3048/2015. (III. 2.) AB végzés

a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (1), (2) és (5) bekezdései, 4. § (1), (2) és (3) bekezdései, 7-16. §-ai, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 3-14. §-ai, 18-31. §-ai, 33-40. §-ai és 52. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (1), (2) és (5) bekezdései, 4. § (1), (2) és (3) bekezdései, 7-16. §-ai, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 3-14. §-ai, 18-31. §-ai, 33-40. §-ai és 52. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az Alkotmánybírósághoz több száz indítványozó fordult az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése alapján alkotmányjogi panasszal. Kérelmeikben a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény 3. § (1), (2) és (5) bekezdései, 4. § (1), (2) és (3) bekezdései, 7-16. §-ai, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 3-14. §-ai, 18-31. §-ai, 33-40. §-ai és 52. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését indítványozták.

[2] A benyújtott alkotmányjogi panaszok tartalma azonos, ezért az Alkotmánybíróság az ügyeket az Abtv. 58. § (2) bekezdése alapján egyesítette.

[3] Az indítványozók álláspontja szerint a támadott jogszabályi rendelkezések sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését, a C) cikk (1) bekezdését, a Q) cikk (2) bekezdését, az I. cikk (1) bekezdését, a II. cikkét, a XXVIII. cikk (1) bekezdését, valamint a 25. cikk (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját. A támadott törvények - szól az érvelés - "fogyasztói kölcsönszerződésből eredő polgári jogi jogokat és kötelezettségeket" módosítanak, azonban az "Országgyűlésnek nincs alkotmányos hatásköre arra, hogy beavatkozzon polgári jogi jogvitákba", továbbá a sérelmezett jogszabályok "konfliktust okoznak a magyar jogrend és Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségvállalásai között".

[4] 2. Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta meg, hogy a kérelmek a befogadhatóság formai feltételeinek megfelelnek-e.

[5] Az Abtv. 52. § (1) bekezdése értelmében az indítványnak minden esetben határozott kérelmet kell tartalmaznia. A határozottság követelményének az alkotmányjogi panasz akkor felel meg, amennyiben eleget tesz az 52. § (1b) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt feltételeknek.

[6] A benyújtott panaszok vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy azok a törvényben írt feltételeknek nem felelnek meg. A panaszok nem tartalmazzák "az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét" [Abtv. 52. § (1b) bekezdés b) pont], illetve az "indítványban foglalt kérelem részletes indokolását" [Abtv. 52. § (1b) bekezdés e) pont]. Az indítványozók a megjelölt törvényi rendelkezések alaptörvény-ellenességét ugyanis pusztán állították, azonban nem fejtették ki, hogy véleményük szerint konkrétan mely támadott norma mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes, s a vélt alapjogi sérelem miben áll.

[7] Az Alkotmánybíróság jelen ügyben is hangsúlyozza: "[i]ndokolás hiányában a kérelem nem felel meg határozottság Abtv. 52. § (1b) bekezdésében írt követelményének, annak elbírálására nincs lehetőség. Az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek puszta felsorolása ugyanis nem ad kellő alapot az alkotmányossági vizsgálat lefolytatására, az indítványban azt is meg kellett volna jelölni, hogy a törvény az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit milyen okból sérti." (34/2014. (XI. 14.) AB határozat, Indokolás [212])

[8] A befogadhatóság törvényben előírt formai feltételeinek meg nem felelő panasz érdemi elbírálására nincs mód, ezért - az Abtv.-ben írt további feltételek vizsgálatának mellőzésével - az Alkotmánybíróság a kérelmeket az Ügyrend 30. § (2) bekezdés h) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2015. február 23.

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Salamon László s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/1839/2014.