A Pécsi Ítélőtábla Pf.20137/2015/4. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 155. §, 430. §, 433. §, 461. §] Bírók: Hrubi Adrienn, Kutasi Tünde, Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet

Pécsi Ítélőtábla

Pf.III.20.137/2015/4. szám

Pf.III.20.137/2015/11. szám

A Pécsi Ítélőtábla a dr. Galambos Gergely ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a dr. Schvertfögel Zsuzsanna ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt a ...Törvényszéken indított perében a 2015. november 5. napján kelt 46. számú ítélet ellen a felperes részéről 47. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 500.000 (ötszázezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság külön felhívására - 1.518.000 (egymillió-ötszáztizennyolcezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az 1970-es években lakatlanná vált Gy. település újraélesztése - amelyben meghatározó szerepe volt az 1991. évben létrejött alperesi alapítványnak - egy ökofalu koncepciója mentén indult el. Célja egy kisebb társadalmi egység (falu) ökológiai elvek mentén történő megszervezése, egy szakértelemmel mesterségesen létrehozott, kis energiával működő ökoszisztéma létrehozása, amely hasonlóságot mutat a természetben önmaguktól működő rendszerekkel. Ezen belül jelentős szerepet kívántak juttatni az állattartásnak, amely az eredetileg is meglévő falu gazdálkodását jellemezte. Ezen alapelveket ismerve és elfogadva, az alperessel 2002. január 1. napján megkötött termőföld haszonbérleti szerződés alapján kezdett a felperes gazdálkodni az I. ../1 helyrajzi számú legelő, szántó, erdő megnevezésű mezőgazdasági ingatlanon. A több alkalommal, legutóbb 2022. évig meghosszabbított szerződés szerint a felperes jogosult az alperes tulajdonában álló I. ../1(b) helyrajzi számú 34,2087 hektár területű 23,95 AK értékű gyep művelésű ágú földterületből 10,5645 hektár nagyságú földterületet legeltetés, kaszálás céljából használni, és ennek fejében az alperes részére köteles bérleti díjat fizetni. A szerződés rögzíti, hogy a felperes építményt csupán a rendezési tervben foglaltak, illetve az alperes hozzájárulása alapján létesíthet, és a felek a szerződés megszűnését követően elszámolnak egymással.

2003. évben, az alperes előzetes hozzájárulása után a felperes az általa bérelt ingatlanon egy 304,3 m2 alapterületű és 224,7 m2 padlás alapterületű állattartó épület, egy 15 m3-es szennyvíztároló, valamint egy 125 m3-es tüzivíztározó építését kezdte el, amelyekre 2007. december 6. napján kapott végleges használatbavételi engedélyt. A felek a felépítmény jogi sorsát írásban nem rendezték. Az alperes az alapítvány területén építkezők számára, azok kérésére hozzájárult az építtető felépítményre vonatkozó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez.

A felperes külterjes állattartást folytat, ami azt jelenti, hogy állatai szabadon mozognak az állattartó épületben és a körülötte lévő legelőkön, a nappalt a legelőn töltik, éjszakára, illetve rossz időben az épületbe húzódnak. Az épületben és előtte az egészségügyi kezelésre, állatválogatásra, szállításra, takarmánytárolásra, előkészítésre alkalmas terek, berendezések találhatók.

A felperes tulajdonában áll a perbeli ingatlannal közvetlenül határos szomszédos ingatlan, amelyen történő legeltetéshez a felépítményektől számítva kb. 1 km távolságba kellene az állatokat áthajtani.

A felperes 2011. szeptember 11-én a szerződések módosítása érdekében írásban fordult az alpereshez, amelyre az alperes írásban nem válaszolt. 2012. április 30. napján ismételten levélben kereste meg az alperest, amelyben közölte, hogy a ráépítés folytán kialakult jogi helyzetet szeretné rendezni, mégpedig olyan módon, hogy a felépítmények, valamint a használatukhoz, illetve az általa végzett tevékenység folytatásához szükséges földterület tulajdonjogára igényt tart.

A felperes a 2012. május 25. napján benyújtott keresetében annak megállapítását kérte, hogy ráépítés folytán megszerezte az I. ../1 helyrajzi számú ingatlan ½ részének tulajdonjogát, továbbá kérte az így létrejött közös tulajdon természetbeni megosztással történő megszüntetését. Ellenkérelmében az alperes úgy nyilatkozott, hogy nem ellenzi a felperes felépítményekre vonatkozó tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését.

A peres felek 2015. augusztus 13. napján megállapodtak abban, hogy az alperes tulajdonát képező I. külterület ../1 helyrajzi számú (a) legelő, (b) szántó, (c) erdő, (d) legelő, (f) kivett mocsár, (g) kivett saját használati út, (h) kivett árok, (j) erdő, (k) legelő, (l) legelő, (m) erdő, (n) gyümölcsös, (p) gyümölcsös, (q) erdő, (r) kivett beruházási terület, (s) kivett közforgalom elől elzárt magánút, (t) fásított terület művelési ágban nyilvántartott, összesen 86 hektár 2661 m2 alapterületű 153,32 AK értékű ingatlanon a felperes, mint ráépítő a szerződéshez csatolt változási vázrajzon "A" jellel feltüntetett 537 m2 alapterületű állattartó épület, "B" jelű 206 m2 alapterületű tüzivíztároló, valamint "C" jelű 1 m3-es kút tulajdonjogát ráépítés folytán megszerezte. Megállapodtak továbbá abban, hogy a felperest, illetve a felépítmények mindenkori tulajdonosát az épületek fennállásáig földhasználati jog illeti meg az ezen felépítmények megközelítéséhez szükséges területrészekre, így az "A" jelű állattartó épülethez a 2. számú változási vázrajz "IV" jelű 1306 m2-es részére, valamint a "I" jelű 2900 m2-es részre, a "B" jelű tüzivíztárolóhoz a szerződés mellékletét képező 2. számú változási vázrajon feltüntetett "II" jelű 80 m2 területű részre, a "C" jelű kút megközelítéséhez a 2. számú vázrajz "III" jelű 95 m2 részére. A fentiek szerint megszerzett, összesen 4381 m2 terjedelmű használati jog ellenértéke fejében a felperes 46.000 forintot fizetett meg az alperesnek.

A felperes többször módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes tulajdonában álló I. külterület ../1 helyrajzi számú ingatlan további, a peres felek között 2015. augusztus 13. napján a tulajdon és használat vonatkozásában létrejött szerződéssel nem érintett, összesen 16,5122 hektáros részére is megilleti a felépítmények mindenkori tulajdonosát a földhasználati jog a 11. számú előkészítő irathoz csatolt, N. M. földmérő által készített záradékolt változási vázrajzon feltüntetettek szerint.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mert álláspontja szerint a felépítmények tulajdonjogát, valamint az azok rendeltetésszerű használatához szükséges földterületek használati jogát a felperes a 2015. augusztus 13. napján megkötött szerződéssel megszerezte, a további igénye pedig alaptalan.