A Balassagyarmati Törvényszék B.217/2014/38. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. Bírók: Dudásné Rózenberg Aranka, Fekete Zsolt, Nemszilaj Katalin

A Balassagyarmati Törvényszék mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton, a 2014. november hó 12. napján és 13. napján, 2015. január hó 5. napján, január hó 19. napján, február hó 18. napján és április hó 15. napján megtartott nyilvános folytatólagos tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A 2014. március 19. napjától őrizetben, 2014. március 21. napjától előzetes letartóztatásban lévő

... vádlott - aki ...

b ű n ö s: emberölés bűntettében (Btk. 160. § (1) bekezdés és (2) bekezdés j) pont).

Ezért őt a törvényszék 12 (tizenkettő) év szabadságvesztésre és 10 (tíz) év közügyektől eltiltásra í t é l i.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát a törvényben meghatározottnál eggyel enyhébb, börtön fokozatban határozza meg.

A vádlott a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb három hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által 2014. március 19. napjától 2015. április 15. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja.

A törvényszék a Bj.111/2014. szám alatti bűnjeljegyzékben 1-7., 34-85 tételszámok alatt felvett bűnjelek lefoglalását megszünteti és elrendeli azok megsemmisítését.

A Bj.111/2014. szám alatti bűnjeljegyzékben 8-9. sorszám alatti bűnjelek lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ...nak.

A Bj.111/2014. szám alatti bűnjeljegyzékben 10-33. sorszám alatti bűnjelek lefoglalását megszünteti és kiadni rendeli ... vádlottnak.

Kötelezi a vádlottat 663.805- (hatszázhatvanháromezer-nyolcszázöt) forint bűnügyi költség magyar állam javára történő megfizetésére.

I n d o k o l á s :

I. A vád

A Nógrád Megyei Főügyészség a 2014. szeptember hó 11. napján kelt és a törvényszékre 2014. szeptember hó 12. napján érkezett B.195/2014/17-I. BTÖ. számú vádiratában ... vádlott ellen a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző emberölés bűntette miatt emelt vádat, az alábbi tényállás alapján:

... és ... sértett 2010. körüli időben élettársi kapcsolatot létesítettek a sértett ... ... szám alatti házában, ahol kisebb-nagyobb megszakításokkal együtt is éltek.

Mind a gyanúsított, mind a sértett alkoholizáló életmódot folytatott az együttélésük előtt és azt követően is, melyből adódóan rendszeresen összevesztek, melynek során kölcsönösen azzal fenyegetőztek, hogy megölik a másikat.

A veszekedések sok esetben tettlegességig fajultak, ... sértett több esetben bántalmazta ... gyanúsítottat, aki ezeket követően ismerőseinél vagy a hajléktalan szállón húzta meg magát, azonban ezen átmeneti megoldásokat követően rendre visszatért a sértetthez.

A gyanúsítottat 2014. március 11-én, ... belterületén ittas állapotban, a földön fekve találták, kórházba szállították, ahol a szeme körül képződött véraláfutás keletkezési körülményeit illetően azt mondta az őt ellátó orvosnak, hogy ... bántalmazása következtében jött létre. A gyanúsított sérülése külön ellátást nem igényelt, így részegségének kialvását követően elbocsátották az egészségügyi intézményből, ahonnan ... ... szám alatti pincéjébe költözött.

... sértett 2014. március 17-én a délelőtti órákban felkereste a gyanúsítottat új lakhelyén azzal, hogy eladta házát, így ... vigye el onnan ingóságait.

A gyanúsított még aznap a kora esti órákban felkereste a sértettet, hogy elhozza tőle ruháit és gyógyszereit. ... ekkor veszekedni kezdett vele, majd test szerte ütötte és rugdosta, majd miután ezzel felhagyott, lefeküdt aludni.

... ekkor kiment a ház udvarára, magához vett egy 90 cm hosszú, 12 cm vágóéllel rendelkező, 6x4 cm-es fokú, fa hasogatásához használt fejszét és az ágyban fekvő, alvó ... sértettet azzal 13 alkalommal kis-közepes erővel fejen ütötte. A gyanúsított ezt követően a fejszét bedobta az udvari kútba, magához vette holmiját és a magatehetetlen, vérző sértettet a sorsára hagyva az éjszaka folyamán elment a házból.

... sértettet 2014. március 18-án 21:35-kor állampolgári bejelentés alapján találták meg otthonában, életét azonban a kiérkező mentőszolgálat már nem tudta megmenteni.

Az igazságügyi orvosszakértői vélemény szerint ... sértett a gyanúsított bántalmazása következtében a fej, az arc és a nyak jobb oldalán 9 rb. haránt irányú, felületes és mélyebb vágott sérülést, 4 db függőleges, felületes éles szélű sérülést, a jobb szem körüli bevérzést, a fejbőr és a jobb halántékizom bevérzését, többszörös, részben benyomatos koponyatörést, keményburok feletti és a lágy agyhártyák közötti vékony rétegű bevérzéseket és beékelődéssel járó agyduzzanatot szenvedett el.

A sértett halála a fej többszörös vágott sérülése, benyomatos koponyacsonttörés, keményburok feletti és lágy agyhártyák közötti vérzés, következményes agyi beékelődés miatt következett be.

A szakértő szerint a sérülések a balta élétől keletkezhettek, gyors, egymást követő ütésektől. A sérülések külön-külön és együttesen nem okozták a sértett azonnali halálát, akár fél-egy napos túlélés is lehetett a bántalmazását követően. A szakvélemény alapján a sértett gyanúsított általi bántalmazása és halála között közvetlen okozati összefüggés áll fenn.

... gyanúsított az igazságügyi elmeorvos szakértő véleménye szerint elmebetegségben, gyengeelméjűségben, tudatzavarban, szellemi leépülésben sem a vizsgálata, sem a cselekmény idején nem szenvedett.

A gyanúsított igénytelen, sekélyes, csökkent feszültségtűrő képességű, indulatilag labilis, alacsony moralitású és szociabilitású, rugalmatlan gondolkodású, felelősséghárításra, mások hibáztatására hajlamos személy. Fokozottan érzékeny, szenzitivitása azonban a paranoiditás szintjét nem éri el.

Akarati élete renyhe, az alkoholhoz való kötődése kialakult, ugyanakkor alkoholizmusa a beszámítási képességét nem érinti. A gyanúsított személyiségszerkezete személyiségzavarként értékelhető, mely a cselekmény idején is fennállt.

Kóros elmeállapottal egyenértékű személyiségzavara vagy személyiségtorzulása nincs, a cselekmény elkövetésekor sem volt.

... gyanúsított a cselekményt alkoholtól befolyásolt állapotban követte el, mely nem volt sem kóros, sem csökevényesen kóros ittas állapot, a gyanúsított szokványos részegség állapotában volt.

A gyanúsított nem volt az elmeműködés olyan állapotában, mely korlátozta vagy kizárta volna a cselekménye következményeinek felismerésében és abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék.