A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.33280/2014/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (HELYI ADÓ ügyében hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi C. törvény (Htv.) 3. §, 35. §, 36. §, 52. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 72. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 99. §, 143. §] Bíró: Huber Gábor

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

2.K.33.280/2014/11.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az ifj. dr. Szilágyi István ügyvéd (Cím) által képviselt Felperes (Cím) felperesnek a dr. Posztós Mónika Amarilla jogtanácsos által képviselt alperes neve (Cím) alperes ellen helyi adó ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság az alperes 2014. július 9. napján hozott BPB/007/03095-3/2014. számú határozatát - ... ... .... számú határozatával módosított 2014. február 20. napján hozott FPH001/10154-2/2014. számú határozatára kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot új eljárásra kötelezi.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye.

I n d o k o l á s

A felperes jogelődje, a Kft. és a ... között létrejött ... számú alapszerződés szerint felperes a mellékszerződésekben és mellékleteiben foglaltak szerint teljesíti a járóbeteg szakellátás szolgáltatást, a feladathoz rendelt finanszírozás után felperest fix összegű havonta utalványozandó díj illeti meg. Felperes 2007-2011. évi helyi iparűzési adó (HIPA) adónemre tett bevallásaiban a nettó árbevétel összegében nem szerepeltette az alapszerződés alapján az ...-től kapott összeget és a finanszírozott feladat ellátáshoz kapcsolódó anyagköltséget, közvetített szolgáltatásként továbbszámlázott, másodlagos számlára könyvelt költségeket vont le.

A ... ... (elsőfokú adóhatóság) az ... számú megbízólevél alapján HIPA adónemben bevallások utólagos ellenőrzését rendelte el felperesnél 2007-2011. évek vonatkozásában. Az ellenőrzés megállapításaira felperes észrevételt tett.

Az elsőfokú adóhatóság 2014. február 20. napján hozott ... számú határozatában felperest a keresettel érintett 2008-2011. adóévekre HIPA adónemben összesen 127.048.422 forint adóhiánynak minősített adókülönbözet, és 5.856.185 forint késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte. 2007. adóév vonatkozásában az adómegállapításhoz való jog elévülését állapította meg, egyéb adókötelezettségek tekintetében mulasztási bírság kiszabását mellőzte, illetve megállapítást nem tett. Indokolásában a keresettel érintett körben a 21/1991. (IX.05.) Főv.Kgy. rendelet 4.§, az 1990. évi C. törvény (Htv.) 39.§ (1) bekezdés, 52.§ 22.a.) pont, a 2000. évi C. törvény (Sztv.) 72.§ (1)-(2) bekezdés rendelkezéseire hivatkozott. Megállapította, hogy a felperes valamennyi vizsgált évben kizárólag vállalkozási tevékenységéből származó bevétel és ráfordítás alapján tett adóbevallást HIPA adónemben, nettó árbevételébe nem számította be az egészségügyi alapszolgáltatásnak az ... (...) által finanszírozott bevételét, mely felperes vállalkozási tevékenységének ellenértéke, ekként része az Sztv. szerinti nettó árbevételnek és a Htv. szerinti iparűzési adó alapnak. Rámutatott, hogy az ... finanszírozás a biztosítási körbe tartozó személyek által igénybe vett egészségügyi ellátás ellenértéke; a felperes nettó árbevétele ily módon azonos az Sztv. szerinti nettó árbevételével, függetlenül attól, hogy az árbevétel az alapító okiratnak megfelelő tevékenységből származik-e. Az elsőfokú adóhatóság a felperes társasági adóbevallásaiban, főkönyvi kivonataiban megjelölt anyagköltséget adóalap csökkentő tételként figyelembe vette, a közvetített szolgáltatások értékét a ...-as másodlagos számlák alapján, részben a felperes által megjelölt számlák figyelembevételével számította.

Az elsőfokú adóhatóság 2014. április 9-én kelt ... számú határozatában az ... számú határozat indokolásának a késedelmi pótlék fizetés kezdő napjára vonatkozó részét módosította.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 2014. július 9. napján kelt BPB/007/03095-3/2014. számú határozatában a módosított elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolásában az elsőfokú határozatban kiemelt jogszabályhelyekre utalva megállapította, hogy az ... kifizetés, mint a felperes által teljesített egészségügyi ellátás ellenértéke, az Sztv. szerinti nettó árbevétel és a HIPA adóalap része. Megállapította, hogy felperes az egészségügyi ellátási tevékenység mellett végez haszonszerzésre irányuló tevékenységet is, ezért a Htv. 52.§ 26. pontja szerint vállalkozónak minősül, a nonprofit tevékenységi kör kizárólag a HIPA adóalapjának meghatározása kapcsán kezelhető külön.

Felperes keresetében az alperes határozatának megváltoztatását kérte, perköltséget igényelt. Álláspontja szerint a Htv. 3.§ (2) bekezdés, a 35-36.§, valamint az 1952. évi IV. törvény (Ptk.) 57.§ és 2006. évi IV. törvény (Gt.) 4.§ (3) bekezdéseinek az ellenőrzött időszakban hatályos rendelkezései akként értelmezendők, hogy felperes mint közhasznú nonprofit gazdasági társaság kizárólag a jövedelem és vagyonszerzésre irányuló tevékenysége után alanya a HIPA-nak, a nonprofit tevékenysége után adómentesség illeti meg; e körben más ügyben hozott bírósági határozatra, valamint az ... (...) tájékoztatására hivatkozott.

Vitatta, hogy az ... által az egészségügyi alapellátás keretében fizetett feladatarányos támogatás az Sztv. 72.§ (1) bekezdés szerinti nettó árbevétel, mellyel összefüggésben előadta, hogy a Htv.-hez képest az 1997. évi CLVI. törvény egésze, így annak 26.§-a is speciális, az ... kifizetések a felperes cél szerinti közhasznú tevékenységéhez nyújtott támogatásnak minősülnek, mely értelmezés megfelel a 224/2000. (XII.19.) Korm. rendelet 5. és 8.§-ainak, valamint az ... főigazgatója által kiadott állásfoglalásnak (...) is.

A per folytatólagos tárgyalásán sérelmezte, hogy alperes az ... kifizetéseit úgy tekintette nettó árbevételnek, hogy azzal - a 2003. évi XCII. törvény (Art.) 125.§ (6a) bekezdés és a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 2.§-ával ellentétesen - nem minden releváns költséget állított szembe.

Az alperes nyilatkozatára tekintettel a Htv. 3.§ (2) bekezdés vonatkozásában előadta, hogy az adómentességre vonatkozó nyilatkozat megtételére felperest a közigazgatási eljárásban kellett volna felhívni, mely nem történt meg; e körben indítványozta a felperes gazdasági igazgatójának tanúkénti meghallgatását.

Alperes a kereset elutasítását, perköltsége megtérítését kérte. Határozatának indokolását fenntartotta. Előadta, hogy az Art. 99.§ (2) bekezdésére is figyelemmel felperes a Htv. 3.§ (2) bekezdésének megfelelő írásbeli nyilatkozatot adómentességről nem tett. Az adóalanyiság és az ... kifizetések minősítése tekintetében bírósági határozatokra hivatkozott. Előadta, hogy az ... főigazgatójának és az ...-nek a véleménye nem releváns, az 1997. évi CLVI. törvény nem speciális a Htv.-hez képest, ezt meghaladóan utalt az ... határozat indokolásának egyes részeire. Álláspontja szerint az összegszerűség vonatkozásában a felperes meg nem engedett keresetváltoztatást tett, másodlagosan arra hivatkozott, hogy az anyagköltséget adóalap csökkentő tételként valamennyi vizsgált évben elfogadta.