BH+ 2005.4.185 Ha a munkaszerződésben a felek prémium fizetésében állapodtak meg, az akkor is megilleti a munkavállalót, ha a munkáltató a prémiumfeladatot olyan késedelmesen határozta meg, hogy a munkavállalótól már nem volt elvárható annak teljesítése [Mt. 143. §].

A felperes a keresetében a 2000. és 2001. évre járó prémiuma és annak kamatai valamint a prémiummal növelt átlagkereset figyelembevételével végkielégítés, felmondási időre járó átlagkereset és szabadságmegváltás különbözet megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A munkaügyi bíróság ítéletével az alperest 3 379 750 forint és ezen összeg kamatai megfizetésére kötelezte.

A megállapított tényállás szerint munkaszerződésében az alperes vállalta, hogy a felperes számára prémiumot fizet, melynek összege a személyi alapbér 25%-áig terjed és feltételeit minden év március 31-éig határozza meg. Az alperes felperes számára sem 2000. évre, sem 2001. évre nem fizetett prémiumot, a 2000. évi prémiumfeladatokat 2000. november 27-én, míg a 2001. évi prémiumfeladatokat a 2001. december 10-én kelt okiratban tűzte ki. A teljesítés értékelésére és a prémium kifizetésére egyik esetben sem került sor. A felperes munkaviszonya rendes felmondással 2002. június 30-ával megszűnt.

A munkaügyi bíróság a felperes prémium iránti igényét alaposnak találta, és erre figyelemmel a prémiummal növelt átlagkereset alapján a felmondási járandóságai különbözete iránti követelést is. Nem fogadta el az alperesnek azt a hivatkozását, hogy bár nem tűzte ki a szerződésben vállalt időre a prémiumfeladatokat, azonban a felperes ismerte azokat, miután ismerte az üzleti terveket. Úgy ítélte meg, hogy ez az alperes mulasztását nem menti, a prémiumfeladat kiírásának hiányában nem adott lehetőséget a prémiumfeladat határidőben való teljesítésére.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt megyei bíróság ítéletével a munkaügyi bíróság ítéletét megváltoztatta és az alperes marasztalásának összegét 746 666 forintra és annak kamatára leszállította. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperes nem volt köteles prémiumfeladatot kitűzni, így ha ezt elmulasztotta, a felperest díjazás nem illeti meg. A feladatok késedelmes kiírása nem ad alapot a marasztalásra, mert a feladatok mégis ismertek voltak a felperes előtt, a feladatok teljesítésében a kiírás hiánya nem akadályozta. A felperesnek csupán a jogutódlásra alapított további végkielégítés iránti kereseti követelését tartotta alaposnak, melynek összegét az eredeti átlagkereset mértéke alapján állapította meg.

A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte jogszabálysértésre hivatkozással. Kifejtette, hogy ha a munkáltató a munkaszerződésben vállalta meghatározott mértékű prémium fizetését, prémiumfeladatot azonban ennek ellenére nem tűz ki, ez nem jelentheti, hogy a munkaszerződésben vállalt e kötelezettségét ne kellene teljesítenie.