A Székesfehérvári Törvényszék P.20893/2016/39. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1991. évi XLI. törvény (Kjtv.) 120. §, 121. §, 122. §, 123. §, 124. §, 125. §, 126. §, 127. §, 128. §, 129. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. c) pont, (1) bek. e) pont] Bíró: Deák Zsolt

Székesfehérvári Törvényszék

15.P.20.893/2016/39. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a Dr. Kása Nikoletta ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Kígyó u. 8. fszt. 2.) által képviselt I.rendű felperes neve(címe) I. r., a Dr. Kása Nikoletta ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Kígyó u. 8. fszt. 2.) által képviselt II.rendű felperes neve (címe) II. r., a Dr. Kása Nikoletta ügyvéd (8000 Székesfehérvár, Kígyó u. 8. fszt. 2.) által képviselt III.rendű felperes neve (címe) III. r. felpereseknek - a Dr. Bencze Béla ügyvéd (3300 Eger, Árpád u. 58. fszt. 6.) által képviselt I.rendű alperes neve (címe) I. r., a Dr. Bencze Béla ügyvéd (3300 Eger, Árpád u. 58. fszt. 6.) által képviselt II.rendű alperes neve (címe) II. r. alperesek ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Keresetet elutasítja.

Felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni egyetemlegesen jogosult alpereseknek tizenöt napon belül 127.000.- (százhuszonhétezer) forint perköltséget.

Felperesek egyetemlegesen kötelesek megfizetni az államnak külön felhívásra 393.000.- (háromszázkilencvenháromezer) forint feljegyzett illetéket.

Ítélet ellen kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, és a Székesfehérvári Törvényszéknél írásban, három példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

I N D O K O L Á S

Bíróság peres felek, tanúk által előadottak, valamint az ügy egyéb iratai alapján, az alábbi tényállást állapította meg:

I., II. r. felperesek kölcsönt kívántak felvenni alperesi pénzintézettől, 2008. április 9-én nyújtották be hitelkérelmüket. A kérelem 7. pontja kockázatfeltáró nyilatkozatot tartalmaz, mely szerint a szerződésben rögzített deviza árfolyam napról napra változik, svájci frank esetében bármilyen irányban és bármilyen mértékben, ezért a fizetendő törlesztő részletek összege előre nem határozható meg. Amennyiben a forint árfolyama gyengül, a devizában megállapított részlet forintban megfizetendő ellenértéke akár jelentős mértékben is megemelkedhet. A tájékoztató arra is felhívja a figyelmet, amennyiben az árfolyamváltozásból, vagy más okból következően a kölcsöntartozás összegének és hitelbiztosítéki értékének egymáshoz viszonyított aránya meghaladja a 86%-ot, adósoknak, zálogkötelezettnek pótfedezetet kell bevonnia a szerződésbe.

Ezen előzmények után, I. és II. r. felperesek, mint adósok, III. r. alperes, mint zálogkötelezett, valamint I. r. alperes, mint hitelező és zálogjogosult között, 2008. április 29-én jött létre svájci frankban nyilvántartott, ingatlan fedezettel biztosított, közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés, melynek alapján I. r. alperes 6,55 millió forint kölcsönt nyújtott felperesek részére. A kölcsön a szerződéskötés napján 42.166 svájci franknak felelt meg, amit alperes az általa hivatalosan közzétett deviza vételi árfolyam alkalmazásával határozott meg. A szerződés rögzíti, a kölcsön forintban kerül folyósításra, de a bank azt a folyósítás napján érvényes deviza vételi árfolyamon tartja nyilván. Adósoknak a kölcsön után 4,95%-os ügyleti kamatot kellett fizetni, alperes továbbá 2,040%-os kezelési költséget számított fel, a változó mértékű THM szerződéskötéskor 7,960% volt.

A szerződés III.2. pontja rendelkezik a törlesztő részletek megfizetéséről, azok számáról avval, a 240 db részletből az első 100 hónapra alperes türelmi időt biztosított, melynek ideje alatt csak az ügyleti kamatot és kezelési költséget kellett fizetni. A türelmi időt követően adósoknak egyenletes törlesztéssel kellett teljesíteniük, minden tárgyhó 4. napján. A törlesztő részlet összege a szerződéskötés napján számolt deviza eladási árfolyam szerint 243 svájci franknak megfelelő 38.160.-Ft, mely részlet öt évig fix összegű, majd ezt követően az esedékesség napját megelőző napon érvényes deviza eladási árfolyam szerint lesz meghatározva. Alperes vállalta, hogy minden üzleti évben tájékoztatja adósokat éves elszámolásáról, továbbá az új részlet összegéről.

A kölcsönszerződés magában foglalja a zálogkötelezett tulajdonában álló ingatlanra megkötött jelzálogszerződést. Felek az ingatlan hitelbiztosítéki értékét 6,9 millió forintban határozták meg.

A szerződés záró rendelkezéseinek egyik pontja rögzíti, adósok és zálogkötelezett az árfolyamváltozás kockázatával tisztában vannak, tudomásuk van annak törlesztő részletre gyakorolt, akár jelentős mértékű hatásáról annak vagyoni kihatásait teljes mértékben ők viselik. A szerződés arról is rendelkezik, annak része alperes üzletszabályzata is.

Alperes a 2014. évi XL. törvény (DH2 tv.) szerinti elszámolását, valamint a 2014. évi LXXVII. törvény szerinti forint elszámolását 2015 áprilisában küldte meg felpereseknek, az elszámolás felülvizsgáltnak minősül.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Felperesek módosított keresetükben elsődlegesen a kölcsönszerződés létre nem jöttének megállapítását kérik arra hivatkozással, felek között a megállapodás lényeges tartalmára vonatkozóan nem állt fenn konszenzus, így nem állapodtak meg a kölcsön összegében, a fizetendő díjakban és költségekben. Felperesek nem szándékoztak deviza alapú hitelt felvenni, forintkölcsönre volt szükségük, miután a szerződés tartalmát nem befolyásolhatták, ezt a konstrukciót kellett elfogadniuk, egyébként jóerkölcsbe ütközik ezen konstrukció használata. Felperesek arra is hivatkoztak, a deviza alapú hitelkonstrukció lényegéről, sajátos feltételeiről nem is kaptak tájékoztatást a pénzintézettől, nem tudták milyen kockázatot jelent két deviza alkalmazása az elszámolás során, így nem is jöhetett létre egyező akaratnyilvánítás a szerződés tartalmát érintően.

Felperesek másodlagosan a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérik több okra hivatkozással. Szerintük a szerződés az 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 213. § (1) bekezdésének a), c) és e) pontjaiba ütközik, ezért semmis. A szerződés nem tartalmazza svájci frankban a szerződés tárgyát, mert az csak később, a folyósításkor rögzülhetett az akkori árfolyam szerint. A szerződésből nem derül ki, alperes mi után számol el folyósítási jutalékot, a megállapodás továbbá a törlesztő részletek számát és összegét, továbbá a törlesztési időpontokat sem határozza meg. Felperesek arra is hivatkoztak, a szerződésnek nem vált részévé az üzletszabályzat, miután azt senki nem ismertette, azt nem tárgyalták meg, és a közokiratnak sem része.

Felperesek szerint az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztató sem felel meg a Hpt. 203. §-a szerinti tájékoztatási módnak, tartalomnak, a tájékoztató szövege nem világos és egyértelmű, nem derül ki, hogy a kockázata valós-e, az hogyan hat a törlesztőrészlet összegére, mi annak a gazdasági hatása a fizetési kötelezettségre.

Felperesek a szerződés III. pontjában lévő közjegyzői ténytanúsítványra vonatkozó rendelkezést is kifogásolták, az nem tekinthető felperesi tartozáselismerő nyilatkozatnak, mert a szerződés nem tartalmazza a kölcsön összegét, a kötelezettség mennyiségét, így közvetlen végrehajtásra nem alkalmas.