A Kúria Mfv.10307/2018/7. számú precedensképes határozata felmondás jogellenességének megállapítása (AZONNALI HATÁLYÚ felmondás jogellenességének megállapítása) tárgyában. [2012. évi I. törvény (Mt.) 6. §, 51. §, (1) bek., 78. §] Bírók: Gál Attila, Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna, Sztojkoné dr. Hajdu Edit

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Mfv.I.10.307/2018/7.

A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke

Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró

Dr. Gál Attila bíró

A felperes:

A felperes képviselője:

Dr. Pusztafi Zsófia Mária ügyvéd

Az alperes:

Az alperes képviselője:

Dr. Vass Tibor ügyvéd

A per tárgya: munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogszerűsége és jogkövetkezményei

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes

A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:

Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.217/2017/3.

Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.M.306/2016/24.

Rendelkező rész

A Kúria a Budapest Környéki Törvényszék 8.Mf.21.217/2017/3. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárásban teljes egészében pernyertes felperes pártfogó ügyvédjének díját az alperes viseli.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 76.800 (hetvenhatezer-nyolcszáz) forint le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes gyógyszertári szakasszisztens munkakörben állt az alperes alkalmazásában. A részére 2012. szeptember 1-jén átadott tájékoztató értelmében munkaköre képernyős munkakör, azaz munkavégzése során napi 4 órát meghaladó időtartamban rendszeresen képernyős eszközt használ, számítógép segítségével végzi munkáját. A felperes 2009. október 26-án kapta meg megbízó levelét, amely értelmében a mindenkori jogszabályoknak megfelelően köteles végezni munkáját, a vényköteles gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiadását. A felperes ezen kívül áruátvételi feladatokat is ellátott. Munkaköre szerint kötelessége volt a gépek és eszközök meghibásodásának jelentése, az orvosi titoktartás, adatvédelmi előírások betartása, a cég jó hírnevének megőrzése, a munkatársakkal kapcsolatos segítőkész magatartás, a jogszabályok betartása, a minősítési előírások szem előtt tartása, részvétel a munka- és tűzvédelmi oktatáson, valamint az országos és helyi továbbképzésen. Számítógép nélkül végezhető feladata részét képezte gyógyszerek készítése, fiókok, illetve készletek rendezése, a lejárati idők ellenőrzése, valamint a takarítás is.

[2] 2015. október 28-án a betegállományból visszatérő felperes azt tapasztalta, hogy az alperes letiltotta a számítógépes hozzáférését. Ezt követően kizárólag olyan munkák ellátására utasította, amelyhez nem volt szükséges a számítógép használata.

[3] A felperes 2015. november 2-án azonnali hatályú felmondással szüntette meg jogviszonyát, amelyet azzal indokolt, hogy dr. B K M gyógyszertárvezető 2015. október 28-tól nem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 51. § (1) bekezdése szerint foglalkoztatja. Nem expediálhat, nem vehet át árut, illetve a számítógépet nem használhatja. Jogszabályhelyre utalással hivatkozott arra, hogy részéről a munkaviszony ilyen körülmények között nem tartható fenn. Egyidejűleg kérte, hogy az alperes biztosítsa a munkakör átadás-átvételének lehetőségét, illetve fizesse ki részére a felmondási időre járó távolléti díjat és a végkielégítést.

[4] A felperes a felmondást B J munkatárs részére 2015. november 2-án adta át, aki ezen a napon továbbította dr. O F munkáltatóijogkör-gyakorló részére.

A felperes keresete és az alperes viszontkeresete, illetve a felek ellenkérelmei

[5] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy azonnali hatályú felmondása jogszerű volt, és az alperes fizessen részére két havi távolléti díjával azonos összegű 406.000 forint végkielégítést, felmondási időre járó 304.500 forint munkabért, valamint 56.250 forint cafeteria juttatás ellenértéket. Hivatkozása szerint az alperes egyoldalúan vonta el tőle a számítógépes hozzáférést, amely számára megalázó és indokolatlan is volt. Munkaviszonyának fennállása alatt egyetlen munkavállaló részéről sem tapasztalt olyat, hogy az alperes a számítógépes hozzáférését egészben letiltotta volna, nem tudta, hogy ez az alperesi magatartás átmeneti jellegű-e, vagy sem.

[6] Az alperes a kereset elutasítását kérte, és viszontkeresetet terjesztett elő. Az Mt. 84. § (1) és (4) bekezdése alapján kérte, hogy a bíróság kötelezze a felperest 30 napra járó felmentési időre kifizetendő munkabérével azonos összegű kártérítés megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a felperes felmondását érvénytelennek kell tekinteni, mert nem a munkáltatói jogkör gyakorlójával közölte, ezen személy erről csak áttételesen értesült. A felperes tisztában volt vele, hogy a munkafeladatok napi összetétele változó, és a munkaköri leírásában foglaltak egy része számítógép nélkül is elvégezhető. Hivatkozott arra, hogy a felperes munkavégzése nem volt hibátlan, illetve, hogy a betegállománya ideje alatt is munkát keresett, megválni készült az alperestől.