A Székesfehérvári Törvényszék Pf.4/2017/2. számú határozata tulajdonjog megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 239. §, 253. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 116. §] Bírók: Fövényesi György, Kollár Zoltán, Varga Péter Pál

Kapcsolódó határozatok:

Bicskei Járásbíróság P.20279/2016/8., *Székesfehérvári Törvényszék Pf.4/2017/2.*, Székesfehérvári Törvényszék Pf.4/2017/5., Kúria Pfv.22138/2017/5.

***********

Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság

2.Pf.4/2017/5. szám

A Székesfehérvári Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. Botka Gábor ügyvéd (cím) által képviselt (felperes neve) (cím) felperesnek,- (alperes neve) (cím) alperes ellen tulajdonjog megállapítása iránt indított perében a Bicskei Járásbíróság 5.P.20.279/2016/8. számú ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

A le nem rótt fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével elutasította a felperes azon keresetét, amely édesapjának, néhai R. J-nek a l-i 450/1. hrsz.-ú, természetben L,. (utcanév) szám alatti lakóházas ingatlanon házastársi közös vagyon címén megszerzett ½ tulajdoni hányada megállapítására és ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányult.

Döntését azzal indokolta, hogy az örökhagyó jogképességgel már nem rendelkezik, így vonatkozásában a kereset nem teljesíthető, illetve elhunyt személy tulajdonosként az ingatlan-nyilvántartásba sem jegyezhető be, legfeljebb közbenső jogszerző lehetne. A felperes által hivatkozott 2010. évi XXXVIII. törvény (Hetv.) 71.§ (2) bekezdés cb) alpontja pedig kifejezetten ingatlan-nyilvántartási bejegyzés iránti eljárásra vonatkozik, ami feltételez egy tulajdonjog bejegyzésére alkalmas okiratot, bírósági vagy hatósági határozatot. Így e jogszabályhelyből sem vonható olyan következtetés, amely lehetőséget biztosítana a polgári perben az örökhagyó tulajdonjogának megállapítására.

Miután pedig a felperes marasztalás iránti keresetet is előterjeszthet az alperessel szemben az örökségből való részesedése érdekében, ezért megállapítási keresetnek a Pp. 123.§-ban írt együttes feltételek hiányában sincs helye.

Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést elsődlegesen annak megváltoztatása és keresetének teljesítése, másodlagosan pedig az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítása érdekében.