BH+ 2009.11.513 A munkaszerződés rendelkezésére alapított prémium-igény elbírálásánál a szerződéses feltételek, illetve a felek prémium-követelésre vonatkozó megállapodásának értékelése [Mt. 142. §].

A felperes 2001. június 20-tól 2003. január 31-ig állt az alperessel munkaviszonyban pénzügyi vezérigazgató-helyettes munkakörben. A munkaviszonyt a felek 2002. október 31-én kelt közös megegyezéssel szüntették meg.

A felperes a keresetében 2002. évi prémium címén 17 100 000 forint, valamint 8 550 000 forint átlagkereset-különbözet megfizetését kérte. A kereseti kérelmét a munkaszerződés 4.a. pontjában foglalt azon rendelkezésre alapította, miszerint "a munkavállalót évente kötött külön megállapodás szerint prémium illeti meg. Az éves prémium mértékét és a prémiumfeladatokat, amelyek a munkáltató eredményes működéséhez és egyéb mutatókhoz kapcsolódóak, az Rt. Igazgatósága határozza meg. A prémiumfeladatokat legkésőbb a tárgyév május 31-éig kell kitűzni".

A munkaügyi bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

A tényállás szerint 2002. évre a vezetői prémiumra és a nem vezető munkavállalók bónuszára előterjesztés készült. Ez - többek között - tartalmazta, hogy vezérigazgató-helyettesi munkakör esetében a prémiumszorzó kilenc havi bérnek megfelelő, a prémium-kifizetés a bank éves teljesítményértékelését követően esedékes, melyből időarányosan a június havi zárást követően egy hónapon belül, de legkésőbb 2002. szeptember 30-ig prémiumelőleget kell fizetni; az éves feladatok és célkitűzések teljesülése esetén az éves zárást követő egy hónapon belül, de legkésőbb 2003. május 31-ig kerülnek kifizetésre a prémiumok. Az előterjesztés szerint a vezérigazgató és a helyettesei esetén a munkaszerződésben rögzítetteknek megfelelően külön megállapodásba kell foglalni a prémiumfeladatokat és a prémium mértékét. Az előterjesztés tartalmazza továbbá, hogy az éves prémiumok és a bónusz kifizetésére a tervezettnél jobb eredmény elérése esetén kerülhet sor, ha forrás rendelkezésre áll. Az alperes igazgatósága határozatával az előterjesztést elfogadta, de a felperes részére külön megállapodásba foglalt prémiumfeladatot nem határozott meg, 2002. évre prémiumot nem fizetett.

A munkaviszonyt megszüntető közös megegyezésben az alperes tíz havi átlagkereset megfizetésére vállalt kötelezettséget. A felperes a megállapodásban fenntartotta magának a jogot, hogy a munkaszerződése 4. pontja szerinti prémiumkövetelést a munkáltatóval szemben érvényesítheti, amennyiben a munkáltató igazgatósága 2002. évre prémium kifizetéséről dönt. Ezen felül a felek kijelentették, hogy a megállapodással megszűnő munkaviszonnyal kapcsolatban egymással szemben a jövőben semmilyen igényt nem támasztanak.

A munkaügyi bíróság álláspontja szerint a felperesnek a munkaszerződése alapján alanyi joga nem keletkezett sem meghatározott mértékű prémium követelésére, sem prémiumfeladatok kitűzésére. Az igazgatóság évente a működés eredményességéhez és egyéb releváns mutatókhoz kapcsolódóan dönthette el, hogy az adott évre prémiumfeladatokat kitűz-e a felperes részére.

A munkaügyi bíróság azt is értékelte, hogy 2002. évben az alperes eredményterve - mint prémiumfizetési feltétel - nem teljesült, 2002. évre az alperes senkinek sem fizetett prémiumot, 2002. év végén a két új vezérigazgató-helyettes nem prémium, hanem jutalom címén részesült kifizetésben, amely kifizetés nem a bank eredményével, hanem a privatizációban való részvételükkel, a sikeres lebonyolítással függött össze, mivel a két új vezérigazgató-helyettest a privatizációs feladatokra alkalmazták.

A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezett részében helybenhagyta.

A másodfokú bíróság szerint az igazgatósági határozat a felperest illetően prémiumkitűzésnek nem minősülhet, mivel azt a felperessel nem közölték, külön megállapodásba nem foglalták. Ugyanakkor az alperes a munkaszerződésben nem vállalt feltétlen kötelezettséget prémium fizetésére. Az indokolás szerint a munkaszerződés 4. pontjának első mondatából az következik, hogy a tárgyévre kötött "külön megállapodás" hiányában a munkavállalót prémium nem illeti meg. A jogerős ítélet emellett azt emelte ki, hogy a felperes 2002. október 31-én úgy írta alá a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást, hogy a 2002. évi prémium tárgyában a munkaszerződése szerinti "külön megállapodás" nem született, prémiumfeladat kitűzést nem kapott. A megszüntetésre vonatkozó megállapodást a felperes törvényes határidőn belül nem támadta meg, így az abban foglaltak kötik. A felek a prémium követelését illetően pedig a munkaszerződés 4. pontjában foglaltakra figyelemmel állapodtak meg, így az a munkaszerződés vonatkozó rendelkezése helyébe lépett.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben a munkaügyi bíróság ítéletére is kiterjedően annak hatályon kívül helyezését és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát kérte.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére