32003D0479[1]

A Tanács határozata (2003. június 16.) a Tanács Főtitkárságához kiküldött nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról, valamint az 1997. június 25-i és 1999. március 22-i határozat, illetve a 2001/41/EK és a 2001/496/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS HATÁROZATA

(2003. június 16.)

a Tanács Főtitkárságához kiküldött nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról, valamint az 1997. június 25-i és 1999. március 22-i határozat, illetve a 2001/41/EK és a 2001/496/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről

(2003/479/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre, és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

(1)

A kiküldött nemzeti szakértőknek (a továbbiakban: KNSZ) és a kiküldött nemzeti katonai állománynak (a továbbiakban: kiküldött katonai állomány) lehetővé kell tenni, hogy magas szintű tudásukat és szakmai hozzáértésüket a Tanács Főtitkársága (a továbbiakban: Főtitkárság) felhasználhassa, különösen azon területeken, ahol e szakértelem nem áll könnyen rendelkezésre.

(2)

E határozatnak elő kell mozdítania az európai politikákkal kapcsolatos szakmai tapasztalat és tudás cseréjét úgy, hogy a Főtitkársághoz ideiglenes jelleggel szakértőket oszt be a tagállamok közigazgatásából. Szoros együttműködést igyekszik biztosítani a Tanács és a nemzeti közigazgatások vagy a nemzetközi szervezetek között úgy, hogy azokhoz a Főtitkárság tisztviselőket küld ki.

(3)

A KNSZ-t a tagállamok kormányaiból vagy minisztériumaiból, illetve nemzetközi szervezetektől kell kiválasztani.

(4)

A KNSZ-nek és a kiküldött katonai állomány tagjainak e határozatban megállapított jogai és kötelezettségei biztosítják, hogy feladataikat kizárólag a Főtitkárság érdekében végezzék.

(5)

A KNSZ és a kiküldött katonai állomány tagjai - munkájuk ideiglenes jellegét és különleges jogállásukat szem előtt tartva - a Főtitkárság nevében nem vállalhatnak felelősséget annak közjogi jogosítványai gyakorlása tekintetében.

(6)

E határozatnak kell megállapítania a KNSZ és a kiküldött katonai állomány alkalmazására vonatkozó minden feltételt, és azokat a kiadásokat fedező költségvetési előirányzatok eredetétől függetlenül kell alkalmazni.

(7)

Emellett az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozása érdekében különleges rendelkezéseket kell hozni a Főtitkársághoz kiküldött katonai állomány tagjai tekintetében.

(8)

E szabályok az 1997. június 25-i és az 1999. március 22-i határozatban, valamint a 2001/41/EK és a 2001/496/KKBP határozatban megállapítottak helyébe lépnek, és e határozatokat hatályon kívül kell helyezni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Alkalmazási terület

(1) E szabályok a nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervek által a Főtitkársághoz kiküldött nemzeti szakértőkre (KNSZ) vonatkoznak. Ezeket a nemzetközi szervezetektől kiküldött szakértőkre is alkalmazni kell.

(2) Az e szabályok hatálya alá tartozó személyek saját munkaadójuk alkalmazásában maradnak kiküldetésük időtartama alatt, és illetményüket is ugyanezen munkaadótól kapják.

(3) A KNSZ alkalmazását a Főtitkárság végzi saját igényeinek és költségvetési lehetőségeinek megfelelően. Ezen alkalmazás módját a főtitkárhelyettes határozza meg.

(4) A KNSZ-nek valamely tagállam állampolgárának kell lennie, kivéve, ha a főtitkárhelyettes olyan eltérést állapít meg, amely nem alkalmazható a KKBP/EBVP területén. A KNSZ-t a tagállamok állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon kell toborozni. A tagállamok és a Főtitkárság együttműködnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a férfiak és nők közötti egyensúlyt és az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartását.

(5) A kiküldetés a Főtitkárság Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósága, valamint az érintett tagállam állandó képviselete vagy adott esetben a nemzetközi szervezet közötti levélváltás útján történik. A Főtitkársághoz kiküldött KNSZ-re vonatkozó szabályokat csatolni kell a levélváltáshoz.

2. cikk

A kiküldetés időtartama

(1) A kiküldetés időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet, illetve azt követően meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra.

(2) A kiküldetésre szánt időtartamot előre, az 1. cikk (5) bekezdése rendelkezésének megfelelő levélváltásban kell meghatározni. Ugyanezen eljárás vonatkozik a kiküldetés időtartama meghosszabbításának esetére.

(3) A Főtitkársághoz már kiküldött KNSZ-t újra ki lehet küldeni a belső szabályozásnak megfelelően, amely meghatározza az egy személy által a Főtitkárság szervezeti egységeinél eltölthető leghosszabb időtartamot, a következő feltételekre is figyelemmel:

a) a KNSZ-nek továbbra is meg kell felelnie a kiküldetés feltételeinek;

b) az előző kiküldetés vége és bármely további kiküldetés között legalább hatéves időtartamnak kell eltelnie; amennyiben a KNSZ az első kiküldetés végén újabb szerződést kapott, a hatéves időtartam ez utóbbi szerződés lejártával kezdődik. E rendelkezés nem akadályozza, hogy a Főtitkárság elfogadja egy olyan KNSZ kiküldetését, akinek az első kiküldetése négy évnél rövidebb ideig tartott, de ez esetben az új kiküldetés nem haladhatja meg a négyéves időtartam le nem járt részét.

3. cikk

A kiküldetés helye

A KNSZ-t Brüsszelbe vagy a Főtitkárság egy összekötő hivatalába kell kiküldeni.

4. cikk

Feladatok

(1) A nemzeti szakértő segíti a Főtitkárság tisztviselőit és ideiglenesen megbízott alkalmazottait, és végrehajtja a neki kijelölt feladatokat.

A végrehajtandó feladatokat a Főtitkárság és a nemzeti szakértőt kiküldő közigazgatási szerv között létrejött kölcsönös megállapodásban kell meghatározni a szervezeti egységek érdekében, figyelemmel a jelölt képesítéseire.

(2) A KNSZ csak az alábbiak szerint vesz részt a feladatokban és az üléseken:

a) egy főtitkársági tisztviselő vagy ideiglenesen megbízott alkalmazott kíséretében; vagy

b) megfigyelőként vagy kizárólag tájékoztatási célokra, ha egyedül van.

Az érintett szervezeti egység főigazgatója bizonyos különleges körülmények között eltérhet e szabálytól a nemzeti szakértőnek adott egyedi megbízás alapján, miután meggyőződött arról, hogy nem áll fenn érdekellentét lehetősége. A KNSZ a Főtitkárságot nem vonhatja be külső kötelezettségvállalásba, ha a főtitkár/főképviselő felügyelete alatt az érintett szervezeti egység főigazgatója nem adott arra különleges megbízást.

(3) A Főtitkárság felelős a KNSZ által elvégzett feladatok eredményének jóváhagyásáért.

(4) Az érintett főtitkársági szervezeti egységek, a KNSZ munkaadója és a KNSZ megtesz minden lehetségest annak érdekében, hogy a kiküldetés tartama alatt elkerüljön a KNSZ megbízatásaival kapcsolatos minden lehetséges érdekellentétet vagy ilyen ellentétnek a látszatát. E célból a Főtitkárság kellő időben tájékoztatja a KNSZ-t és a munkaadót a tervezett feladatról, és mindegyiküket felkéri annak írásbeli megerősítésére, hogy nem tudnak olyan okról, amelynek következtében a KNSZ-t ne lehetne az adott feladattal megbízni. A KNSZ-t felkérik, hogy nyilatkozzon különösen a családi körülményei (a közeli hozzátartozói szakmai tevékenységei vagy saját, illetve hozzátartozói jelentős pénzügyi érdekeltségei) és a javasolt feladat között a kiküldetés során fennálló bármely lehetséges ellentétről.

A munkaadó és a KNSZ vállalja, hogy a Főtitkárságot értesíti minden változásról, amely a kiküldetés során a körülményeiben bekövetkezett, és amely ilyen ellentétet eredményezhet.

(5) Ha a Főtitkárság úgy ítéli meg, hogy a KNSZ-re bízott feladatok jellege különleges óvintézkedéseket követel, a KNSZ kiküldetése előtt végre kell hajtani a biztonsági vizsgálatot.

(6) Amennyiben a (2), (3) és (4) bekezdés rendelkezéseit nem tartották be, a Főtitkárság a 8. cikk feltételei alapján megszüntetheti a KNSZ kiküldetését.

5. cikk

Jogok és kötelezettségek

(1) A kiküldetés során:

a) a KNSZ feladatának végrehajtása során és viselkedésével kizárólag a Tanács érdekeit tartja szem előtt;

b) a KNSZ tartózkodik minden olyan tevékenységtől, és különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely a Főtitkárságnál betöltött tisztségével függ össze;

c) az a KNSZ, akit megbízatásának végrehajtása során arra kérnek fel, hogy döntést hozzon egy olyan ügyben, amelynek kezelése vagy eredménye tekintetében olyan személyes érdekeltsége van, amely befolyásolhatja a függetlenségét, köteles tájékoztatni azon szervezeti egység vezetőjét, ahová őt kiküldték;

d) a KNSZ sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhat és vagy hozathat nyilvánosságra az Európai Unió munkájával foglalkozó szöveget, ha erre vonatkozóan nem szerezte meg a Főtitkárság hatályos feltételeinek és szabályainak megfelelő engedélyt. Az engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha a tervezett kiadvány sértené az Európai Unió érdekeit;

e) a KNSZ-nek a feladataként elvégzett munkájához fűződő minden joga a Főtitkárság tulajdonát képezi;

f) a KNSZ-nek a kiküldetés helyén vagy attól olyan távolságban kell tartózkodnia, amely tevékenysége megfelelő végrehajtásával összeegyeztethető;

g) a KNSZ segítséget nyújt és tanácsot ad a kiküldetés helye szerinti felettesének, és a rábízott feladatok teljesítéséről felettesének kell beszámolnia;

h) tisztségének gyakorlása során a KNSZ nem fogadhat el utasításokat munkaadójától vagy nemzeti kormányától. Nem végezhet semmilyen szolgáltatást sem munkaadója, sem pedig kormányok vagy bármely más személy, magánvállalat vagy a közigazgatás részére.

(2) A kiküldetés időtartama alatt és azt követően a KNSZ-nek a legnagyobb titoktartással kell eljárnia a megbízatása során vagy azzal kapcsolatban tudomására jutott valamennyi tény és információ tekintetében. Jogosulatlan személynek semmilyen formában nem fedhet fel törvényesen nyilvánosságra nem hozott dokumentumot vagy információt, és azokat személyes előnyére sem használhatja fel.

(3) A kiküldetés befejeztével a KNSZ továbbra is köteles feddhetetlenül és titoktartással eljárni az új feladatai elvégzésében és bizonyos tisztségek vagy előnyök elfogadásakor.

E célból a KNSZ-nek a kiküldetést követő három évig azonnal tájékoztatnia kell a Főtitkárságot minden olyan megbízatásról vagy feladatról, amelyet a munkaadója részére végre kell hajtania, és amely valószínűleg érdekellentétet okozhat a kiküldetés során végrehajtott feladataival kapcsolatban.

(4) A KNSZ-t kötik a Főtitkárságnál hatályban lévő biztonsági szabályok.

(5) Amennyiben a kiküldetés időtartama alatt e cikk rendelkezéseit nem tartják be, a Főtitkárság a 8. cikk rendelkezései alapján jogosult megszüntetni a KNSZ kiküldetését.

6. cikk

Szint, szakmai tapasztalat és nyelvismeret

(1) A KNSZ-nek legalább hároméves, teljes munkaidős tapasztalattal kell rendelkeznie olyan közigazgatási, tudományos, technikai, tanácsadói vagy felügyeleti munkakörben, amelyet az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az e Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott A. vagy B. kategóriának felel meg. A kiküldetés előtt a KNSZ munkaadója a szakértőnek a megelőző 12 hónapról alkalmazási igazolást bocsát a Főtitkárság rendelkezésére.

(2) A KNSZ feladatai ellátásához egy közösségi nyelv alapos ismeretével és egy másik nyelv kielégítő ismeretével kell rendelkeznie.

7. cikk

A kiküldetés felfüggesztése

(1) A Főtitkárság engedélyt adhat a kiküldetés felfüggesztésére és meghatározhatja a vonatkozó feltételeket. A felfüggesztés során:

a) a 15. és 16. cikkben említett juttatásokat nem kell kifizetni;

b) a 18. és 19. cikkben említett költségeket csak akkor kell kifizetni, ha a felfüggesztés a Főtitkárság kérésére történik.

(2) A Főtitkárságnak tájékoztatnia kell a KNSZ munkaadóját.

8. cikk

A kiküldetés megszüntetése

(1) A (2) bekezdésre is figyelemmel, a kiküldetést a Főtitkárság vagy a KNSZ munkaadója kérésére lehet megszüntetni, három hónapos felmondási idővel. A kiküldetés a KNSZ kérésére is megszüntethető ugyanilyen felmondási idővel és a Főtitkárság beleegyezésével.

(2) A kiküldetés felmondási idő nélkül is megszüntethető egyes rendkívüli körülmények esetén:

a) a KNSZ munkaadója által, amennyiben annak alapvető érdekei így kívánják,

b) a Főtitkárság és a munkaadó közötti megállapodással a KNSZ-nek mindkét félhez intézett kérésére, ha a KNSZ alapvető személyes vagy szakmai érdekei így kívánják,

c) a Főtitkárság által, amennyiben a KNSZ nem teljesíti az e szabályokban foglalt kötelezettségségeit. A KNSZ ezt megelőzően lehetőséget kap arra, hogy védekezzen az ellene felhozottakkal szemben.

(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti felmondás esetén a Főtitkárság haladéktalanul tájékoztatja a munkaadót.

II. FEJEZET

MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

9. cikk

Társadalombiztosítás

(1) A kiküldetést megelőzően az a munkaadó, amelytől a KNSZ-t kiküldik, igazolja a Főtitkárság részére, hogy a kiküldetés időtartama alatt a KNSZ az őt alkalmazó közigazgatási vagy nemzetközi szervezetre vonatkozó szociális biztonságról szóló jogszabályok hatálya alatt marad, és az illető szervezet vállalja a külföldön felmerülő költségeket.

(2) A KNSZ-t a kiküldetés megkezdésétől a Főtitkárság biztosítja baleseti kockázat ellen. Azon a napon, amikor nemzeti szakértő megjelenik a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóságon a kiküldetésével kapcsolatos ügyviteli formalitások intézése érdekében, a Főtitkárság átadja neki a biztosítás feltételeinek a másolatát.

10. cikk

Munkaidő

(1) A munkaidő tekintetében a Főtitkárságnál hatályos szabályok irányadóak a KNSZ számára. E szabályokat a főtitkárhelyettes módosítja, ha a szervezeti egység igényei így kívánják.

(2) A KNSZ a kiküldetés időtartama alatt teljes munkaidőben teljesít szolgálatot. A Főigazgatóság kellően indokolt kérésére és a Főtitkárság érdekeivel történő összeegyeztethetőségre is figyelemmel a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság részmunkaidős munkavégzést is engedélyezhet a KNSZ számára, ha ebbe munkaadója is beleegyezik.

(3) Ha a KNSZ-nek engedélyezték a részmunkaidős munkavégzést, a KNSZ-nek legalább a rendes munkaidő felében kell dolgoznia.

(4) A KNSZ csak akkor dolgozhat rugalmas munkaidőben, ha erre feljogosítja a Főtitkárság azon szervezeti egysége, ahova őt kiküldték. Az engedélyt tájékoztatási célból továbbítani kell a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság megfelelő egységéhez.

(5) A Főtitkárságnál hatályban lévő, a váltott műszakos munkarendben történő munkavégzésre vonatkozó juttatásokat a KNSZ-nek is meg lehet adni.

11. cikk

Betegség vagy baleset miatti távollét

(1) Betegség vagy baleset miatti távollét esetén a KNSZ a lehető legrövidebb időn belül értesíti felettesét és megadja az aktuális lakcímét. Három napot meghaladó távollét esetén orvosi igazolást kell benyújtania, és a Főtitkárság által szervezett orvosi vizsgálatnak is alávethető.

(2) Ha a három napot meg nem haladó, betegség vagy baleset miatti távollétek teljes tartama 12 hónapon belül meghaladja a 12 napot, a KNSZ minden további betegség vagy baleset miatti távollét esetén orvosi igazolást köteles benyújtani.

(3) Amennyiben a betegszabadság tartama meghaladja az egy hónapot vagy a KNSZ által teljesítendő szolgálat idejét, ezek közül a hosszabbat figyelembe véve, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokat automatikusan fel kell függeszteni. E rendelkezés nem vonatkozik a terhességhez kapcsolódó betegségek esetére. A betegszabadság nem haladhatja meg az érintett személy kiküldetésének időtartamát.

(4) Ha azonban a KNSZ a kiküldetés során bekövetkező, munkájával összefüggő balesetet szenved, továbbra is teljes összegben megkapja a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt juttatásokat a munkaképtelensége teljes időtartama alatt, egészen a kiküldetési időszak végéig.

12. cikk

Éves szabadság, külön szabadság és munkaszüneti napok

(1) A KNSZ minden teljes szolgálati hónap után két és fél nap szabadságra jogosult (naptári évenként harminc napra).

(2) A szabadságot előzetesen engedélyeztetni kell azzal a szervezeti egységgel, ahová a KNSZ-t kirendelték.

(3) A KNSZ-nek indokolt kérés esetén külön szabadság is adható az alábbi esetekben:

- a nemzeti szakértő házasságkötése esetén évente két nap,

- a házastárs súlyos betegsége esetén legfeljebb három nap,

- a házastárs halála esetén négy nap,

- felmenő ági rokon súlyos betegsége esetén évente legfeljebb két nap,

- felmenő ági rokon halála esetén két nap,

- gyermek születése esetén két nap,

- gyermek súlyos betegsége esetén évente legfeljebb két nap,

- gyermek halála esetén négy nap.

(4) A KNSZ munkaadójának kellően indokolt kérésére a Főtitkárság 12 hónapos időtartamon belül legfeljebb két nap külön szabadságot engedélyezhet, eseti elbírálás alapján.

(5) Részmunkaidős munkavégzés esetén az éves szabadságot arányosan csökkenteni kell.

(6) A kiküldetés végéig ki nem vett szabadság a kiküldetés időtartamának végével elvész.

13. cikk

Szülési szabadság

(1) A várandós KNSZ-nek 16 hét szülési szabadság jár, amely időtartam alatt a 15. cikkben rendelt juttatásokat kapja.

(2) A szoptató KNSZ kérésére, és a tényt igazoló orvosi igazolás alapján külön, legfeljebb négyhetes szabadságot kaphat, amely szülési szabadságának végétől kezdődik, és amely időtartam alatt a 15. cikkben megállapított juttatásokat kapja.

(3) Amennyiben a nemzeti szakértő munkaadójának nemzeti jogszabályai hosszabb szülési szabadságot biztosítanak, a kiküldetést a Főtitkárság által megadott időt meghaladó időszak alatt fel kell függeszteni. Ilyen esetben a felfüggesztés tartamának megfelelő időszakkal kell a kiküldetést meghosszabbítani, amennyiben a Főtitkárság jogos érdekei így kívánják.

(4) Másik lehetőségként a KNSZ kérheti, hogy a kiküldetés felfüggesztése terjedjen ki a szülésre és a szoptatásra engedélyezett szabadság teljes tartamára. Ilyen esetben a felfüggesztés tartamának megfelelő időszakkal kell a kiküldetést meghosszabbítani, amennyiben a Főtitkárság jogos érdekei így kívánják.

14. cikk

Kezelés és ellenőrzés

A szabadságok kezelése és ellenőrzése a Főtitkárság igazgatási feladatai közé tartozik. A munkaidő és a távollétek ellenőrzése a főigazgatóság felelőssége vagy azon szervezeti egységé, ahová a KNSZ-t kirendelték.

III. FEJEZET

JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK

15. cikk

Napidíj

(1) A KNSZ-t kiküldetése teljes időtartamára napidíj illeti meg. Amennyiben a lakóhely és a kiküldetés helye közötti távolság 150 kilométer vagy annál kevesebb, a napidíj összege 29,44 euro. Ha a távolság 150 kilométernél több, a napidíj összege 117,74 euro.

(2) Ha a KNSZ-nek sem a Főtitkárság, sem a munkaadója nem téríti meg a költözési költségeit, kiegészítő havi juttatást kell részére fizetni a következő táblázat szerint:

A juttatást havonta, utólag kell fizetni.

(3) E juttatásokat a kiküldetés, az éves szabadság, a szülési szabadság, a külön szabadság és a Főtitkárság által kiadott munkaszüneti napok idejére is ki kell fizetni.

(4) Az a KNSZ, akinek a kiküldetését hat hónappal megelőző három év során szokásos tartózkodási helye vagy fő szakmai tevékenységének helyszíne a kiküldetés helyétől 150 kilométerre vagy annál kisebb távolságra volt, 29,44 euro napidíjban részesül. E rendelkezés alkalmazásában nem vehetők figyelembe a szakértő által a kiküldetés helyszínétől eltérő állam vagy nemzetközi szervezet részére végzett munkából eredő körülmények.

(5) A KNSZ kiküldetése megkezdésekor előlegként 75 napnak megfelelő napidíjat vesz fel, amely után a jelzett időtartam alatt bármely hasonló juttatásra való jogosultsága megszűnik. Amennyiben a Főtitkársághoz történő kiküldetés az előleg kiszámításához figyelembe vett időtartam vége előtt megszűnik, a KNSZ köteles az időtartam hátralévő részének megfelelő összeget visszatéríteni.

(6) Az 1. cikk (5) bekezdésében előírt levélváltáskor a Főtitkárságot tájékoztatni kell az e cikk (1) bekezdésében említett kifizetéshez hasonló bármely juttatásról, amelyben a KNSZ részesül. Ezen összegeket le kell vonni a Főtitkárság által az említett (1) bekezdés értelmében fizetendő juttatásból.

(7) A napi és a havi juttatásokat évente, visszamenőleges hatály nélkül kell kiigazítani, a Közösség brüsszeli és luxemburgi tisztviselői alapilletményének változása alapján.

(8) A Főtitkárság összekötő hivatalához kirendelt KNSZ esetében az e cikkben említett napidíjat lakhatási támogatás válthatja fel, amennyiben ezt a kiküldetés országának különleges körülményei igazolják, és erről az igazgatási és protokoll főigazgató kellően indokolt határozatot hoz.

16. cikk

Kiegészítő átalányjuttatás

(1) Azon eset kivételével, amikor a KNSZ lakóhelye a kiküldetés helyétől kevesebb mint 150 kilométerre található, a szakértő - szükség esetén - kiegészítő átalányjuttatásban részesül, amelynek összege megegyezik a munkaadója által fizetett éves bruttó illetménye (a családi támogatások levonásával) és a Főtitkárság által fizetett napidíj, valamint az A8 vagy B5 besorolási osztály 1. fizetési fokozatába tartozó tisztviselő alapilletménye közötti különbséggel attól függően, hogy a szakértő melyik besorolásba tartozik.

(2) E juttatást évente egyszer, visszamenőleges hatály nélkül kell kiigazítani, a Közösség tisztviselői alapilletményének változása alapján.

17. cikk

Lakóhely

(1) E szabályok értelmében lakóhelynek minősül az a hely, ahol a KNSZ munkaadója részére a kiküldetését közvetlenül megelőzően a tevékenységét végezte. A kiküldetés helye az a hely, ahol azon főtitkársági szervezeti egység található, ahová a KNSZ-t kiküldték. Mindkét helynek szerepelnie kell az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltásban.

(2) Ha a kiküldött KNSZ munkaadója képviseletében már kiküldték egy olyan helyre, amely nem azonos a munkaadó központi székhelyével, azt a helyet kell lakóhelynek tekinteni, amely a kettő közül a kiküldetés helyéhez közelebb található.

(3) A kiküldetés helyét kell lakóhelynek tekinteni a következő esetekben:

a) a kiküldetést hat hónappal megelőző három év során a KNSZ szokásos tartózkodási helye vagy fő szakmai tevékenysége gyakorlásának a helye a kiküldetés helyétől 150 kilométerre vagy annál kisebb távolságra volt; vagy

b) a Főtitkárság által a kiküldetés kérése idején a kiküldetés helye azonos a KNSZ házastársának vagy bármely eltartott gyermekének fő lakóhelyével.

E célból a kiküldetés helyétől 150 kilométernél kisebb távolságra lévő lakóhely a kiküldetés helyén található lakóhelynek kell tekinteni.

(4) E cikk alkalmazásában nem vehetők figyelembe a szakértő által a kiküldetés helyétől eltérő állam vagy nemzetközi szervezet részére végzett munkából eredő körülmények.

18. cikk

Utazási költségek

(1) A KNSZ az alábbi utazásiköltség-térítésekre jogosult, amennyiben lakóhelye a kiküldetés helyétől 150 kilométert meghaladó távolságra van:

a) saját részre:

- a kiküldetés időtartamának megkezdésekor a lakóhelytől a kiküldetés helyéig;

- a kiküldetés időtartamának befejezésekor a kiküldetés helyétől a lakóhelyig;

b) házastársa és eltartott gyermekei részére, feltéve, ha azok a KNSZ-szel együtt élnek, és a költözés költségeit a Főtitkárság megtéríti:

- a kiküldetés megkezdésekor a lakóhelyről a kiküldetés helyére való költözéskor;

- a kiküldetés befejezésekor a kiküldetés helyétől a lakóhelyig.

(2) Amennyiben az utazás nem repülővel történik, az összeget átalánydíjas formában kell megtéríteni, amely a másodosztályú vasúti viteldíjon alapul, pótlékok nélkül. Ugyanez vonatkozik az autóval megtett útra is. Amennyiben a vasúton történő utazás hossza meghaladja az 500 km-t, vagy ha a szokásos útvonalba tengeri átkelés is tartozik, a légi közlekedés ára is visszatéríthető, legfeljebb a kedvezményes árú jegy (PEX vagy APEX) tényleges költségéig, a jegyek és beszállókártyák bemutatásakor.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az a KNSZ, aki bizonyítani tudja, hogy megváltoztatta azt a helyet, ahol fő tevékenységét gyakorolni fogja a kiküldetés után, a fenti korlátok között utazásiköltség-térítésre jogosult arra a helyre. A költségtérítés nem jelentheti nagyobb összeg kifizetését, mint amelyre a KNSZ jogosult lenne, ha a lakóhelyére térne vissza.

(4) Ha a KNSZ intézkedett a lakóhelyéről a kiküldetés helyére való költözésről, minden évben átalánydíjas juttatásra jogosult, amelynek összege azonos a kiküldetés helyéről a lakóhelyre történő menettérti utazás költségével saját részére, házastársa és valamennyi eltartott gyermeke részére, a Főtitkárságnál hatályban lévő rendelkezések alapján.

19. cikk

Költözési költségek

(1) A 15. cikk (4) bekezdésének második mondatára figyelemmel a KNSZ a Főtitkárság költségén átviheti személyes használati tárgyait lakóhelyéről a kiküldetés helyére, miután annak előzetes hozzájárulását megkapta a Főtitkárságnál a költözési költségek térítéséről szóló, az adott időpontban hatályban lévő szabályok alapján, feltéve hogy az alábbi feltételek is teljesülnek:

a) a kiküldetés első időtartama két év;

b) a nemzeti szakértő lakóhelye a kiküldetés helyétől legalább 100 km távolságra van;

c) a költözést a kiküldetés kezdeti időpontjától számított hat hónapon belül be kell fejezni;

d) a hozzájárulást legalább a költözés tervezett időpontja előtt két hónappal kérni kell;

e) a költözés költségeit a munkaadó nem téríti meg;

f) a KNSZ a Főtitkárság részére elküldi az árajánlatok, átvételi elismervények és számlák eredeti példányait, valamint egy olyan igazolást a saját munkaadójától, amely megerősíti, hogy a költözés költségeit nem a munkaadó viseli.

(2) Amennyiben a kiküldetés helyére történő költözés költségeit a Főtitkárság megtérítette, a nemzeti szakértő - a (3) és (4) bekezdésre is figyelemmel - a kiküldetés végén és előzetes engedélyezés után jogosult a kiküldetés helyéről a lakóhelyre történő költözés költségeinek megtérítésére, a Főtitkárságnál a költözési költségek térítéséről szóló, az adott időpontban hatályban lévő szabályok alapján, az (1) bekezdés d), e) és f) pontjában megállapított feltételekre és az alábbi kiegészítő feltételekre is figyelemmel:

a) a költözés nem történhet a kiküldetés végét megelőző három hónapnál korábbi időpontban;

b) a költözést a kiküldetés végének időpontjától számított hat hónapon belül be kell fejezni.

(3) Az a KNSZ, akinek kiküldetését saját vagy munkaadója kérésére a kiküldetés kezdetétől számított két éven belül megszüntetik, a lakóhelyre történő költözés költségeinek megtérítésére nem jogosult.

(4) Amennyiben a KNSZ bizonyítja, hogy megváltozott az a hely, ahol fő tevékenységét a kiküldetés után folytatni fogja, az új helyre történő költözés költségei megtéríthetők, de legfeljebb azon összeghatárig, amelyet a lakóhelyre történő költözés esetében fizettek volna.

20. cikk

Kiküldetések és ezek költségei

(1) A 4. cikknek megfelelően a KNSZ kiküldhető.

(2) A kiküldetés költségeit a Főtitkárságnál hatályban lévő szabályoknak megfelelően kell megtéríteni.

21. cikk

Képzés

A KNSZ jogosult részt venni a Főtitkárság által szervezett képzési tanfolyamokon, amennyiben a Főtitkárság érdekei úgy kívánják. A KNSZ-nek a kiküldetés utáni szakmai előmenetelével összefüggő ésszerű érdekeit is figyelembe kell venni, amikor döntés születik a tanfolyamon való részvétel engedélyezéséről.

22. cikk

Igazgatási rendelkezések

(1) A KNSZ-nek a kiküldetés első napján meg kell jelennie a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság megfelelő szervezeti egységénél a szükséges ügyviteli formaságok intézése céljából. Feladatai teljesítését a hónap első vagy tizenhatodik napján kell megkezdenie.

(2) A Főtitkárság valamely összekötő irodájához kirendelt KNSZ-nek a kiküldetése helyén jelentkeznie kell a Főtitkárság megfelelő szervezeti egységénél.

(3) A kifizetéseket a Főtitkárság megfelelő szervezeti egysége folyósítja euróban, a kiküldetés helyén található banki intézménynél nyitott bankszámlára.

IV. FEJEZET

A SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KIKÜLDÖTT KATONÁKRA

23. cikk

A kiküldött katonákra vonatkozó szabályok

A 24-33. cikk rendelkezéseire figyelemmel e szabályok azon kiküldött katonákra is vonatkoznak, akiket az Európai Unió Katonai Törzse létrehozása érdekében rendeltek ki a Főtitkársághoz, az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról szóló, 2001. január 22-i 2001/80/KKBP tanácsi határozat ( 1 ) szerint.

24. cikk

Feltételek

A kiküldött katona kiküldetése során végig valamely tagállam fegyveres erőinek fizetett szolgálatában áll. A kiküldött katona valamely tagállam állampolgára.

25. cikk

Toborzás

Az 1. cikk (3) bekezdésének második mondatától eltérően a kiküldött katona toborzási szabályait a főtitkár/főképviselő állapítja meg.

26. cikk

Levélváltás

Az 1. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában a levélváltás a főtitkár/főképviselő és az érintett tagállam állandó képviselete között zajlik.

27. cikk

A kiküldetés tartama

(1) A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérően a kiküldetés tartama nem lehet rövidebb hat hónapnál és nem lehet hosszabb három évnél, és azt követően négy évet meg nem haladó időtartamra lehet meghosszabbítani.

(2) A 2. cikk (3) bekezdésének b) pontjától eltérően a kivételes esetektől eltekintve, az előző kiküldetési időtartam vége és az új kiküldetés között legalább hároméves időtartamnak kell eltelnie, amennyiben a feltételek ezt indokolják, és a főtitkár/főképviselő ebbe beleegyezik.

28. cikk

Feladatok

A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a főtitkár/főképviselő felügyelete alatt tevékenykedő kiküldött katona a 2001/80/KKBP határozat melléklete szerint teljesítik kiküldetésüket, végzik el feladataikat és teljesítik a számukra meghatározott kötelezettségeket.

29. cikk

Külső kötelezettségvállalások

A 4. cikk (2) bekezdésétől eltérően a kiküldött katona a Főtitkárságot semmilyen külső kötelezettségvállalásba nem vonhatja be, kivéve a főtitkár/főképviselő hatáskörében adott különleges megbízatást.

30. cikk

Biztonsági átvilágítás

A 4. cikk (5) bekezdésétől eltérően az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltásban meg kell határozni a kiküldött katona megfelelő szintű biztonsági átvilágítását, amely "SECRET"-nél alacsonyabb szintű nem lehet.

31. cikk

Szakmai tapasztalat

A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérően a kiküldött katonának a közigazgatási vagy tanácsadói szinten dolgozó és a végrehajtandó megbízatás terén nagyfokú szakmai hozzáértést tanúsító tagját ki lehet rendelni a Főtitkársághoz.

32. cikk

A kiküldetés felfüggesztése és megszüntetése

(1) A kiküldött katona esetében a főtitkár/főképviselő adhat engedélyt a 7. cikk alkalmazására.

(2) A 8. cikktől eltérően a kiküldetés megszüntethető, ha a Főtitkárság vagy a kiküldött katona nemzeti közigazgatásának érdekei úgy kívánják, vagy bármely egyéb, elégséges okból.

33. cikk

A kötelezettségek teljesítésének súlyos megszegése

(1) A 8. cikk (3) bekezdésétől eltérően a kiküldetést felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni olyan súlyos esetekben, amikor a kiküldött katona szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja kötelességei teljesítését. A döntést a főtitkárnak/főképviselőnek kell meghoznia, miután az érintett személy előadhatta a védekezését. A főtitkár/főképviselő a döntéshozatal előtt értesíti azon tagállam állandó képviselőjét, amelynek állampolgára a kiküldött katona. E döntés következtében a 18. és 19. cikkben említett juttatásokat nem kell tovább folyósítani.

Az első bekezdésben említett döntést megelőzően a kirendelt katonai törzskar tagját fel is lehet függeszteni, amennyiben a főtitkár/főképviselő kötelességei teljesítésének súlyos mulasztásával vádolja, és miután az érintett személy előadhatta a védekezését. A 15. és 16. cikkben említett juttatásokat nem kell folyósítani a felfüggesztés időtartama alatt, amelynek hossza nem haladhatja meg a három hónapot.

(2) A főtitkár/főképviselő a nemzeti hatóságok figyelmét is felhívhatja arra, hogy a kiküldött katona az e határozatban megállapított vagy említett bármely szabályt megszegte.

(3) A kiküldött katona a kiküldetés során is saját nemzeti fegyelmi rendelkezéseinek hatálya alatt áll.

34. cikk

Munkaidő

A 10. cikk (2) bekezdésének második mondata nem vonatkozik a kiküldött katonára.

35. cikk

Külön szabadság

A 12. cikk (4) bekezdésétől eltérően a Főtitkárság fizetés nélküli külön szabadságot is jóváhagyhat a munkaadó által nyújtott képzésre, a munkaadó kellően indokolt kérése alapján.

36. cikk

Juttatások

A 15. cikk (1) bekezdésétől és a 16. cikktől eltérően az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltás kikötheti, hogy a fenti cikkekben említett juttatásokat nem kell kifizetni.

37. cikk

Lakóhely

(1) A kiküldött katonát úgy kell tekinteni, hogy lakóhelye azon tagállam fővárosában van, amelynek ő állampolgára, amennyiben a 17. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a) pontja szerint lakóhelye a kiküldetés helyétől 150 kilométernél kisebb távolságra van.

(2) A kiküldött katonát úgy kell tekinteni, hogy lakóhelye azon tagállam fővárosában van, amelynek ő állampolgára, amennyiben házastársának vagy a 17. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett gyermekének (gyermekeinek) fő lakóhelye olyan tagállamban van, amely nem azonos a kiküldetés helyével.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. cikk

Hatályon kívül helyezett határozatok

A következő határozatok hatályukat vesztik:

- a szervezett bűnözés elleni küzdelem fokozását célzó terv végrehajtásának keretében a Tanács Főtitkárságára (Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság) kiküldött nemzeti szakértőkre alkalmazandó szabályokról szóló, 1997. június 25-i tanácsi határozat,

- az Európai Unió bel- és igazságügy területén elért vívmányainak a csatlakozni szándékozó országok által történő átvételére, alkalmazására és hatékony végrehajtására vonatkozó közös értékelés keretében a Tanács Főtitkárságára (Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság) kiküldött nemzeti szakértőkre alkalmazandó szabályokról szóló, 1999. március 22-i tanácsi határozat,

- az Európai Unió Tanácsának Főtitkárságán dolgozó tisztviselők és a nemzeti közigazgatások vagy nemzetközi szervezetek tisztviselői számára létrehozott csererendszer keretében a Tanács Főtitkárságára kiküldött nemzeti szakértőkre alkalmazandó szabályokról szóló, 2000. december 22-i 2001/41/EK tanácsi határozat ( 2 ), valamint

- az Európai Unió Katonai Törzse megalakítása érdekében a Tanács Főtitkárságához kiküldött nemzeti katonai állományra alkalmazandó szabályokról szóló, 2001. június 25-i 2001/496/KKBP tanácsi határozat ( 3 ).

39. cikk

Hatály

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot a hatálybalépését követő hónap első napjától kell alkalmazni minden kiküldetésnél vagy kiküldetés meghosszabbításánál.

( 1 ) HL L 27., 2001.1.30., 7. o.

( 2 ) HL L 11., 2001.1.16., 35. o. A 2002/34/EK határozattal ( HL L 15., 2002.1.17., 29. o.) módosított határozat.

( 3 ) HL L 181., 2001.7.4., 1. o. A 2002/34/EK határozattal módosított határozat.