A Legfelsőbb Bíróság PJE.1/2000. számú határozata. Bírók: Haitsch Gyula, Horeczky Károly, Salamonné dr. Solymosi Ibolya, Solt Pál, Völgyesi Lászlóné

1/2000. Polgári jogegységi határozat

nyomdai úton előállított névre szóló részvény átruházásáról*

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának jogegységi tanácsa a Polgári Kollégium vezetője által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

Nyomdai úton előállított névre szóló részvény (a továbbiakban: részvény) csak forgatmány útján ruházható át.

A forgatmány nem érvényességi kelléke a részvényátruházás jogcíméül szolgáló szerződésnek (előszerződésnek).

INDOKOLÁS

I.

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának vezetője a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.) 31. §-a (1) bekezdésének a) pontjában írt jogkörében a Bszi. 29. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján jogegységi eljárás lefolytatására és annak eredményeként jogegységi határozat meghozatalára tett indítványt a következő jogkérdésben.

„Érvényes-e a névre szóló részvény tulajdonjogának átruházására irányuló, a Ptk. 338/B. §-a (1) és (2) bekezdésében előírt feltétel és alakiság mellőzésével megkötött szerződés?”

Az indítványozó a jogegységi határozat meghozatalának szükségességét az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításához fűződő fokozott érdekkel indokolta, tekintettel arra, hogy a felvetett jogkérdés megítélésében a bírósági gyakorlat - sem a Legfelsőbb Bíróságon, sem pedig az alsóbb bíróságokon - nem egységes.

II.

A Bszi. 30. §-ának (2) bekezdése alapján hét tagból álló jogegységi tanács nem nyilvános ülésén a legfőbb ügyész képviselője felszólalásában kifejtette, hogy névre szóló részvény átruházása kizárólag csak a váltójogi szabályok szerinti forgatmány útján történhet meg. A forgatmány jelenti magát az átruházást, így ennek hiányában érvényesen létrejött részvényátruházási szerződésről nem beszélhetünk.

III.

A perekből nyert tapasztalatok szerint nem egységes a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy nyomdai úton előállított névre szóló részvények tőzsdén kívüli forgalma során fűződik-e joghatás az olyan részvényátruházási szerződéshez, amelyet nem követ forgatmányozás. E kérdésben két egymással ellentétes álláspont jelenik meg a bírói ítéletekben.