A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.20/2017/7. számú határozata hűtlen kezelés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 317. §, 2012. évi C. törvény (Btk.) 319. §, 345. §, 372. §, 376. §] Bírók: Kónya Tamás, Szabó Éva, Vadócz Attila

Kapcsolódó határozatok:

Győri Törvényszék Kb.21/2015/77., *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.20/2017/7.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.20/2017/7. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2017. április hó 03. napján megtartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmény miatt I.r. vádlott és társai ellen folyamatban lévő büntetőügyben a Győri Törvényszék Katonai Tanácsa 2016. november 16. napján kihirdetett Kb.II.21/2015/77. számú ítéletét I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak tekintetében helybenhagyja azzal, hogy I.r. vádlott személyigazolvány száma helyesen ....

Indokolás:

A Győri Törvényszék Katonai Tanácsa a 2016. november 16. napján kihirdetett Kb.II.21/2015/77. számú ítéletével I.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. hűtlen kezelés bűntettében (Btk.376.§ (1)-(4) bekezdés a) pont), 1 rb. folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), ezért őt - halmazati büntetésül - 1 év 8 hónap szabadságvesztésre és 150 napi tétel, napi tételenként 2000,- Ft pénzbüntetésre ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. A szabadságvesztést - annak végrehajtása esetén - börtönben rendelte végrehajtani, melybe beszámította az I.r. vádlott által előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról, valamint a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatásáról. Kötelezte az I.r. vádlottat, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kártérítés címén fizessen meg a ... magánfélnek 8.000.000,- forintot, továbbá külön felhívásra a magyar államnak 480.000,- Ft illetéket. A polgári jogi igény érvényesítését az ezt meghaladó részében egyéb törvényes útra utasította. II.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. bűnsegédként elkövetett hűtlen kezelés bűntettében (Btk.376.§ (1)-(4) bekezdés a) pont) és 1 rb. folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), ezért - halmazati büntetésül - 1 évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. III.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 1 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), ezért 120 napi tétel, napi tételenként 1.000,- Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre átváltoztatásáról. V.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. bűnsegédként elkövetett magánokirat hamisítás vétségében (Btk.345.§), ezért megrovásban részesítette. VI.r. vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb. sikkasztás bűntettében (Btk.372.§ (1) (3) bekezdés a) pont) és 2 rb. hamis magánokirat felhasználásának vétségében (Btk.345.§), ezért - halmazati büntetésül - 1 évi börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjáról. Ugyanakkor a bíróság III.r. vádlottat az ellene 1 rb. bűnsegédként elkövetett jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette (Btk.319.§ (1)-(3) bekezdés b) pont), és IV.r. vádlottat az ellene 1 rb. bűnsegédként jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette (1978. évi IV. törvény 317. § (1), (5) bekezdés a.) pont) miatt emelt vád alól felmentette. Rendelkezett az eljárás során felmerült 543.089,- Ft bűnügyi költség viseléséről.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő ügyész a IV.r. vádlott vonatkozásában a tárgyaláson, az I.r., II.r., III.r. és V.r. vádlottak vonatkozásában a jogorvoslati nyilatkozattételre fenntartott három napon belül az ítéletet tudomásul vette. Az I.r. vádlott felmentésért jelentett be fellebbezést, az V.r. vádlott védője az ítéletet tudomásul vette a tárgyaláson. Az írásban közölt ítélet ellen I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak meghatalmazott védője a törvényes határidőn belül felmentés érdekében jelentett be fellebbezést, míg a IV.r. vádlott védője az ítéletet tudomásul vette. A IV.r. és V.r. vádlottak az írásban közölt ítélet ellen a törvényes határidőben jogorvoslatot nem jelentettek be.

Az elsőfokú ítélet IV.r. vádlott vonatkozásában 2016. december 8. napján, V.r. vádlott vonatkozásában 2017. január 6. napján jogerőre emelkedett.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.128/2017/1. számú átiratában - az I.r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítélet személyi részének kiegészítése mellett - az I.r., II.r., III.r. és VI.r. vádlottak tekintetében az ügydöntő határozat helybenhagyására tett indítványt. Átiratában hivatkozott arra, hogy az elsőfokú katonai tanács az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, mérlegeléssel állapította meg a tényállást, amely kiegészítéssel felülbírálatra alkalmas. Hivatkozott arra is, hogy az eljáró katonai tanács indokolási kötelezettségének eleget tett, a tényállás alapján okszerűen vont következtetést fellebbezéssel érintett vádlottak bűnösségére nézve, és törvényesen minősítette az elbírált vagyon, illetve közbizalom elleni bűncselekményeiket. Álláspontja szerint alappal mentette fel az elsőfokú bíróság bizonyítottság hiányában a III.r. vádlottat a vagyon elleni bűncselekmény vádja alól. Utalt arra is, hogy releváns bizonyítékok újraértékelése útján az ítéleti tényállás és a minősítéseket támadó fellebbezéssel érintett vádlottak felmentését célzó vádlotti, illetve védői fellebbezések eredményre nem vezethetnek. Álláspontja szerint a büntetéskiszabás keretében a bíróság méltányos és tettarányos büntetést szabott ki. A bíróság további ítéleti rendelkezései is törvényesek, ezért az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

Az I.r., II., III. és VI.r. vádlottak védője a nyilvános ülésen megtartott perbeszédében lényegében az általa az elsőfokú eljárásban elmondott perbeszédét ismételte meg, hangsúlyozva, hogy tényállási elem hiányában egyetlen bűncselekmény elkövetése sem állapítható meg, ezért felmentő ítélet meghozatalának van helye. Kivételt mindösszesen a hamis magánokirat felhasználásának vétsége jelent, az is csak az V. és VI.r. vádlottak kapcsán. Ugyanakkor új bizonyítékra, új tényre nem hivatkozott, illetve nem utalt arra sem, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan lenne. Kifejtette, hogy az I.r. vádlott vonatkozásában a hűtlen kezelés tekintetében sem a vagyonkezelési kötelezettség szándékos megszegése, sem vagyoni hátrány okozása nem állapítható meg, ezért nem lehet ehhez kapcsolódóan a II.r. vádlott terhére járulékos elkövetői magatartást sem megállapítani. A hamis magánokirat felhasználása tekintetében utalt arra, hogy mind az alvállalkozói szerződések, mind a kiállított bizonylatok valós tartalmúak, így bűncselekményt ezekre elkövetni nem lehet. Míg a VI.r. vádlottat érintő sikkasztás tekintetében kifejtette azon álláspontját, hogy a Kft. alkalmazottjaként az ügyvezető utasítása szerint vette fel a pénzt és használta azt fel a Kft. vezetőjének megbízásából.