítást nyertek a tervezési hibák, amelyek következtében a tetőfedés nem vízhatlan, nem viharbiztos, a héjalás alatti légtér kiszellőztetése megoldatlan, továbbá a tető nem légzáró és hőhidas, illetve párahidas. A megállapítható kivitelezési hibák: az alumínium burkoló elemek károsítása, a fedés kialakításának szakszerűtlensége. Ezen túlmenően kivitelezői mulasztásként volt megállapítható, hogy a tervdokumentáció hibáit a II. r. alperes nem észlelte, illetőleg nem kifogásolta.

Az első fokú ítélet ellen az I. r. II. r. alperesek fellebbezést nyújtottak be.