A Székesfehérvári Törvényszék G.40064/2004/82. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 359. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 51. §] Bíró: Gelencsér Józsefné

Fejér Megyei Bíróság

17.G.40.064/2004/82. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fejér Megyei Bíróság a Dr. Varga István ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Távírda u. 17. I/4.) ügyvéd által képviselt felperes neve(felperes cime.) felperesnek - a Dr. Borza János ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Zichy liget 5.) által képviselt alperes neve (alperes cime.) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 30 nap alatt 15.000.000.- (azaz Tizenötmillió) forintot és ennek 2002. január 1. napjától járó törvényes mértékű kamatát.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felek közül az alperest 270.000.- (azaz Kettőszázhetvenezer) forint, a felperest 630.000.- (azaz Hatszázharmincezer) forint eljárási illeték állam javára történő megfizetésére a hivatal által megállapított időben és módon.

Kötelezi az alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 30 nap alatt 1.000.000.- (azaz Egymillió forint) + ÁFA ügyvédi költséget és 160.761.- (azaz Egyszázhatvanegyeze-hétszázhatvanegy) forint szakértői költséget perköltség címén.

Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Fejér Megyei Bíróságnál írásban, három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

I N D O K O L Á S:

A bíróság a felek előadása, a beszerzett szakértői vélemények, a tanúvallomások, valamint a becsatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperesi társaság beltagja az alperes, kültagja M.E.. A társaságot 1991-ben alapították. 2004. január 6-tól az 1997. évi CXLIV. törvény (régi Gt.) szabályai szerint működött. A társaság fő tevékenység az volt, hogy az E.-i Állami Gazdaságtól megvásárolt natúr szarvasmarhatrágyát komposztálta és azt kiskereskedelmi forgalomban értékesítette részben Magyarországon, részben külföldön.

1991-től 1996-ig problémamentes volt a társaság működése mindkét tag tevékenyen részvételével. Ettől kezdve azonban egyre több vita keletkezett a tagok között, ami oda vezetett, hogy 2002. júniusától a kültag a társaság tevékenységében már nem vett részt. Addig a feldolgozás irányításában működött közre, beleértve a komposzt zsákolását is. A kültag körülbelül 1997-től észlelte, hogy a könyvelés szerint a befolyt bevétel jóval kevesebb, mint amennyi az előző évek árbevétele alapján elvárható lenne. Ez arra indította, hogy saját magának feljegyzéseket készítsen a folyó munkákról. Év végén a feldolgozatlan mennyiséget úgynevezett köbözési eljárással leltározta is. A társaság egyébként év végén leltárt nem készített, sem a feldolgozatlan, sem a feldolgozott, de még nem értékesített termékről. A kültag az APEH Bűnügyi Igazgatóságán feljelentést is tett az alperes ellen. Az így indult eljárás végül a Sz.- Városi Bíróság ...... számú, 2007. október 11-én jogerőre emelkedett ítéletével fejeződött be. A bíróság az alperest 1.rb. adócsalás vétségében és 1. rb. számvitel rendjének megsértése vétségében mondta ki bűnösnek egy valótlan tartalmú számla kiállításával kapcsolatban. 2. rb. folytatólagos elkövetett adócsalás és 3. rb. adócsalás bűntettének vádja alól felmentette. Ez utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy az 1998., 1999. és 2000. évekre vonatkozóan bizonyítottság hiányában nem lehetett bűncselekmény elkövetését megállapítani.

Az E.-i Állami Gazdasággal a trágyavásárlásra kötött megállapodás szerint "felperes vállalja, hogy a tráper padozatú karámokból az összes keletkező, de legalább 50 %-os szárazanyag tartalmú trágyát megvásárolja." (13. sz. jegyzőkönyv). A perbeli időszakban háromszor fordult elő, hogy a trágya a szerződésben rögzítettnél lényegesen kevesebb szárazanyag tartalommal bírt. A 2001. június 28. és július 10. közti szállítás 21,6 %; a 2001. szeptember 26. és október 10. közötti szállítás 40 %; míg a 2002. május 9. és 14. közötti szállítás ugyancsak 40 % mértékű eltérést mutatott a korábbi szállításokhoz képest. A felperesi cég és a szállító ezen esetekben közösen felvett jegyzőkönyvben súlyengedményben állapodtak meg (17. sz. iratok).

Egyébként a szállítás időpontját közös szemrevételezés alapján úgy állapították meg, hogy a trágya minősége a lehető legjobb legyen. Nedvességtartalom-mérés azonban nem történt.

A cég 1999-ben 6.588 mázsa, 2000-ben 7.588 mázsa, 2001-ben 5.102,5 mázsa és 2002-ben 5.364,8 mázsa, összesen 24.643,3 mázsa trágyát vásárolt az E.-i Állami Gazdaságtól.

Az elszállított trágyát a felperesi telephelyen prizmába rakták, forgatták, szellőztették, őrölték, rostálták, majd zsákolták.

A karámtrágya nedvességtartalma átlagosan 42,5 %; az előkészített terméké 28,7 %, a készterméké pedig 25 %-ra tehető. Az alapanyag nedvességtartalma 20 %-kal, térfogattömege pedig 22,4 %-kal csökkent a feldolgozás során. Így egységnyi, 100 kg alapanyagból 80 kg késztermék állítható elő éves átlagban. A négy év alatt, vásárolt összesen kerekítve 24.643 mázsa alapanyagból így 19.570 mázsa késztermék volt előállítható.

A készterméket különböző térfogatú zsákokba csomagolták (úgynevezett gyűjtőzsák - 5 darab 10 literes; 40, 60, illetve 66 literes zsákok). A zsákok mérése nem történt meg, mert nem súlyra, hanem darabra értékesítették azokat. A zsákok súlya egy-egy fajtán belül is változó volt. Például 60 literes zsákból mértek 29,5 kg, 34 kg, illetve 36 kg-osat is; a 10 literes zsákból 3,4 kg, illetve 4 kg-osat (12. sorszám alatti szakvélemény); illetőleg a 60 literes zsákból 24,5 kg-osat is (39. sorszámú szakvélemény).

Az értékesítés általában nem helyben történt. A fuvarleveleken a zsákok darabszámát nem tüntették fel, a raksúly csak tájékoztató jellegű volt, mert a fuvaros díjazása a megtett km alapján történt. Az értékesítéssel kapcsolatos feladatokat - beleértve az abból származó bevétel kezelését is - az alperes végezte.

A társaság az éves beszámolóiban a következő árbevételeket tüntette fel:

1999. év: 16.852.000.- Ft, eladási ár: 700.- Ft + ÁFA/zsák

2000. év: 20.186.000.- Ft, eladási ár: 960.- Ft + ÁFA/zsák

2001. év: 12.150.000.- Ft, eladási ár: 960.- Ft + ÁFA/zsák

2002. év: 14.885.000.- Ft, eladási ár: 1.200.- Ft + ÁFA/zsák

A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság az alperest kártérítés címén kötelezze összesen 40.000.974.- Ft tőke, és ebből 8.440.320.- Ft-nak 2000. január 1. napjától, 6.464.640.- Ft-nak 2001. január 1. napjától, 8.433.600.- Ft-nak 2002. január 1. napjától, 11.885.440.- Ft-nak 2003. január 1. napjától, 5.750.000.- Ft-nak pedig 2004. január 1. napjától a kifizetésig járó törvényes kamatai megfizetésére. Kérte az alperest perköltségben is marasztalni. A felperes perköltsége az ügyvédi munkadíjból állt, melyet a csatolt megállapodás alapján (82. számú irat) 3.000.000.- Ft + ÁFÁ-ban kért megállapítani.

A felperes keresetét arra alapította, hogy a feldolgozás 20 %-os veszteséggel történt. Az ilyen számítás mellett nyert komposztanyagot a kereset szerint egységesen 20 kg-os zsákokba csomagolták. A zsákok eladási ára darabonként 1999-ben 700.- Ft, 2000. és 2001-ben 960.- Ft, míg 2002-ben 1.200.- Ft + ÁFA volt. Az ilyen számítása szerint realizálható bevételt állította szembe évenként a mérlegben beállított bevétellel. A különbözet a társaság kára.