A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33146/2013/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 165. §, 166. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 1. §, 48. §, 97. §, 100. §, 128. §, 143. §] Bíró: Remes Gábor

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33146/2013/13.*, Kúria Kfv.35627/2014/5.

***********

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.K.33.146/2013/13.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. Csilléry Alexandra ügyvéd (cím) által képviselt Felperes (cím) a dr. Nagy Gabriella jogtanácsos és dr. Balogh Andrea kormánytisztviselő által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-...országi Regionális Adó Főigazgatósága (cím) alperes ellen adóügyben hozott 2889304004 számú közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt nap alatt fizessen meg az alperesnek 500.000 (azaz ötszázezer) forint perköltséget, valamint az államnak - az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására - 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

A felperesi társaság szerződéses megbízása alapján a Kft1. ... utca sarkán egy 107 lakásos társasház kivitelezését végezte.

A felperes a 2011. szeptember hónapra benyújtott általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) bevallásában levonható adóként tüntette fel a Kft1. nevében különféle építőipari munkákról kiállított ... - ... sorszámú számlák áfa tartalmát.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adóigazgatósága mint elsőfokú adóhatóság a .... számú megbízólevél alapján a 2011. július - szeptember időszakra vonatkozóan, általános forgalmi adó adónem tekintetében, bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. Az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben, valamint a felperes arra tett észrevételeiben foglaltak alapján az elsőfokú adóhatóság 2013. január 24-én kelt 3574177114 számú határozatában összesen 57.560.000 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, amelyet teljes egészében adóhiánynak minősített; 28.780.000 forint adóbírságot szabott ki a felperes terhére, és 6.981.000 forint késedelmi pótlékot számított fel. Határozatának indokolásában megállapította, hogy a szóban forgó építőipari munkák elvégzéséhez a Kft1. a Kft2., a Kft3., a Kft4. a Kft5 és a Kft6. társaságokat vette igénybe alvállalkozóként, mely társaságok az építési munkák elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételekkel bizonyítottan nem rendelkezhettek, ezáltal azokat nem is teljesíthették a Kft1., ezáltal pedig közvetetten a felperes felé. Megállapította, hogy a Kft1. által kiállított számlákon feltüntetett gazdasági események nem a számlákon szereplő felek viszonylatában, a számlákon megjelölt módon jöttek létre, a számlák hiteltelenek, ezért azokra adólevonási jog nem alapítható. A számlák nem felelnek meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 120. § a) pontja, 127. § (1) bekezdés a) pontja, illetve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdése, 165. § (2) bekezdése, 166. § (2) bekezdése alapján előírt, az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó szigorú jogszabályi előírásoknak, ezért azok adótartalmára levonási jog nem gyakorolható.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi másodfokú adóhatóság a 2013. július 4-én kelt, felülvizsgálni kért határozatával az elsőfokú adóhatóság határozatát megváltoztatta, összesen 56.249.000 forint adókülönbözetet állapított meg a felperes terhére, amelyet teljes egészében adóhiánynak minősített; 28.124.000 forint adóbírságot szabott ki a felperes terhére, és 6.821.000 forint késedelmi pótlékot számított fel. Határozatának indokolásában rögzítette, miszerint az elsőfokú adóhatóság eleget tett a tényállás tisztázási kötelezettségének, a levonásba helyezett számlákon szereplő gazdasági eseményekkel kapcsolatban több bizonyítási eszköz igénybevételével, az azok alapján birtokába jutott tényeket és körülményeket egyenként és összességében is értékelve tett meg megállapítását, és helyesen utasította el az adólevonási jog gyakorlását a Kft1. által kiállított és a felperes által levonásba helyezett számlákra; utalt arra, hogy az elsőfokú adóhatóság a tényállást teljes körűen feltárta, az adólevonás objektív tárgyi feltételei hiányának bizonyításán túlmenően az ésszerű intézkedések elmulasztásának hiányát is rögzítette. Az elsőfokú határozat megváltoztatása kapcsán kiemelte, hogy az elsőfokú adóhatóság a 2011. szeptember hónapra vonatkozó megállapítása során nem értékelte, hogy a felperes a 2011. augusztus hónapot érintő adóhatósági megállapítás alapján - amely a felperes által ezen időszakra benyújtott bevallásban foglaltakat elfogadta - 1.294.000 forint előző időszakról áthozott követeléssel rendelkezik, továbbá az elsőfokú adóhatóság a 2011. szeptember hónapra vonatkozó adókülönbözet levezetése során a tárgyidőszakban elszámolandó és befizetendő adó vonatkozásában az alapbevallásban, és nem az adóhatóság által elfogadott önellenőrzött bevallásban foglaltakat vette figyelembe.

A felperes a keresetlevelében - és képviselője a tárgyaláson - elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását és a terhére megállapított adókülönbözet és annak jogkövetkezményei törlését, másodsorban az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte.

Nyomatékosan hivatkozott arra, hogy az adóhatóság figyelmen kívül hagyta a közigazgatási eljárás egyik legfontosabb alapelvi követelményét, tekintettel arra, hogy törvényes képviselője ... állampolgár, a ... nyelvet szinte egyáltalán nem ismeri, a vele együtt jelen lévő szintén ... állampolgár kísérője is csak nehézkesen érti a nyelvet, különösen a jogi szakkifejezéseket. Súlyos, az ügy érdemére is kiható eljárási jogszabálysértés, hogy az adóhatóság a személyes meghallgatások során nem biztosított tolmácsot törvényes képviselője számára. Az említett, jelenlévő kísérő nem meghatalmazott és nem is tolmács volt, még a neve sem került a jegyzőkönyvben feltüntetésre, a meghallgatás során nyilvánvaló módon alig törte a ... nyelvet, adójogi kérdésekben jártassággal egyáltalán nem rendelkezett, de igyekezett legalább vulgáris fordítást biztosítani és a válaszokat is ő próbálta megadni az ügyvezető helyett. Hangoztatta, hogy sem a feltett kérdéseket, sem pedig az arra adandó válaszokat nem értette az ügyvezető. Az ilyen módon lebonyolított meghallgatáson elhangzottakból szemezgetett és önkényesen jegyzetelt a revízió, kihasználva a járatlanságát. Az anyanyelv használatának jogával összefüggésben hivatkozott a Kúria (Legfelsőbb Bíróság) .... számú ítéletére is. Álláspontja szerint az adóhatóság továbbá az ügyvezetővel szemben még a legelemibb kioktatási kötelezettségének sem tett eleget. Nem tájékoztatták őt sem az anyanyelv használatának jogáról, sem a válaszok tartalmi követelményeire, elbírálására vonatkozóan, de arról sem, hogy nyelvismeret és a ... jogszabályok ismeretének hiányában lehetősége van írásban válaszolni.