A Nyíregyházi Törvényszék K.20780/2010/22. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 67. §, 78. §, 228. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 177. §, 339. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 43. §, 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) 3. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 1. §, 18. §, 20. §] Bíró: Szendreiné dr. Gergely Erzsébet

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság

N y í r e g y h á z a

Bocskai út 2.

4400

5.K.20.780/2010/22.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A megyei bíróság előbb dr. Dobos József ügyvéd, utóbb dr. Tamás - dr. Gyüre Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Tamás Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Török József jogtanácsos által képviselt törvényi jogutódlás folytán Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (,ügyintéző: Horváth Tamás kormánytisztviselő) I. rendű, valamint Dr. Márton Ügyvédi Iroda, képviseli: dr. Márton Zsolt ügyvéd által képviselt II. rendű alperes ellen közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - mely perbe az alperesek pernyertességének előmozdítása érdekében előbb dr. Vágó Péter ügyvéd, utóbb dr. Majtényi Györgyi ügyvéd által képviselt Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. beavatkozott - az alulírott napon tartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

Ítéletet:

A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a megyei bíróság a felperest, hogy fizessen meg 15 (tizenöt) napon belül az I. alperesnek 50.000 Ft (azaz Ötvenezer forint), a II. rendű alperesnek 37.500 Ft (azaz Harminchétezer-ötszáz forint) perköltséget, és a II. rendű beavatkozó Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. javára 37.500 Ft (azaz Harminchétezer-ötszáz forint) perköltséget.

Kötelezi a megyei bíróság a felperest, hogy fizessen meg az Államnak - a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Adó Igazgatóság külön felhívására - 20.000 Ft (azaz Húszezer forint) feljegyzett kereseti illetéket.

Megkeresi a megyei bíróság a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Gazdasági Hivatalát, hogy az EL00088/2011. szám alatt letételezett 150.000 Ft (azaz Százötvenezer forint) szakértői díjelőleget utalja vissza a letevő felperes részére.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás:

A megyei bíróság a felperes, valamint a peres felek és a beavatkozó képviselőinek szóbeli és írásbeli nyilatkozata, az alperes által felterjesztett iratok, és a felperes által csatolt iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes tulajdonát képezi a cím, hrsz, 4 hektár 4968 m2 alapterületű, 68,99 AK értékű "szántó" művelési ágú ingatlan 1/1 arányban. Az I. r. alperes közigazgatási eljárásban az ingatlanból 1629 m2 nagyságú területet országos közút építése, mint közérdekű cél érdekében a Magyar Állam javára kisajátított.

Az I. r. alperes a közigazgatási eljárásban a kisajátított ingatlanért járó kártalanítás összegét befolyásoló, különleges szakértelmet igénylő tények, körülmények feltárása, értékelése érdekében szakértő igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőt és szakértő2 igazságügyi mezőgazdasági szakértőt jelölte ki. A szakértői vélemények alapján a kisajátított ingatlanrészért összesen 488.150.-Ft-ot állapított meg teljes, feltétlen és azonnali kártalanításként. Ebből a kisajátított ingatlanrész forgalmi értékéért 293.220.-Ft-ot állapított meg, míg a kisajátítással kapcsolatos értékveszteségként 194.930.-Ft-ot.

A kisajátított termőföld értékének meghatározásánál az ingatlanforgalmi szakértői vélemény alapján rögzítette, hogy a kisajátított terület országos közútnak minősülő összekötő út építése céljára kerül kisajátításra a T-Z közötti szakasz kiépítése során. Az ingatlan T község külterületén található az ún. "Harangláb Dűlő" nevű részen a kül- és belterület határától mintegy 1,2 km távolságra. A hrsz1 földterület szabályos négyszög alakú, hossztengelye észak-nyugat - dél-kelet irányú, utcafrontja északi. Az ingatlan út felé eső részében gazos, elhanyagolt árok található, azon túl a növényzetet kiirtották. A kisajátítandó ingatlanrész egy 23,04 méter szélességű útsáv, mely belenyúlik az ingatlan keleti oldalába. Ezzel a szabályos alakú ingatlan első 90 métere szabálytalanná válik (szakvélemény 6. oldal). Az ingatlan értékének meghatározásához a szakértő beszerezte az illetékhivatal nyilvántartásának adatait, és értékelte az érintett ingatlantulajdonosok által a rendelkezésére bocsátott adatokat, valamint figyelembe vette a közelmúltban eladásra kínált ingatlanok adatait. Figyelemmel volt az ingatlan értékelésekor arra, hogy az ingatlanrész kisajátítása után az eredetileg szabályos ingatlan első 90 métere szabálytalan alakúvá válik, a művelése a kisajátítás után akadályozott lesz. Értékelte az ingatlan előnyeit, hátrányait.

Előnykénként vette figyelembe, hogy viszonylag nagy összefüggő terület a lakott terület határától nem túl távol, mezőgazdasági területként a belterületi határhoz viszonylag közel helyezkedik el, s további előny, hogy burkolt út mellett helyezkedik el, ami különösen a csapadékos időjárás esetén rendkívül előnyös, biztosítja azt, hogy ellentétben a földutak mentén elhelyezkedő ingatlanokkal, mindenféle időjárás esetén megközelíthető.

Hátrányként jelölte meg, hogy az ingatlan első része elhanyagolt, gazos terület, a művelhetőség szempontjából további hátrányt jelent a megváltozott utcafront, hiszen a kisajátítással érintett területrészen az ültetés, a gépek fordulása, az ingatlan esetleges elkerítése nehezebb, mint az egyenes vonalú ingatlanhatárok esetében. Mindezeken túl hátrányt jelent majd a ... jelű összekötő út közelsége a légszennyezés szempontjából, ami a területek művelhetőségének lehetőségét rontja. Az elsőfokú adóhatóság a "szántó 5" minőségi osztályba tartozó ingatlan egy m2-re eső fajlagos értékét 180.-Ft./m2 összegben határozta meg, figyelemmel a szakértői véleményre, mely a rendelkezésre álló adatokat korrekcióval vette figyelembe.

Az alperes nem fogadta el az egyezségi tárgyaláson a tulajdonos azon felvetését, hogy a nyáron az ő ingatlanával szemben lévő területeket jóval magasabb áron adták el. Arra hivatkozott, hogy a szakértő már az egyezségi tárgyaláson elmondta, hogy az előszerződés egy még nem realizálódott szerződés, így figyelembe venni nem lehet. Ráadásul nagyon szélső érték is, a forgalmi értéknek viszont ilyen értékektől mentesnek kell lenni. Ebből a szabályból adódóan kell a nagyon alacsony értékeket is figyelmen kívül hagyni. Kitért a határozat arra, hogy felperes neve tulajdonos az általa felhozott előszerződési adatokra semmilyen bizonyítékot nem csatolt tájékoztatás ellenére sem, ezért nyilatkozatát érdemben figyelembe venni nem tudta, ugyanakkor megjegyezte, hogy a környéken kötött előszerződésbe foglalt vételár összehasonlító adatként nem vehető figyelembe. A határozatának indokolásául itt hivatkozott arra, hogy az előszerződés nem pusztán mezőgazdasági terület értékesítéséről szólt, ezáltal nem is szolgálhat szántóterülethez összehasonlító adatként, ebben a bírósági gyakorlat is egységes (Legfelsőbb Bíróság Kfv.II.39.646/2003/10.). Kitért arra, hogy a hivatal tudomása szerint ugyanis szerződési feltételként szerepel az ingatlannak a művelési ágból való kivonása az előszerződésben, illetve a helyi szabályozási tervnek a szükséges feltételek szerinti módosítása a közigazgatásilag illetékes kormányzat által.