PK 83. szám

[1]A túlélő házastárs haszonélvezeti (özvegyi) joga nem szűnik meg azáltal, hogy házasságon kívül élettársi viszonyt folytat.

Az érdemtelenségi okokat a Ptk. 602. §-ának (1) bekezdése kimerítő felsorolásban szigorúan körülírtan határozza meg, s ezek között az élettársi viszony nem szerepel. A felsorolásból, de az e szakaszhoz fűzött miniszteri indokolásból is kitűnik egyébként, hogy érdemtelenséget csak olyan magatartások valósítanak meg, amelyek az öröklés megnyílta előtt következtek be. A jogszabály utólag beálló érdemtelenséget nem ismer. Ezek szerint az öröklés megnyílta után folytatott élettársi viszony érdemtelenségi okként nem vehető figyelembe.

Jogszabályaink az élettársi viszonyt nem teszik egyenrangúvá a házassággal. Az élettársi viszony családjogi kapcsolatot nem létesít, ahhoz sem házassági vagyonjogi, sem családjogi tartási, sem örökjogi hatások nem fűződnek. Ilyen kapcsolat létesítése tehát nem lehet alap a haszonélvezeti jog megszüntetésére.

A Ptk. 615. §-ának (2) bekezdése csupán új házasság kötéséhez fűzi azt a joghatást hogy a haszonélvezeti jog megszűnik. Az ítélkezési gyakorlat ennélfogva ezt a szabályt élettársi viszony létesítésére nem terjesztheti ki.

Az élettársi viszony ugyanis - a kifejtettek szerint - tartalmát illetően sem azonosítható a házassággal, így pedig az utóbbi jogkövetkezményét, vagyis az özvegyi (haszonélvezeti) jog megszüntetését sern vonhatja maga után.

Minthogy továbbá az utólagos magatartás érdemtelenségi okot nem valósíthat meg, az özvegyi jogot az öröklés megnyílta után netalán folytatott erkölcstelen életmód sem szüntetheti meg.