A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.29190/2013/2. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 8. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 142. §] Bíró: Kovács Mária

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

Új szám: 16.K.29.190/2013/2.

Régi szám: 16.K.32.917/2012

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósága dr. Simon Attila Ügyvédi Iroda (........, eljáró ügyvéd: dr. Simon Attila) által képviselt felperes neve (felperes címe) - a dr. Novoth Zoltán jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke (alperes címe hivatkozási szám: 2888369921) alperes ellen adóügyben hozott felülellenőrzési határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az illetékügyi hatóság külön felhívására az állam javára fizessen meg 1.218.240 azaz egymillió-kettőszáztizennyolcezer-kettőszáznegyven forint illetéket.

Kötelezi a bíróság felperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg alperesnek 500.000 azaz ötszázezer forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatósága Kiemelt Adóalanyok Ellenőrzési Osztálya a ........ számú megbízólevél alapján felperesnél ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés alá vont időszak 2007. január 1-től 2009. december 31-ig terjedő időszak volt, tehát 2007., 2008. és 2009. teljes adóévek. Az ellenőrzés tárgya pedig valamennyi adóra és költségvetési támogatásra kiterjedt, a bevallások utólagos vizsgálatára irányult.

Az ellenőrzés eredményeként az elsőfokú adóhatóság a 2442922461 számú határozatával felperes terhére mindösszesen 1.594.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg és kötelezte még 478.000 Ft adóbírság, valamint 299.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére is. A határozat fellebbezés hiányában 2011. július 1-én jogerőre emelkedett.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Felülellenőrzési Főosztálya az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 116.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Elnöke 2128066155 számú utasításával a tárgyi ellenőrzés felülellenőrzését rendelte el a ... vizsgálati naplószám ellenőrzésére irányulóan.

A felülellenőrzést a ... számú megbízólevél alapján végezték el és a megállapításokat a 2128089525 számú 2012. március 2-án kelt jegyzőkönyvben rögzítették. A jegyzőkönyvet felperesi meghatalmazott 2012. március 27-én postai úton átvette és 2012. április 11-én postára adva észrevételt terjesztett elő, amely április 16-án megérkezett az adóhatósághoz. Az észrevétel figyelembevétele mellett a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatal Felülellenőrzési Főosztály 2012. április 25-én kelt 2128093449 számú határozatával a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adóigazgatóság Kiemelt Adóalanyok Ellenőrzési Főosztály Kiemelt Adóalanyok Ellenőrzési Osztály 2011. május 27-én hozott 2442922461 számú határozatát megváltoztatta és társasági adónemben felperes terhére 2007. évre 19.584.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet és 2008. évre 720.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet mindösszesen 20.304.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, amely teljes egészében adóhiánynak minősült és ennek megfizetése mellett kötelezte még 10.152.000 Ft adóbírság és 8.383.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére is. A társasági adóalaphoz tartozóan is megállapítást tett. Határozatának indokolásában az ellenőrzési jegyzőkönyvben rögzítettekre figyelemmel a tényállást megállapította, mely szerint az eszközök elszámolásának ellenőrzésével a költségek különféle ráfordítások elszámolásának vizsgálata körében, az árbevételek és különféle bevételek vizsgálatára vonatkozóan megállapításokat nem tett. Az általános forgalmi adó adóellenőrzéssel kapcsolatosan rögzítette, hogy a felülellenőrzés a beszerzést terhelő levonható áfa fejezetre vonatkozóan az alapellenőrzés megállapításához képest eltérést nem állapított meg. A felülellenőrzés az áfa elszámolás fejezetre vonatkozóan sem állapított meg a korábbi határozathoz képest eltérést és a magánszemélyek jövedelemadója ellenőrzése körében a társadalombiztosítási alapokat érintő megállapítás körében a nyugdíjpénztárakat érintő megállapítás körében az egyéb adók és támogatások ellenőrzése körében megállapításokat nem tett. A társasági adó és társasvállalkozások különadója ellenőrzésével kapcsolatban rögzítette, hogy felperes a vizsgált időszakban több vállalkozástól vett fel különböző összegű kölcsönöket, melyek után fizetendő kamatot számolt el ráfordításai között, illetve az általa megvalósított beruházások (........, ...........) bekerülési értékének részeként. A felülellenőrzés megállapította, hogy felperes 2007. és 2008. években elmulasztotta megnövelni társasági adóalapját a saját tőke háromszorosát meghaladó kölcsönrészre jutó kamat összegével, ezért a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) 8.§ (1) bekezdés j), (5) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásával felperes társasági adó alapját 2007. évben 122.402.000 Ft-tal, 2008. évben 40.586.000 Ft-tal megnövelte.

Felperes 2008. évben 36.088.000 Ft-tal növelte adózás előtti eredményét a kapcsolt vállalkozásnak fizetett ráfordításként elszámolt kamat kapcsolt vállalkozástól kapott bevételként elszámolt kamatot meghaladó részének fele címén. A felülellenőrzés megállapította, hogy a Tao tv. 8.§ (1) bekezdés k) és 7.§ (16) bekezdésének alkalmazása következtében felperes 2008. évben tévesen alkalmazta a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönügylethez kapcsolódó adóalap növelő tételt, mivel az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak minősült. A megállapítás hatására 2008. évben 36.088.000 Ft-tal csökken felperes társasági adóalapja. Ezek egybevétésével tehát a társasági adónemben 122.402.000 Ft adóalap után 19.584.000 Ft adókülönbözet, 2008. évre 4.498.000 Ft adóalap után 720.000 Ft adókülönbözetet kellett felperes terhére megállapítani. A számviteli rend és bizonylati fegyelem ellenőrzése tekintetében az ellenőrzés nem tett megállapítást és a határozatban felperesi észrevételekre részletesen kifejette a fenntartott megállapításokra vonatkozó álláspontját, döntését részletes jogszabályhelyekre történő hivatkozással is indokolta. A felperesi észrevételre figyelemmel a jegyzőkönyvben foglalt tényállást és az abból levont jogkövetkeztetéseket felülvizsgálva a jegyzőkönyvi megállapításokat fenntartotta.

Felperes az elsőfokú határozattal szemben fellebbezést nyújtott be 2012. július 14-én kelten. Kérte az elsőfokú határozatnak az Art. 138.§-a alapján a megváltoztatását. Előadta, hogy a határozat szerint felperes a fizetendő kamatot elszámolta ráfordításai között, illetve az általa megvalósult beruházások bekerülési értékének részeként. A Tao tv. 8.§ (1) bekezdésének j), (5) bekezdés a) és (5) bekezdés b) pontjának alkalmazása során ezt figyelembe kell venni, ily módon a 2007. és 2008. évekre vonatkozó Tao megállapítása nem megalapozott. A határozat ugyan megállapítja, hogy a Tao tv. 8.§ (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés j) pontjának alkalmazásában kötelezettség a kapott kölcsön a zárt körben forgalomba hozott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír miatt fennálló tartozás és váltó tartozás, kivéve a szállítói tartozás kiegyenlítése miatt fennálló váltótartozást, valamint minden más a mérlegben kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak, illetve váltótartozásnak nem minősülő kötelezettség, amelyre az adózó eredménye terhére kamatot fizet. Az adózó a kapott kölcsön után fizetendő kamatot elszámolta a számviteli tv. 85.§ (2) bekezdésének rendelkezése szerint a pénzügyi műveletek ráfordításaként, azonban ebből az 1. számú mellékletben részletesen kimutatott ráfordításból az eredmény terhére 2007. évben 16.159.916 Ft, 2008. évben 15.521.725 Ft lett elszámolva. A fennmaradó 2007-ben 146.947.001 Ft, 2008-ban 60.047.585 Ft összeg a saját termelésű készletek közé a befejezetlen termelés előállítási értékét növelte, mely az eredményre hatással nem volt. Felperes a felmerült költségeket és ráfordításokat a készletek között befejezetlen termelések között számolta el, nem pedig a beruházások között. Ez megfelelt a PM Jövedelemadók Főosztálya 18352/2009. APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227225452/2009, AEÉ 2010/2. által kiadott tájékoztatóban foglaltaknak. Ezt a tájékoztatóban írt, megfogalmazott alapelveket vette figyelembe, amelyben leírásra került, hogy az alul tőkésítés szabálya a kamatként elszámolt rejtett osztalékfizetés kiszűrését hivatott szolgálni. E szabály alkalmazásában minden olyan kamatot kell figyelembe venni, amely valamilyen kölcsönügylet alapján kerül kifizetésre. Ugyanakkor felperes a vizsgált időszakban kamatot nem fizetett ki. Előadta, hogy a felülellenőrzési jegyzőkönyv véleményezésére is szakértőt vett igénybe. Csatolta az elsőfokú hatósági eljárásban már elkészült a kamatok elszámolásáról szóló kimutatást és ennek következtében az elsőfokú adóhatóság határozata jogilag megalapozatlan, amelyre figyelemmel kérte a határozat megváltoztatását.