A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.34183/2016/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (RENDÉSZETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Fábián Judit

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

20K.34.183/2016/8.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... (cím.) dr. Fazekas Tamás ügyvéd által képviselt felperes neve (cím.) , a dr. Kardos Beáta jogtanácsos által képviselt Országos Rendőr-főkapitány (cím.) alperes ellen rendészeti igazgatás ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A bíróság az alperes ... számú 2016. szeptember 16-án kelt határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

Az eljárási illetéket a ... Állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A felperes 2016. május 6-án postai úton beadványt terjesztett elő a ... Panasztestülethez a vele szemben 2016. április 30-án foganatosított rendőri intézkedéssel szemben, melynek kapcsán arra hivatkozott, hogy az egyetemi előadásukat követően, egyik csoporttársát a férje megtámadta és egy bilinccsel próbálta magához láncolni. A bilincselési kísérlet közben rángatta a csoporttársnőjüket, ekkor ő a hölgy segítségére sietett. Megpróbálta lefogni a férj karját, ekkor azonban őt a férj ellökte, majd ráesett és a földön próbálta tartani, mire két másik évfolyamtársa a segítségére sietett, így a földön tudták tartani a férjet, amíg a rendőrség meg nem érkezett. A rendőrséget ő és társai értesítették, a dulakodást az egész csoport látta, mert a csoporttársnőjük megkérte őket, hogy kísérjék a kocsijához, ugyanis a férje már hosszabb ideje követte, zaklatta. Elmondása szerint legalább egy órát voltak a helyszínen, amikor a rendőrök megérkeztek és ezt követően előállították őket csoportos garázdaság elkövetése miatt gyanúsítottként. Sérelmezte az előállításának jogszerűségét, jogalapját, mert előállítását megalázónak, eltúlzottnak tartotta illetőleg azt is sérelmezte, hogy feltartóztatásának okát nem közölték vele. Véleménye szerint állampolgári kötelességüknek tettek eleget, amikor egy olyan embert tartottak földön, akinél bilincs volt és megtámadta az évfolyamtársnőjüket.

Mindezek kapcsán hozta meg a ... Panasztestület (továbbiakban: FRP) a 116/2016. számú (VII.07.) állásfoglalását, melyben azt állapította meg, hogy alapjogot súlyosan sértő intézkedésre került sor. A rendőri intézkedés érintette a felperes ...... ... Szabadság és Felelősség fejezetének IV. Cikk (1) bekezdésében foglalt személyi szabadsághoz fűződő jogát és a XXIV. Cikkben foglalt tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető jogát. A Panasztestület megítélése szerint a jogellenes cselekmények elkövetésére vonatkozó telefonos bejelentés megfelelő jogalapot teremtett a felperes előállítására, azonban az arányosság követelményének nem felelt meg, mivel elegendő lett volna egy idézés kibocsátása is részére, így a személyi szabadságát jogellenesen korlátozták. Az indokolatlan mobiltelefon használat korlátozása és a felperes által megjelölt személy értesítésének elmaradása kapcsán sérült a felperes tisztességes eljáráshoz való joga és a helyszíni intézkedés során a felperesnek nyújtott késedelmes tájékoztatás kapcsán sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő joga.

Mindezekre figyelemmel született meg az alperes .... számú, 2016. szeptember 16-án kelt határozata, mely a kiértesítési kötelezettség elmulasztása tekintetében a felperes panaszának helyt adott, de minden más tekintetben a panaszt elutasította.

A határozat jogszabályi hivatkozással alátámasztottan kifejtette, hogy a rendőri intézkedés elhúzódása és a késedelmes tájékoztatás nem valósult meg a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) 1. § (2) bekezdése, 11. § (1) bekezdése, 13. § (1) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, valamint a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX.22.) BM rendelet (továbbiakban: Szolgálati Szabályzat) 5. § (2) bekezdése alapján. A határozat indokolása kifejtette, hogy a helyszínen a körülményeket tisztázni kellett, igazoltatni az ott jelenlévőket. A helyszínen sérült személy volt, ezért a mentőszolgálatot értesítették, majd meg kellett várni a megérkezésüket és azt, hogy az ellátásra szoruló személyt megvizsgálják, így az intézkedés időtartama nem volt eltúlzott mértékű, a panaszt ezért e tekintetben alaptalannak tartotta. A felperes telefonhasználatának korlátozása, értesítés elmaradása vonatkozásában azt állapították meg, hogy a panasz a kiértesítés elmulasztása vonatkozásában megalapozott, de a telefon használatának korlátozása kapcsán alaptalan. A bíróság azért mellőzi ennek a határozati résznek az indokolása részletezését, mert e körben a felperes kereseti kérelmet nem terjesztett elő.

Az előállítás jogalapja vonatkozásában a határozat hivatkozott az Rtv. 15. § (1) bekezdés, (2) bekezdés, valamint az Rtv. 33. § (1) bekezdés a.) pontjára, majd a Büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 339. § (1) bekezdésében foglaltakra, melynek körében kifejtette, hogy az intézkedés jogalapjául a 01110/5486-5/2016. ált. számú rendőri jelentésben foglaltak szolgáltak, mégpedig, hogy egy személy megtámadta a feleségét, akin az évfolyamtársai segítettek, közöttük a felperes is és a cselekményt megvalósító személyek előállításának célja a helyszínen megállapítottakon túl a cselekmény pontos tisztázása, mivel az általuk elmondottak nem voltak egyezőek. A határozat szerint a csoportos garázdaság elkövetése miatti gyanú okán állították elő a felperest és tájékoztatták panasztételi jogáról. A garázdaság alapos gyanúja az erőszakos magatartás megvalósulhatott ugyanis a férj erőszakkal történő földre vitelével és ott tartásával, esetlegesen számára sérülés okozásával, hangos veszekedéssel, amit a telefonon érkezett állampolgári bejelentés és a helyszínen tapasztaltak alapoztak meg, így a panaszt e körben elutasították.

Az előállítás arányossága vonatkozásában hivatkoztak az Rtv. 15. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra és arra, hogy a tettenérés megvalósult, amely kellő jogalapot szolgáltatott a felperes előállításának foganatosításához, így az Rtv. 33. § (1) bekezdés a.) pontja alapján a rendőrnek nem volt mérlegelési lehetősége, így az aránytalanság fel sem merülhetett.

Egyebekben a határozat azt is megállapította, hogy a helyszíni intézkedés során a késedelmes tájékoztatás kapcsán nem sérült a felperes tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga, mert az intézkedés szükségességéhez a minimális gyanú fennállt.

Egyebekben a helyszíni intézkedés során nem sérült a tisztességes eljáráshoz fűződő alapvető joga a felperesnek azáltal, hogy a mobiltelefonját nem használhatta, mely részeket a bíróság azért nem részletezi, mert a felperes a keresetében e vonatkozásban felülvizsgálatot nem kért.

A határozattal szemben a felperes határidőben keresetet terjesztett elő, melyben azt kérte felülvizsgálni, hogy a rendőrök intézkedésének ideje a helyszínen túl hosszú volt-e vagy sem, hiszen egy órán keresztül voltak ott, bár véleménye szerint a távolságtartási végzés rendelkezéseiből, - amely a férjjel szemben volt elrendelve- a nyilvántartás megtekintésével, lekérdezésével egyből megállapíthatták volna a tényállást és így jóval rövidebb idő alatt befejezhették volna az intézkedésüket.