A Debreceni Törvényszék K.701382/2021/16. számú határozata eljárás megszüntetése tárgyában hozott közigazgatási egyedi döntés (végzés) jogszerűsége tárgyában. [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet (Tny. Vhr.) 59/E. § (1) bek.] Bíró: Elek László

DEBRECENI TÖRVÉNYSZÉK

Az ügy száma: 18.K.701.382/2021/16.

A felperes: felperes

(cím)

Az alperes: alperes

(cím1)

Az alperes képviselője: név kamarai jogtanácsos

A per tárgya: eljárás megszüntetése tárgyában hozott közigazgatási egyedi döntés (végzés) jogszerűsége

ÍTÉLET:

A bíróság az alperes iktatószámú, 2021. május 21-én kelt végzését megsemmisíti.

Megállapítja, hogy az előzetesen le nem rótt, 30.000 (Harmincezer) forint összegű peres eljárási illeték az állam terhén marad.

Kötelezi az alperest, hogy 15 (Tizenöt) napon belül fizessen meg a felperesnek 96.000 (Kilencvenhatezer) forint perköltséget.

Az ítélettel szemben nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a megelőző eljárás iratanyaga, a kereseti kérelem, valamint a védirat és a felek nyilatkozata alapján a következő tényállást állapította meg.

[2] A felperes rokkantsági járadék elbírálása tárgyában - elektronikus úton - igénybejelentést terjesztett elő az alperesnél, melyben kérte 2020. november 01. napjától az ellátás megállapítását.

[3] A felperes ezen kérelméhez csatolta a gazdasági társaság részéről eljárt név1 háziorvos 2021. március 31. napján kiállított orvosi beutalóját, valamint a szakértői minősítéshez kapcsolódó nyilatkozatát. A felperes kérelmén megbetegedésként Meniére-betegség, rhinitis allergia, valamint kétoldali hallásvesztés került megjelölésre.

[4] A felperes által 2021. április 01. napján előterjesztett kérelem tárgyában az alperes előtt hatósági eljárás indult, melynek részeként az alperes a 2021. április 06. napján kelt iktatószám1 alatti iratában ennek tényéről a felperest tájékoztatta, valamint informálta arról is, hogy mivel az ügy mikénti elbírálásához bizonyítási eljárás lefolytatása vált szükségessé a hatóság a teljes eljárás szabályai szerint jár el.

[5] Az alperes az előtte megindult eljárásban a iktatószám2 alatti iratával kereste meg a területileg illetékes és hatáskörrel rendelkező rehabilitációs szakértői szervet a felperes rokkantsági járadékhoz szükséges egészségkárosodásának orvosszakmai véleményezése céljából.

[6] Mindezen előzményeket követően az alperes a iktatószámú alatti, 2021. május 21. napján kelt - jelen per tárgyát adó - végzésével a rokkantsági járadék megállapítása tárgyában indult eljárását megszüntette.

[7] A döntés indokai között rögzítésre került, hogy az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amely bíróság vagy más szerv hatáskörébe tartozik, melyre tekintettel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 47. § (1) bekezdés g) pontja alapján az eljárás megszüntetésének volt helye.

[8] A döntés indokolása rögzíti azt is, hogy "az előzetes kérdés elbírálását követően a felperesnek a kérelmét a hatósághoz ismételten be kell nyújtania abban az esetben, ha az eljárás lefolytatását továbbra is igénybe kívánja venni".

[9] Az alperesi végzés hivatkozott arra is, hogy rokkantsági járadék esetén az egészségkárosodás mértékét szakkérdésként kell vizsgálni, mellyel összefüggésben az alperes kezdeményezte a felperes egészségkárosodásának megállapítását, a felperes felülvizsgálatára azonban a végzés kiadásának időpontjáig nem került sor, az egészségkárosodás ismerete nélkül pedig az ellátásra való jogosultság érdemben el nem bírálható. A végzés szerint "a szakvélemény megérkezését követően hivatalból történik intézkedés".

[10] Az alperes végzése a felperes részére postai úton került továbbításra, melynek átvételére 2021. május 28. napján került sor, amit igazol az küldeményazonosító tértivevény.

[11] Az alperes végzésével szemben a felperes kereseti kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a döntés megsemmisítését és annak indokoltsága esetén az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését. Keresetében kérte egyebekben az alperes kötelezését az Ákr. 51. § (1) bekezdés c) pontja alapján 10.000,- forintnak a felperes részére történő megfizetésére.

[12] Utalt arra, hogy az alperes döntése súlyosan jogszabálysértő tekintettel arra, hogy az eljárás megszüntetése tárgyában hozott végzés ellen az Ákr. 112. § (2) bekezdés d) pontja önálló jogorvoslati lehetőséget biztosít, ezzel szemben az alperes a végzésében arról tájékoztatta a felperest, hogy a döntés a közléssel véglegessé válik és az a perindításra tekintet nélkül végrehajtható.

[13] Keresetében a felperes kiemelte, hogy az alperes az Ákr. 47. § (1) bekezdésének g) pontját tévesen alkalmazta, hiszen a jogszabály szövegéből levezethetően az eljárás megszüntetésének csak a rendelkezésben foglalt együttes feltételek fennállása esetén van lehetőség, a felperes ugyanakkor az ügyben az alperestől az eljárás megindítására vonatkozó felhívást nem kapott.

[14] Hivatkozása szerint az iratbetekintés során vált ismertté előtte az, hogy a szakértői vélemény az ügy kapcsán elkészült, mely az alperes rendelkezésére áll. A hatóságnak az eljárás megindítására vonatkozó felhívása azonban nem képezi az ügy iratanyagának részét, az nem létezik.

[15] A felperes szerint az ügyintézésre nyitva álló határidő az Ákr. 50. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2021. május 31. napján járt le, eddig az időpontig pedig az ügy érdemében kellett volna döntést hozni, az eljárás megszüntetése ilyennek nem tekinthető.

[16] A felperes utalt arra, hogy az iratbetekintés során részére átadott szakértői vélemény tartalma alapján megállapítható volt az, hogy az 2021. május 26. napján, vagyis az ügyintézési határidőn belül elkészült, az alperesnek pedig amennyiben az ügyintézési határidőn belül az előkérdés elbírálása nélkül az érdemi döntés meghozatalára nem lett volna lehetősége az Ákr. 48. § (2) bekezdése szerint az eljárását fel lehetett volna függesztenie, ennek időtartama ugyanis az ügyintézési határidőbe nem számított volna bele.

[17] Jelen esetben azonban az alperes az eljárás felfüggesztése helyett jogszabálysértő módon az eljárás megszüntetéséről döntött, melyre álláspontja szerint azért kerülhetett sor, hogy a határidő túllépése vonatkozásában az Ákr. 51. § (1) bekezdésének c) pontjában közölt jogkövetkezményt ne kelljen alkalmaznia a felperes javára.

[18] A felperes utalt arra is, hogy az alperes eljárásában megszegte az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, hiszen végzését a felperes részére postai úton küldte meg annak ellenére, hogy az alperes az eljárásban elektronikus kapcsolattartásra volt kötelezett, mivel a felperes az eljárásban az elektronikus kapcsolattartást választotta tekintve, hogy kérelmét elektronikus úton nyújtotta be és a rendelkezési nyilvántartásba vett kapcsolattartásra vonatkozó nyilatkozatában is az elektronikus utat jelölte.

[19] Bár az eljárást megszüntető végzés záradéka szerint az elektronikus irat hiteles, papír alapú másolata került megküldésre, ezzel szemben az állapítható meg, hogy a papír alapon megküldött végzés egy fénymásolt irat, azon sem a kiadmányozó eredeti aláírása, sem pedig a közigazgatási szerv eredeti bélyegzőlenyomata nem került feltüntetésre.