31998L0071[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 98/71/EK irányelve (1998. október 13.) a formatervezési minták oltalmáról

Az Európai Parlament és a Tanács 98/71/EK irányelve

(1998. október 13.)

a formatervezési minták oltalmáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100a. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 189b. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően, az egyeztetőbizottság által 1998. július 29-én jóváhagyott együttes szöveg figyelembevételével [3],

(1) mivel a Közösségnek a szerződésben meghatározott céljai magukban foglalják egy, az európai népek között fennálló minden eddiginél szorosabb szövetség megalapozását, a Közösség tagállamai közötti szorosabb kapcsolatok elősegítését és a Közösség országai gazdasági és szociális fejlődésének biztosítását az Európát megosztó korlátok megszüntetésére irányuló közös cselekvés révén; mivel e célból a szerződés előírja egy olyan belső piac kialakítását, amelyet az áruk szabad mozgásának útjában álló akadályok megszüntetése jellemez, valamint egy olyan rendszer létrehozását, amely biztosítja, hogy a verseny a belső piacon ne torzuljon; mivel a tagállamok formatervezési minták oltalmára vonatkozó jogszabályainak közelítése előmozdítaná e célok megvalósítását;

(2) mivel a tagállamok jogszabályai által a formatervezési mintákra biztosított oltalom eltérései a formatervezési mintákat magukban foglaló termékeket illetően közvetlen hatással vannak a belső piac kialakítására és működésére; mivel ezek az eltérések torzíthatják a versenyt a belső piacon;

(3) mivel a belső piac zavartalan működéséhez szükséges a tagállamok formatervezési mintaoltalmi jogszabályainak közelítése;

(4) mivel ehhez fontos figyelembe venni azokat a megoldásokat és előnyöket, amelyeket a közösségi mintaoltalmi rendszer fog biztosítani a formatervezési mintákhoz kapcsolódó jogokat megszerezni kívánó vállalkozások számára;

(5) mivel a tagállamok formatervezési mintaoltalmi jogszabályainak teljes körű közelítését szükségtelen elvégezni, és elegendő, ha a közelítés azokra a nemzeti jogban található rendelkezésekre korlátozódik, amelyek a leginkább és közvetlenül befolyásolják a belső piac működését; mivel a szankciókra, a jogorvoslatokra és a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseket a nemzeti jogra kell hagyni; mivel e korlátozott közelítés céljait a tagállamok önállóan nem érhetik el a kellő mértékben;

(6) mivel ennek megfelelően a tagállamok továbbra is szabadon állapítják meg a formatervezési mintákkal kapcsolatos jogok lajstromozására, megújítására és megsemmisítésére vonatkozó eljárási szabályokat, valamint az ilyen megsemmisítés joghatásaira vonatkozó rendelkezéseket;

(7) mivel ez az irányelv nem zárja ki olyan nemzeti vagy közösségi rendelkezéseknek a formatervezési mintákra történő alkalmazását, amelyek más oltalmat írnak elő, mint amilyenben a formatervezési minták lajstromozásuk vagy közzétételük útján részesülnek; ilyen rendelkezések lehetnek a nem lajstromozott formatervezési mintaoltalmi jogokra, a védjegyekre, a szabadalmakra és a használati mintákra, a tisztességtelen versenyre, illetve a polgári jogi felelősségre vonatkozó rendelkezések;

(8) mivel a szerzői jogi jogszabályok harmonizációjának hiányában fontos rögzíteni a formatervezési minták lajstromozás útján történő sajátos oltalma, valamint a szerzői jogi jogszabályok által biztosított védelem halmozódásának alapelvét, miközben a tagállamok számára biztosítani kell annak szabadságát, hogy meghatározzák a szerzői jogi védelem mértékét és azokat a feltételeket, amelyek alapján az ilyen védelmet biztosítják;

(9) mivel a belső piac célkitűzéseinek megvalósításához szükséges, hogy a formatervezési minták lajstromozásának feltételei valamennyi tagállamban azonosak legyenek; mivel e célból egységes meghatározást kell adni a formatervezési minta, az újdonság és az egyéni jelleg fogalmának, amelyeknek a lajstromozott formatervezési mintaoltalmi jogok meg kell, hogy feleljenek;

(10) mivel az áruk szabad áramlásának megkönnyítése érdekében alapvető fontosságú, hogy a formatervezési minta lajstromozásával keletkező oltalom a jogosult számára elvileg valamennyi tagállamban azonos védelmet nyújtson;

(11) mivel a lajstromozással keletkező oltalom valamely termék egészének vagy részének olyan külső jellegzetességeire vonatkozik, amelyeket a bejelentésben láthatóan bemutatnak, és amelyek a minta közzététele vagy a mintaoltalmi iratokba való betekintés útján jutnak nyilvánosságra;

(12) mivel az oltalom nem terjedhet ki azokra az alkotóelemekre, amelyek a termék rendeltetésszerű használata során nem láthatók, illetve az ilyen alkotóelem olyan külső jellegzetességeire, amelyek az alkotóelemnek a termékbe való beillesztését követően nem láthatók, vagy amelyek önmagukban nem felelnek meg az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek; mivel azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik-e az oltalmazhatóság feltételeit;

(13) mivel annak megítélése, hogy a formatervezési mintának egyéni jellege van-e, azon kell, hogy alapuljon, hogy a minta a már meglévő bármely mintához képest a tájékozott használóra nyilvánvalóan eltérő összbenyomást tesz-e, figyelembe véve annak a terméknek a természetét, amelyre a mintát alkalmazzák, illetve amelyben a minta megtestesül, különös tekintettel a termék szerinti ipari ágazat sajátosságaira, valamint arra, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát;

(14) mivel a műszaki haladás nem akadályozható olyan külső jellegzetességek mintaoltalomban való részesítésével, amelyek kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következményei; mivel elfogadott, hogy ez a formatervezési minta esztétikai minőségének követelményét nem vonja maga után; mivel hasonlóképpen a különböző gyártmányú termékek együtt történő működtetése nem akadályozható az oltalomnak a szerkezetileg összekapcsolható elemek formatervezési mintájára való kiterjesztésével; mivel azok a külső jellegzetességek, amelyek ezen okok miatt nem részesülhetnek oltalomban, nem vehetők figyelembe annak megítélésekor, hogy a minta egyéb külső jellegzetességei kielégítik-e az oltalmazhatóság feltételeit;

(15) mivel az előre gyártott elemekből álló termékek szerkezetileg összekapcsolható elemei az ilyen termékek újító jellegének fontos részét képezhetik és jelentős reklámértéket képviselhetnek, így oltalomban részesülhetnek;

(16) mivel nem részesülhet formatervezési mintaoltalomban a minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik; mivel ez az irányelv nem jelenti a közrend, illetve a közerkölcs nemzeti fogalmainak harmonizációját;

(17) mivel a belső piac zavartalan működésének biztosításához alapvető fontosságú a lajstromozott formatervezési minták oltalmi idejének egységesítése;

(18) mivel ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a szerződés 85. és 86. cikkében foglalt versenyszabályok alkalmazását;

(19) mivel ennek az irányelvnek a gyors elfogadása számos ipari ágazat vonatkozásában sürgőssé vált; mivel a jelenlegi szakaszban nem lehetséges a tagállamoknak az oltalomban részesülő formatervezési minták valamely összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából történő hasznosítására vonatkozó jogszabályainak teljes körű közelítése olyan esetekben, amikor a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, olyan összetett termék alkotóelemét képezi, amelynek megjelenésétől az oltalomban részesülő formatervezési minta függ; mivel a tagállamoknak az oltalomban részesülő formatervezési minták összetett termék javítása céljából történő hasznosítására vonatkozó jogszabályai teljes körű közelítésének hiánya nem képezheti akadályát a nemzeti formatervezési mintaoltalmi jogszabályok olyan egyéb rendelkezései közelítésének, amelyek a leginkább közvetlenül befolyásolják a belső piac működését; mivel ebből az okból a tagállamok hatályban tartják az alkotóelemek formatervezési mintájának az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából történő hasznosítására vonatkozó, a szerződéssel összhangban álló rendelkezéseket, illetve amennyiben az ilyen hasznosítással kapcsolatban új rendelkezést vezetnek be, e rendelkezések célja kizárólag az ilyen alkotóelemek piacának liberalizálása lehet; mivel azok a tagállamok, amelyek az irányelv hatálybalépésének napján nem rendelkeznek az alkotóelemek formatervezési mintájának oltalmáról, nem kötelesek bevezetni az ilyen alkotóelemek formatervezési mintájának lajstromozását; mivel az irányelvnek a nemzeti jogokba történő átültetésére megállapított határidő lejártát követő három év elteltével a Bizottság elemzést nyújt be az irányelv rendelkezéseinek a Közösség iparára, a fogyasztókra, a versenyre és a belső piac működésére gyakorolt hatásairól; mivel az összetett termékek alkotóelemeit illetően az elemzésnek mérlegelnie kell különösen a választási lehetőségek alapján történő harmonizációt, ideértve a díjazási rendszert, valamint a kizárólagosság időtartamát; mivel a Bizottság legkésőbb az elemzés benyújtásától számított egy év elteltével, a leginkább érintett felekkel folytatott tanácskozást követően az irányelvre vonatkozó minden olyan módosító javaslatot megtesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely az összetett termékek alkotóelemeivel kapcsolatban a belső piac kiteljesítéséhez szükséges, továbbá minden olyan egyéb módosító javaslatot, amelyet szükségesnek ítél;

(20) mivel a 14. cikkben foglalt, az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából felhasznált alkotóelem formatervezési mintájára vonatkozó átmeneti rendelkezés semmi esetre sem képezheti akadályát az ilyen alkotóelemet tartalmazó termék szabad áramlásának;

(21) mivel a lajstromozás megtagadásának anyagi jogi okait azokban a tagállamokban, amelyek a mintaoltalmi bejelentéseknek a lajstromozást megelőző érdemi vizsgálatáról rendelkeznek, valamint a lajstromozott formatervezési mintaoltalomi jogok tagállambeli megsemmisítésének anyagi jogi okait kimerítő jelleggel fel kell sorolni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Meghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

a) "formatervezési minta" valamely termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei - különösen a rajzolat, a körvonalak, a színek, az alak, a felület, illetve az anyagok jellegzetességei - eredményeznek;

b) "termék" bármely ipari vagy kézműipari árucikk, ideértve - egyebek mellett - azokat a részeket is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak, továbbá a csomagolást, a kikészítést, a grafikai jelzéseket és a nyomdai betűformákat, a számítógépes programok kivételével;

c) "összetett termék" az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.

2. cikk

Az irányelv hatálya

(1) Ez az irányelv a következőkre alkalmazandó:

a) a tagállamok központi iparjogvédelmi hivatalainál lajstromozott formatervezési mintaoltalmi jogok;

b) a Benelux Mintaoltalmi Hivatalnál lajstromozott formatervezési mintaoltalmi jogok;

c) a valamely tagállamban hatályos nemzetközi megállapodások alapján lajstromozott formatervezési mintaoltalmi jogok;

d) az a), b) és c) pontban említett formatervezési mintaoltalmi jogok megszerzése iránt benyújtott bejelentések.

(2) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a formatervezési minta lajstromozása magában foglalja a mintának olyan tagállam iparjogvédelmi hivatalához történő benyújtást követő közzétételét, amelyben a közzététellel mintaoltalmi jogok keletkeznek.

3. cikk

Az oltalmazhatóság feltételei

(1) A tagállamok az irányelv rendelkezéseivel összhangban kötelesek a formatervezési mintákat lajstromozás útján oltalomban részesíteni, és azok jogosultjai számára kizárólagos jogot biztosítani.

(2) A formatervezési minta akkor részesülhet formatervezési mintaoltalomban, ha új és egyéni jellegű.

(3) Az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha

a) az alkotóelem az összetett termékbe való beillesztését követően is látható marad az összetett termék rendeltetésszerű használata során; és

b) az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek.

(4) A (3) bekezdés a) pontja értelmében a "rendeltetésszerű használat" a végső felhasználó részéről történő használat, amely a fenntartást, a karbantartást, illetve a javítást nem foglalja magában.

4. cikk

Újdonság

Új a minta, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra a bejelentés napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - megelőzően. A mintákat egymással azonosnak kell tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek.

5. cikk

Egyéni jelleg

(1) A formatervezési mintának egyéni jellege van, ha a bejelentés napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - megelőzően nyilvánosságra jutott bármely mintához képest a tájékozott használóra eltérő összbenyomást tesz.

(2) Az egyéni jelleg megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotói szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

6. cikk

Nyilvánosságra jutás

(1) A 4. és az 5. cikk alkalmazása során a mintát nyilvánosságra jutottnak kell tekinteni, ha a lajstromozást követő közzététellel, egyéb közlés útján, kiállítással, kereskedelmi forgalomba hozatallal vagy bármilyen más módon bárki számára hozzáférhetővé vált, kivéve ha ezek az események a rendes üzletvitel során ésszerűen nem juthattak az érintett ágazaton belül a Közösségben működő szakmai körök tudomására a bejelentés napját - elsőbbség igénylése esetén - az elsőbbség napját megelőzően. A minta nem tekinthető azonban nyilvánosságra jutottnak, ha azt harmadik személy számára kifejezett vagy hallgatólagos titoktartási kötelezettség terhe mellett mutatják be.

(2) A nyilvánosságra jutás nem vehető figyelembe a 4. és az 5. cikk alkalmazása során, ha a formatervezési mintát, amelynek oltalmát valamely tagállamban lajstromozás útján kérték,

a) a szerző, a jogutódja vagy - valamelyiküktől származó tájékoztatás, illetve valamelyikük cselekménye eredményeképpen - harmadik személy;

b) a bejelentés napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - tizenkét hónappal megelőzően nyilvánosságra hozta.

(3) A (2) bekezdést akkor is alkalmazni kell, ha a formatervezési minta nyilvánosságra jutása a szerzővel vagy jogutódjával szemben elkövetett jogsértés következménye.

7. cikk

A műszaki rendeltetésük által meghatározott és az összekapcsolható formatervezési minták

(1) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amely kizárólag a termék műszaki rendeltetésének következménye.

(2) Nem részesülhet mintaoltalomban a külső jellegzetesség, amelyet szükségképpen pontosan ugyanabban a formában és méretben kell megvalósítani ahhoz, hogy a termék, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák, szerkezetileg összekapcsolható legyen egy másik termékkel, vagy elhelyezhető legyen benne, körülötte vagy rajta oly módon, hogy mindegyik termék betölthesse a rendeltetését.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a 4. és az 5. cikkben említett feltételeknek megfelelő formatervezési minta oltalomban részesülhet, ha a minta azt a célt szolgálja, hogy előre gyártott elemekből álló rendszerekben lehetővé tegye a többféle összeállítást, illetve a kölcsönösen kicserélhető termékek kapcsolódását.

8. cikk

A közrendbe vagy a közerkölcsbe ütköző formatervezési minták

Nem részesülhet oltalomban a formatervezési minta, ha a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik.

9. cikk

Az oltalom terjedelme

(1) A mintaoltalom kiterjed mindazokra a formatervezési mintákra, amelyek a tájékozott használóra nem tesznek eltérő összbenyomást.

(2) A mintaoltalom terjedelmének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy a szerző milyen alkotó szabadságfokkal alakíthatta ki a mintát.

10. cikk

Az oltalom időtartama

A lajstromozás alapján azok a formatervezési minták, amelyek megfelelnek a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, a bejelentés napjától számított egy vagy több ötéves időtartamra szóló mintaoltalomban részesülnek. A mintaoltalom jogosultja a mintaoltalmat egy vagy több ötéves időtartamra, a bejelentés napjától számított legfeljebb huszonöt évre megújíthatja.

11. cikk

Az oltalom megsemmisítése, illetve a lajstromozás megtagadása

(1) A formatervezési minta lajstromozását meg kell tagadni, illetve a minta lajstromozása esetén a mintaoltalmat meg kell megsemmisíteni, ha

a) a minta az 1. cikk a) pontja értelmében nem minősül formatervezési mintának; vagy

b) a minta nem felel meg a 3-8. cikkekben foglalt követelményeknek; vagy

c) a bejelentőt, illetve a mintaoltalom jogosultját az érintett tagállam joga szerint a mintaoltalom nem illeti meg; vagy

d) a minta ütközik a bejelentés napját - elsőbbség igénylése esetén az elsőbbség napját - követően nyilvánosságra jutott olyan mintával, amelyre az említett napot megelőzően adtak lajstromozott közösségi mintaoltalmat, vagy az ilyen minta bejelentésével, illetve az érintett tagállamban oltalom alatt álló korábbi mintával vagy annak bejelentésével.

(2) Bármelyik tagállam valamely formatervezési minta lajstromozásának megtagadását, illetve a minta lajstromozása esetén a mintaoltalom megsemmisítését írhatja elő, ha

a) egy későbbi formatervezési mintában megkülönböztetésre alkalmas megjelölést használnak, és az arra vonatkozó közösségi jog vagy az érintett tagállam joga a megjelölés jogosultját felhatalmazza az ilyen használat megtiltására; vagy

b) a formatervezési minta az érintett tagállam szerzői joga alapján oltalom alatt álló művet jogosulatlanul használ; vagy

c) a formatervezési minta az ipari tulajdon oltalmára létesült párizsi egyezmény 6b. cikkében felsorolt bármelyik elemet, illetve az említett egyezmény 6b. cikkében nem szabályozott olyan jelvényt, jelképet és címert jogosulatlanul használ, amelyhez az érintett tagállamban különösen fontos közérdek fűződik.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjában említett okra csak az a személy hivatkozhat, aki az érintett tagállam jogszabályai szerint a formatervezési mintaoltalom jogosultja.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett okokra csak a korábbi jog bejelentője vagy jogosultja hivatkozhat.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában említett okra csak a használat folytán érintett természetes vagy jogi személy hivatkozhat.

(6) A (4) és az (5) bekezdés nem érinti a tagállamok szabadságát annak elrendelését illetően, hogy az (1) bekezdés d) pontjában és a (2) bekezdés c) pontjában említett okokra az érintett tagállam hatáskörrel rendelkező megfelelő hatósága hivatalból is hivatkozhat.

(7) Ha az (1) bekezdés b) pontja, illetve a (2) bekezdés alapján a formatervezési minta lajstromozásának megtagadására vagy a formatervezési mintaoltalom megsemmisítésére kerül sor, a minta változtatással lajstromozható, illetve a mintaoltalom változtatással tartható fenn, ha a minta ebben a formában megfelel az oltalmazhatóság feltételeinek és azonossága megőrizhető. A minta változtatással történő lajstromozásának, illetve a mintaoltalom változtatással történő fenntartásának minősülhet a mintának a bejelentő olyan nyilatkozatával való lajstromozása, amely szerint az ábrázolás meghatározott része nem tartozik a mintához, és arra nem igényel oltalmat vagy a mintaoltalom részleges megsemmisítését megállapító bírósági határozatnak a mintaoltalmi lajstromba történő bejegyzése is.

(8) Bármelyik tagállam előírhatja, hogy az (1)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően az adott államban a lajstromozás megtagadására, illetve a megsemmisítésre vonatkozó, az irányelvvel való összhang megteremtéséhez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját megelőzően hatályban lévő okokat az ezt a napot megelőzően benyújtott olyan formatervezési mintaoltalmi bejelentésekre is alkalmazni kell, amelyek lajstromozást eredményeztek.

(9) A mintaoltalom az oltalmi idő lejártát, illetve az oltalomról való lemondást követően is megsemmisíthető.

12. cikk

A mintaoltalom tartalma

(1) A minta lajstromozása alapján a mintaoltalom jogosultjának kizárólagos joga van a minta hasznosítására és arra, hogy a mintát engedélye nélkül hasznosító harmadik személyekkel szemben fellépjen. Hasznosításnak minősül különösen annak a terméknek az előállítása, forgalomba hozatalra való felkínálása, forgalomba hozatala, behozatala, kivitele és e célokból való raktáron tartása, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett cselekmények a tagállam jogszabályai alapján nem akadályozhatók meg az irányelvvel való összhang megteremtéséhez szükséges rendelkezések hatálybalépésének napját megelőzően, a formatervezési mintaoltalomból eredő jogok alapján nem lehet fellépni azzal a személlyel szemben, aki e cselekményeket ezt az időpontot megelőzően kezdte meg.

13. cikk

A mintaoltalom korlátjai

(1) A formatervezési mintaoltalomból eredő jogok nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

a) magánhasználat céljából végzett, illetve a gazdasági tevékenység körén kívül eső cselekmények;

b) kísérleti célú cselekmények;

c) az idézés és iskolai oktatás céljából végzett cselekmények, feltéve, hogy e cselekmények összeegyeztethetők a tisztességes kereskedelmi gyakorlattal, indokolatlanul nem sérelmesek a minta rendes felhasználására, és e cselekményekkel összefüggésben a forrást megnevezik.

(2) A mintaoltalomból eredő jogok továbbá nem gyakorolhatók a következők tekintetében:

a) külföldön lajstromozott és az érintett tagállam területén időlegesen tartózkodó hajók és légi járművek felszerelése;

b) alkatrészeknek és tartozékoknak ilyen járművek javítása céljából az érintett tagállam területére történő behozatala;

c) az ilyen járművek javítása.

14. cikk

Átmeneti rendelkezés

Az irányelvre vonatkozó módosításoknak a Bizottság által a 18. cikk rendelkezéseivel összhangban tett javaslata alapján történő elfogadásáig a tagállamok hatályban tartják az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy az ilyen termékben megtestesülő mintának az összetett termék eredeti megjelenésének helyreállítására irányuló javítás céljából történő hasznosítására vonatkozó meglévő rendelkezéseket, és azokat csak akkor módosítják, ha a módosítás az ilyen alkotóelemek piacának liberalizálására irányul.

15. cikk

Jogkimerülés

A formatervezési mintaoltalomból eredő jogok nem terjednek ki a mintaoltalom jogosultja által vagy az ő kifejezett hozzájárulásával a Közösségben forgalomba hozott olyan termékkel kapcsolatos további cselekményekre, amelyben a minta megtestesül, illetve amelyre a mintát alkalmazzák.

16. cikk

Az egyéb oltalmi formákkal való kapcsolat

Az irányelv rendelkezései nem érintik a Közösség, illetve az érintett tagállam jogszabályainak a lajstromozás nélkül oltalomban részesülő formatervezési mintákra, a védjegyekre és más megkülönböztetésre alkalmas megjelölésekre, a szabadalmakra és a használati mintákra, a betűformákra, a polgári jogi felelősségre, illetve a tisztességtelen versenyre vonatkozó rendelkezéseit.

17. cikk

A szerzői joggal való kapcsolat

A valamely tagállamban vagy tagállam vonatkozásában az irányelvvel összhangban való lajstromozás útján oltalomban részesülő formatervezési mintát bármilyen formában történő megalkotásától vagy rögzítésétől az adott állam szerzői jogi jogszabályai szerinti védelem is megilleti. E védelem terjedelmét és feltételeit, ideértve az előírt eredeti jelleg mértékét, az egyes tagállamok határozzák meg.

18. cikk

Felülvizsgálat

A 19. cikkben a végrehajtásra előírt időpontot követő három évvel a Bizottság elemzést nyújt be az irányelv rendelkezéseinek a Közösség iparára, különösen a leginkább érintett iparágakra, nevezetesen az összetett termékek és alkotóelemek gyártóira, a fogyasztókra, a versenyre és a belső piac működésére gyakorolt hatásairól. A Bizottság legkésőbb az elemzés benyújtásától számított egy év elteltével, a leginkább érintett felekkel folytatott tanácskozást követően az irányelvre vonatkozó minden olyan módosító javaslatot megtesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely az összetett termékek alkotóelemeivel kapcsolatban a belső piac létrehozásához szükséges, továbbá minden olyan egyéb módosító javaslatot, amelyet szükségesnek ítél.

19. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2001. október 28-tól kezdődő hatállyal megfeleljenek.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy e rendelkezésekhez hivatalos kihirdetésükkor ilyen hivatkozást fűznek. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal belső joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában történő kihirdetésének napjától számított 20. napon lép hatályba.

21. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1998. október 13-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. M. Gil-robles

a Tanács részéről

az elnök

C. Einem

[1] HL C 345., 1993.12.23., 14. o. és HL C 142., 1996.5.14., 7. o.

[2] HL C 388., 1994.12.31., 9. o. és HL C 110., 1995.5.2., 12. o.

[3] Az Európai Parlament 1995. október 12-i véleménye (HL C 287., 1995.10.30., 157. o.), a Tanács 1997. június 17-i közös álláspontja (HL C 237., 1997.8.4., 1. o.), az Európai Parlament 1997. október 22-i határozata (HL C 339., 1997.11.10., 52. o.). Az Európai Parlament 1998. szeptember 15-i határozata. A Tanács 1998. szeptember 24-i határozata.

--------------------------------------------------