A Fővárosi Törvényszék P.25284/2014/15. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 233. §, 343. §, 2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 10. §, 12. §] Bíró: Mikus Zsuzsanna

Fővárosi Törvényszék

...P..../2014/5.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljárt felperes neve(felperes címe.) felperesnek,

Koruhely Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Koruhely Péter ügyvéd, ügyvéd címe.) által képviselt alperes neve (ügyvéd címe.) alperes ellen

sajtó-helyreigazítás iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság kötelezi az alperest, hogy az általa szerkesztett napilap neve című napilapban, az ítélet jogerőre emelkedését követő szombati számban, a sérelmezett cikkel azonos helyen, az eredeti szöveggel azonos betűméretben hozza nyilvánosságra az alábbi közleményt:

"H e l y r e i g a z í t á s:

" cikk címe " című, 2014. október 4. napján megjelent közleményünkben a felperes neve ügyvéd által indított perrel kapcsolatosan valótlanul állítottuk, hogy a bíróság azt állapította meg, hogy a hivatal neve által kért iratok nem esnek az ügyvédi titok körébe. Ebben a kérdésben ugyanis a bíróság nem foglalt állást."

A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

A peres felek viselik a perrel kapcsolatos költségeiket.

A bíróság kötelezi az alperes kiadóját, a cég neve Kft-t (ügyvéd címe.), hogy fizessen meg a Magyar Állam javára, külön felhívásra, 36.000.-(Harminchatezer) forint állam által előlegezett eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Ítélőtáblához címezve a Fővárosi Törvényszéken kell 4 példányban előterjeszteni.

Ha fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos; vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívásra tárgyalás tartását kéri. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

A Fővárosi Ítélőtábla előtti másodfokú eljárásban a fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező.

I n d o k o l á s

A hivatal neve (hivatal neve) 2012 év során vizsgálatot folytatott a 2-es cég neve Zrt. 2005. évben lefolytatott privatizációjával összefüggésben. A hivatal neve a vizsgálat során a privatizációhoz kapcsolódó egyik szerződéssel kapcsolatosan az annak teljesítésében - a név Ügyvédi Iroda tagjaként ügyvédként eljáró - felpereshez megkeresést intézett, mely megkeresésében tételesen megjelölt dokumentumok megküldésére hívta fel a felperest. A felperes a megkeresésnek nem tett eleget, ezért a hivatal neve őt 100.000,- forint eljárási bírsággal sújtotta. A határozat ellen a felperes jogorvoslattal élt és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt kérte a pénzbírságról rendelkező határozat hatályon kívül helyezését. A perben egyebek mellett hivatkozott arra is, hogy a hivatal neve az ügyvédi titoktartásra vonatkozó szabályokat önkényesen és tévesen értelmezte, annak ellenére, hogy álláspontja szerint ezeket a szabályokat csak a bíróság, vagy az ügyvédi kamara értelmezheti.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ...K..../2013/55. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította. A határozat indoklása az ügyvédi titokkal kapcsolatosan az alábbiakat tartalmazza:

A felperes anyagi jogi hivatkozásaival - a jogszabályok mikénti értelmezésével - kapcsolatban mindenekelőtt kiemeli a bíróság, hogy nem tartotta elfogadhatónak azt a felperesi okfejtést, miszerint az alperes önkényesen értelmezte volna az ügyvédi titoktartásra vonatkozó szabályokat. Nyomatékosan felhívja a figyelmet a bíróság a másodfokú bíróság (Fővárosi Törvényszék) jelen ügyben, a beavatkozás tárgyában hozott ...Kpkf..../2014/3. számú jogerős végzésben világosan megfogalmazottakra: "a per tárgya az alperes bírságoló határozata, az elsőfokú bíróságnak a per érdemében arról kell döntenie, hogy ez a keresettel támadott határozat jogszerű-e vagy sem (...) Hangsúlyozandó, hogy az alperes az Áht. 65. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettségének felróható megszegése miatt szankcionálta a felperest, döntésében ügyvédi titok kiadásáról nem rendelkezett, az ügyvédi titok tartalmáról, terjedelméről még érintőlegesen sem foglalt állást, kamarai szabályzatra nem hivatkozott. A beavatkozni szándékozók által elérni kívánt célt, azaz az ügyvédi titok körének, terjedelmének, megőrzési kötelezettsége korlátainak bíróság általi értelmezésének kikényszerítése a beavatkozással nem érhető el, hiszen a bíróság mindösszesen a felperes igényéről fog dönteni. (...) E döntés nincs ellentétben nemzetközi joggyakorlattal, hiszen a per tárgya kizárólag az alperes Áht. szabályain alapuló határozata, amely kívül esik mind a beavatkozók szabályozási jogkörén, mind a kamarai szabályzatokban foglaltakon." Mindezek tükrében is hangsúlyozza a bíróság: a keresettel támadott határozatból kiolvashatóan az alperes nem kívánt a felperestől az ügyvédi titok körébe tartozó adatokat beszerezni, egyértelműen a határozati indokolás: ha a kért iratokban ügyvédi titok szerepelne, akkor a felperesnek ezen adatokat ki kell takarnia, vagyis olyan formában kell a kért iratokat rendelkezésre bocsátania, hogy azokból az ügyvédi titok ne legyen megismerhető. Szó sincsen tehát arról, hogy a perbeli esetben a felperesnek a Hivatal kötelezésére ügyvédi titokkörbe tartozó adatokat, információt kellett volna szolgáltatnia, vagyis a felperest nem kötelezték az ügyvédi titok megsértésére. A felperesi okfejtéssel szemben az alperes nem értelmezte az ügyvédi titok fogalmát, a határozatában mindössze az általa nem ismert iratokkal kapcsolatos azon álláspontját fogalmazta meg, hogy azok szerinte inkább üzleti titkot tartalmazhatnak, de teljes egészében a felperesre bízta annak felelősségét, hogy az ügyvédi titkát megóvja. A bíróság megítélése szerint csupán azt a - nem helyteleníthető - alperesi álláspontot tükrözi a határozat, hogy önmagában az ügyvédi titokra történő általános (minden konkrétumot nélkülöző) hivatkozással az Áht. 65. § (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási és együttműködési kötelezettség mint olyan, nem tagadható meg, e hivatkozás különösen nem tekinthető a megkeresésben foglaltak egésze konkrét jogszabályba ütközése megjelölésének (R. 22. § (2) bek.).

Az alperes által szerkesztett napilap neve c. napilap 2014. október 4-ei lapszámának 2. oldalán, a rovat neve rovatban jelent meg a "cikk címe" című közlemény, melynek teljes szövege a következő (aláhúzással jelezve a sérelmezett szövegrész):

"cikk címe

A hivatal nevének (hivatal neve) adott igazat a bíróság a 2-es cég neve privatizációjának vizsgálata kapcsán. A hivatal neve elnöke ellen felperes neve, a kamara neve Kamara elnökhelyettese indított pert. Azt állította, hogy a hivatal az ügyvédi titok megsértésére akarta őt kényszeríteni. A bíróság viszont megállapította, a kért iratok nem esnek az ügyvédi titok körébe, így az érintett jogszerűtlenül tagadta meg a hivatal nevével való együttműködést. Az ügy előzménye, hogy a vizsgálat során a hivatal neve annak a több, mint 620 millió forintnak a nyomát szerette volna felkutatni, amelyet az akkori 3-as cég neve Rt. a 2-es cég neve privatizációjával kapcsolatban felkért tanácsadónak, többek között az említett felperes neve ügyvédnek fizetett ki. (MTI)"