BH 1999.10.453 A bérleti szerződésnek a keresetindítástól kezdődő hatályú módosítása [Ptk. 241. §, 1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 6. § (2) bek., 36. § (1) bek.].

A jogerős ítélet a felek bérleti szerződését módosította és az alperes által 1994. október 17. napjától fizetendő bérleti díjat havi 74.157 forint + áfa összegre emelte fel, egyúttal kötelezte az alperest, hogy 1994. október 17-tőt 1996. március 31-ig terjedő időre keletkezett 526 747 forint + áfa bérletidíj-hátralékot fizessen meg az önkormányzat felperesnek.

A jogerős ítélet indokolásában megállapította, hogy a felperes tulajdonában álló perbeli üzlethelyiséget az 1985. január 2-án kötött bérleti szerződés alapján az alperes bérli. A megyei jogú város közgyűlésének 35/1993. és 34/1994. számú rendelete alapján a felperes a bérleti díjat felemelte, és 74.157 forint + áfa havi bérleti díjat közölt az alperessel, majd ennek megfelelően 1994. október 17. napjától kezdődően kérte a keresetében a szerződés módosítását. A jogerős ítélet indokolása szerint az emelt bér megfelel az említett rendeleteknek és forgalmi viszonyoknak, valamint az üzlethelyiségen belüli eltérő rendeltetésű helyiségek használati értékének. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. (Ltv.) 36. §-ának (1) bekezdése szerint nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire a lakásbérlet szabályait - e törvény második részében foglalt eltérésekkel - megfelelően kell alkalmazni. Az Ltv. 6. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a felek a lakbérben vagy a lakbér módosításában nem tudnak megegyezni, annak megállapítását a bíróságtól kérhetik. A bíróság jogerős határozatáig a lakásért korábban fizetett, ennek hiányában a bérbeadó által közölt lakbért kell fizetni. Ennek a rendelkezésnek az az indoka, hogy a szerződő felek vitája esetére meghatározza a bíróság döntéséig fizetendő bérleti díjat. A bizonytalan helyzetet rendezi a jogszabály, nem jelenti azonban azt, hogy a bíróság a szerződést csak a jövőre nézve módosíthatja. Ellentétes értelmezés esetén a bérbeadó kerülne hátrányos helyzetbe, a per befejeződéséig elesne az emelt összegű bérleti díjtól. Ezért a szerződés módosításával a kereset benyújtásától kezdődően igényelhette a felperes a magasabb összegű bérleti díjat.

Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet részben történő megváltoztatásával azt kérte, hogy az emelt összegű bérleti díj fizetésének kötelezettsége az ítélet jogerőre emelkedésétől terhelje. A felülvizsgálati kérelmében azt adta elő, hogy a jogerős ítéletben a bíróság az alkalmazott jogszabályt helytelenül értelmezte, ezért a döntés téves. A jogszabály helytálló értelmezése alapján az alperes az emelt összegű bérleti díjat csak az ítélet jogerőre emelkedése után köteles fizetni. Eltérő szándék esetén a jogalkotó meghatározta volna azt az időpontot, amely időpontig visszamenőlegesen is érvényesíthető az emelt összegű díj.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.