BH 2018.8.231 A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig terjeszthető elő [1991. évi XLIX. tv. (Cstv.) 33/A. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az alperes és a per korábbi II. rendű alperese, B. Á. T. a társaság alapításától felszámolása 2012. január 27-i elrendeléséig önálló képviseletre jogosult ügyvezetői voltak az adósnak.

[2] Az adós gazdálkodó szervezet több ízben kölcsönt nyújtott tagjainak, az alperesnek és a per korábbi II. rendű alperesének. A 2010. év elején a tagoknak személyenként 11 365 000 Ft összegben folyósított kölcsönt az alperes 2010. november 29-ig visszafizette az adósnak.

[3] A felperesnek szállítási keretmegállapodás, illetve az annak alapján teljesített termékértékesítések miatt 2010. július 29-e és 2010. november 29-e között vált esedékessé követelése az adóssal szemben, ebben az időben azonban az adós tartozása kiegyenlítésére megfelelő likvid vagyonnal nem rendelkezett.

[4] A felperes 2011. március 7-én benyújtott kérelme alapján indult felszámolási eljárásban a felperes 5 156 288 Ft-ban jelölte meg az adós szállítási keretszerződésből eredő, 2010. október 28-a és 2010. no­vember 29-e között esedékessé vált tartozását a fizetésképtelenség alapjául. A bíróság az adós felszámolását a 2012. január 17-én jogerős végzésével, 2012. január 27-i kezdő időponttal rendelte el.

[5] A felszámolási eljárásban két hitelező - a felperes és az S. T. Kft. - érvényesítette követelését az adóssal szemben. A felperes 6 350 965 Ft összegű igényét a felszámoló határidőben érkezett követelésként nyilvántartásba vette és besorolta.

[6] A felszámolási eljárásban a bíróság - a felszámoló átdolgozott zárómérlege és vagyonfelosztási javaslatai alapján - a 2014. április 3-án kelt végzésével befejezetté nyilvánította az adós elleni felszámolást, rendelkezett az adós megszüntetéséről és törléséről a cégjegyzékből, egyúttal az adósnak a felszámolási eljárás befejezésekor meglévő vagyona felosztásáról.

[7] A felszámolási eljárás befejezéséről rendelkező végzéssel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést 2014. április 23-án, amelyet a másodfokon eljárt Győri Ítélőtábla a 2014. október 20-án meghozott végzésével hivatalból elutasított az alperes fellebbezési jogának hiánya miatt.

[8] A 2014. április 3-án kelt végzés 2014. április 26-án jogerőre emelkedett. Az adós elleni felszámolási eljárás jogerős lezárásáról hozott határozat 2015. január 15-én került közzétételre a Cégközlönyben.

A kereset és az alperes védekezése

[9] A felperes a 2014. június 26-án benyújtott, majd az eljárás alatt módosított keresetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. § (1) bekezdése alapján annak megállapítását kérte, hogy az alperes az adós vezető tisztségviselőjeként a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látta el, ezáltal az adós vagyona 44 176 000 Ft-tal csökkent, illetve a hitelezők követelésének teljes kielégítése meghiúsult.

[10] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú bíróság határozata

[11] Az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletében megállapította, hogy az alperes az általa vezetett társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzete bekövetkeztét követően (2009 vége) nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el feladatát és ezáltal a társaság vagyona 44 176 000 Ft-tal csökkent.

[12] Az alperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a keresetet elutasította.

[13] A jogerős ítélet indokolásában - a tényállás kiegészítését követően - kifejtette a másodfokú bíróság, hogy az ügyben irányadó, az adós felszámolására irányuló kérelem 2011. március 7-i benyújtásakor hatályos Cstv. 33/A. § (1) bekezdése a felszámolási eljárás ideje alatt tette lehetővé a megállapítási kereset benyújtását. A Cstv. 63. § (3) bekezdésében szabályozott marasztalási per külön szabályozására is tekintettel a megállapítási kereset előterjesztésének lehetősége a felszámolási eljárás befejezéséről rendelkező végzés jogerőre emelkedésével megszűnt. Hangsúlyozta az ítélőtábla, hogy a felszámolási eljárásnak nem része a befejezéséről rendelkező végzés közzététele a Cégközlönyben, továbbá azt is, hogy a jogalkotó egyértelműen megkülönböztette és eltérő szóhasználattal, más fogalmi elemekkel elválasztotta a kétlépcsős pertípus szabályait. Míg a marasztalási kereset tekintetében hitelezői érdek szól a perindítás határidejével kapcsolatban a transzparens közhiteles adatból értesülés mellett, hasonló jogpolitikai indok a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésén alapuló perindítás mellett nem fogalmazható meg. A felszámolási eljárás befejezéséről rendelkező jogerős végzés közzétételéből a hitelezők a megállapítási pert tekintve csak arról értesülhetnek, hogy a perindítás ezen fajtájával a továbbiakban nem élhetnek.

[14] Az ítélőtábla következtetése szerint ezért a felperes a 2014. április 26-án jogerőre emelkedett végzéssel befejezett felszámolási eljárást tekintve elkésetten terjesztette elő 2014. június 26-án keresetét a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján, amely miatt nem teljesült a kereset érdemi elbírálásának törvényben meghatározott egyik alapvető feltétele.

[15] Rögzítette egyúttal a másodfokú bíróság, hogy a Cstv. 33/A. § (1) bekezdésében írt további törvényi tényállási elemek sem valósultak meg az alperes felelősségének megállapításához. A felperes a rá háruló bizonyítási kötelezettség körében a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését 2009 decemberével igazolta, nem volt azonban megállapítható ezt követően kifejtett olyan ügyvezetői magatartás az alperes terhén, amellyel okozati összefüggésben bekövetkezett volna az adós vagyoncsökkenése, a hitelezői igények kielégítésének meghiúsítása.

Felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem

[16] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozattal a keresetének helyt adó döntés meghozatalát, másodlagosan a másodfokú bíróság utasítását kérte új eljárásra és új határozat hozatalára.

[17] Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 235. § (1) bekezdésébe ütközik, sérti továbbá a Cstv. 33/A. §-ának (1) bekezdését.

[18] Állította, hogy az alperes fellebbezése az rPp. 141. § (2) és (6) bekezdéseibe ütközően tartalmazott új, addig elő nem adott hivatkozását a kereset elkésettségével kapcsolatban, amelyet ezért az rPp. 235. § (1) bekezdése alapján nem vehetett figyelembe a másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban.

[19] Álláspontja szerint a Cstv. 33/A. § (1) bekezdése alapján a megállapítási pert a felszámolási eljárás befejezéséről rendelkező jogerős végzés Cégközlöny-beli közzétételének időpontjáig lehet megindítani. Az adóssal szemben befejezett felszámolási eljárás 2015. január 21-i közzététele előtt határidőben nyújtotta be keresetét 2014. június 24-én. Megjegyezte, hogy a 2014. április 3-án kelt végzés jogerősítő záradékkal ellátott példányát a bíróság nem küldte meg részére, a végzés jogerőre emelkedéséről a felperes egyéb úton nem értesült. Az alperes észrevételezésre megküldött fellebbezése és a bíróság eljárása alapján alappal következtetett arra, hogy kereseti kérelme 2014. június 26-i előterjesztésekor még folyamatban van a felszámolási eljárás.