A Fővárosi Törvényszék P.23168/2019/9. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2010. évi CIV. törvény (Smtv.) 4. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45. §, 2:51. § (1) bek., 2:52. §, (1) bek., (2) bek., (3) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 165. §] Bíró: Schöck Beatrix

Fővárosi Törvényszék

40.P..../2019/9.

A Fővárosi Törvényszék

a Dr. felperes és Társa Ügyvédi Iroda ügyvéd címe eljáró ügyvéd: dr. Fodor Tímea) által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

a Kosik Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe., eljáró ügyvéd: dr. Kosik Kristóf) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyiségi jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t.

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyhez fűződő jogát az általa 2018. március 24. napján a portál elnevezésű internetes sajtótermékben nyilvánosságra hozott "cikk címe című cikkben annak valótlan híresztelésével, hogy

- "a felperesnek dolgozó diákok (akiknek a pénzét ellopta az adócsalásért már egyszer elítélt ügyvéd);

- "a felpereshez köthető cég neve Zrt. által működtetett diákszövetkezetekbe felvett fiatalok pedig több százan vettek részt a kampányban naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérért.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 450.000,- (négyszázötvenezer) forint sérelemdíjat.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a feleket, hogy a feljegyzett 42.000,- (negyvenkétezer) forint illetéket a NAV külön felhívására a Magyar Állam javára egymást közt egyenlő arányban fizessék meg, a felperes és az alperes is 21.000,- (huszonegyezer) forint - 21.000,- (huszonegyezer) forint összegben.

A felek a perrel felmerült költségeiket maguk viselik.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken elektronikus úton lehet benyújtani.

A másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I N D O K O L Á S

A felperessel szemben büntetőeljárás volt folyamatban a NAV Bűnügyi Főigazgatósága előtt, melynek keretében 2017. június 13. napján őrizetbe vették majd előzetes letartóztatásba helyezték. 2018. december 15. napján megszűnt vele szemben a letartóztatás, bűnügyi felügyelet hatálya alá került, lakhelyelhagyási tilalom kényszerintézkedés érintette. 2019. március 7. napján ezen kényszerintézkedés is megszűnt vele szemben.

Figyelemmel arra, hogy a felperes 2019. április 22. napján jogerősen Európa Parlament tagjainak választására kiírt választáson képviselőjelölt lett, mentelmi jogot szerzett. A Nemzeti Választási Bizottság 2019. május 7. napján fenntartotta a felperes mentelmi jogát így vele szemben a Szegedi Törvényszék 2019. május 8-án megszüntette a büntetőeljárást.

A Szegedi Ítélőtábla 2019. július 29. napján született döntése értelmében folytatni kell a felperessel szemben a büntetőeljárást.

Az alperes 2018. március 24. napján megjelent "cikk címe című cikk azzal foglalkozott, hogy a felperes választásokat is támogathatott anyagi forrásokkal. A cikk a települési és a 2-es települési időközi választásokkal hozta összefüggésbe a felperes személyét. Arról is szól a cikk, hogy a felperes vezetésében működő cég neve Zrt. által foglalkoztatott diák dolgozók vettek részt a kampányban, akiket a felperes feketén fizetett ki, ugyanakkor őket is meglopta.

- A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való személyiségi jogát azzal, hogy 2018. március 24. napján az általa kiadott portál internetes sajtótermékben megjelent "cikk címe című cikkben valótlanul híresztelte, hogy felperes neve finanszírozta a települési és a 2-es települési időközi választást,

- valamint valótlanul híresztelte, hogy felperes neve megállapodott 1-es személlyel, hogy felperes neve finanszírozza 2-es személy választási kampányát,

- továbbá azt is valótlanul híresztelte, hogy a felpereshez köthető cég neve Zrt. által működtetett diákszövetkezetekbe felvett fiatalok több százan vettek részt 2-es személy kampányában naponta, feketén kifizetett ezerforintos órabérért, - továbbá valótlanul híresztelte, hogy felperes neve ellopta a diákok pénzét.

Kérte a felperes, hogy a bíróság kötelezze az alperest 700.000,- forint sérelemdíj valamint a perrel felmerült költségek megfizetésére.

A felperes előadta, hogy a cikkben szereplő összesen hat közlés valótlan tartalmú, ugyanis a felperes nem adott át a települési és a 2-es települési időközi választáson induló jelölt kampányának támogatására pénzeszközöket, nem lopta el a diákok pénzét, akiknek egyébként sem fizetett feketén órabért.

A felperes kereset jogcímeként a Ptk. 2:45. § (2) bekezdését, Ptk. 2:51. § (1) bekezdésének a) pontját, Ptk. 2:52. § (1)-(2)-(3) bekezdését jelölte meg.

A kereset tárgyánál illetékfeljegyzési joggal érintett.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányul. Az alperes mindenekelőtt arra hivatkozott, hogy a sérelmezett cikk nagy közérdeklődésre számot tartó közéleti ügy nyilvános megvitatása körében került az olvasók elé. A felperes közszereplő és ezen két körülmény figyelembevétele mentén tűrési kötelezettsége a vele kapcsolatos kijelentések kapcsán tágabb, mint másoknak és más helyzetben egyébként.