Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Egy bíró ítéletei

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét! Érdemes hangot ráadni. Bővebben

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben

A Fővárosi Törvényszék P.23444/2015/6. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 115. §, 116. §, 117. §, 163. §] Bíró: Schöck Beatrix

Fővárosi Törvényszék

...P..../2015/6.

A Fővárosi Törvényszék

a Dr. Bodolai László ügyvéd(ügyvéd címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek

a Kozma és Fáy Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: Dr. Kozma Péter ügyvéd, ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

személyhez fűződő jog megsértése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság megállapítja, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az általa kiadott napilap című sajtótermék 2015. május 14. napján megjelent számának 5. oldalán, és internetes felületén a <http://hivatkozás> hivatkozás alatt megjelent cikk címe" című cikkben tett azon kijelentéseivel, hogy:

"Mint mondta, az volt a szándékuk, hogy csak akkor veszik meg az épületet, ha megvan a bérleti szerződés", illetve a " felperes neve családi vállalkozása innentől kezdve bátran megvalósíthatta az épületet, de a vételárhoz saját forrással nem járult hozzá, azt kizárólag hitelből fizette ki", továbbá, hogy ""Az bank új vezetősége egyébként az ügyben büntetőfeljelentést is fontolgat. Ez azért is érdekes, mert a tárgyaláson a bíró háromszor is figyelmeztette felperes t, hogy a hamis tanúzást bünteti a törvény, s tegyen eleget igazmondási kötelezettségének."

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 700.000,- (hétszázezer) forint sérelemdíjat, és ezen összeg után 2015. augusztus 26. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező kamatot, valamint 35.000,- (harmincötezer) forint + 9.450,- (kilencezer-négyszázötven) forint áfa, mindösszesen 44.450,- (negyvennégyezer-négyszázötven) forint ügyvédi munkadíjat mint perköltséget.

A feljegyzett 42.000,- (negyvenkétezer) forint eljárási illeték megfizetésére az alperes köteles a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Főigazgatósága külön felhívására.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet a Fővárosi Törvényszéken kell előterjeszteni.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára, vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S

Az alperes 2015. május 14. napján az általa kiadott napilap c. elnevezésű napilap 5. oldalán, továbbá az ugyancsak általa működtetett mno.hu elnevezésű internetes felületén a napilap rovat rovatban "cikk címe"" című cikket tette közzé. A cikk 3. bekezdésében a felperesi vállalkozótól származtatott idézetben úgy fogalmazott: "mint mondta az volt a szándékuk, hogy csak akkor veszik meg az épületet, ha megvan a bérleti szerződés."

A cikk 4. bekezdésében úgy fogalmazott: " felperes neve családi vállalkozása innentől kezdve bátran megvásárolhatta az épületet, de a vételárhoz saját forrással nem járult hozzá, azt kizárólag hitelből fizette ki."

Az alperes a cikk utolsó bekezdésében úgy fogalmazott: "Az bank új vezetősége egyébként az ügyben büntető feljelentést is fontolgat. Ez azért is érdekes, mert a tárgyaláson a bíró háromszor is figyelmeztette felperest, hogy a hamis tanúzást bünteti a törvény és tegyen eleget igazmondási kötelezettségének."

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a 2015. május 14. napján a napilap nyomtatott és a napilap internetes felületén megjelent "cikk címe" című cikkének 3.,4. és utolsó bekezdésében megsértette a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát azáltal, hogy személyére vonatkozóan valótlan és sértő tényeket állított, valamint valós tényt hamis színben tüntetett fel olyan szövegkörnyezetben, mely a felperes hátrányos megítéléséhez vezethet, továbbá kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 700.000,- forint összegű sérelemdíj és az összeg után járó késedelmi kamatok megfizetésére a keresetlevél benyújtásától számított időponttól a kifizetés napjáig. Kérte, hogy a bíróság az alperest kötelezze a perrel felmerült költségek megfizetésére.

Keresete jogcímeként a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:45 §-ának (2) bekezdését, 2:52 §-át, 6:47 §-ának (1) bekezdését jelölte meg.

A per tárgyánál fogva illetékfeljegyzési joggal érintett.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Előadta, hogy a hivatkozott újságcikkben szereplő sérelmezett állítások valós tartalmúak, továbbá azok tartalmuknál fogva semmiképpen sem sértőek, minthogy a cikk a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt ...G..../2015. szám alatti eljárásban 2015. május 13. napján megtartott tárgyalásról szóló tudósításában a tárgyalóteremben elhangzottakat hűen fogalmazta meg.

Az első sérelmezett mondat körében utalt rá, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv szó szerint tartalmazza a sérelmezett felperesi kijelentést, így az valós tartalmú és sérelmesnek sem tekinthető, hiszen a felperes mint tanú által elmondott ingatlan megvásárlásának tényleges és valós körülményeit közli.

A második sérelmezett mondat kapcsán szintén arra hivatkozott, hogy a tárgyalási jegyzőkönyv szerint a felperes maga nyilatkozott úgy, hogy az ottani perbeli ingatlan megvásárlásához kizárólag hitelt használt fel, saját erőt nem tartalmazott a vételár. Mindemellett álláspontja szerint az ingatlan vételárának finanszírozása módjának közlése sérelmes tartalmat sem hordoz, hiszen az értéksemleges, tényszerű kijelentés.

Az utolsó sérelmezett közlés kapcsán arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kijelentés megfelelt a valóságnak, hiszen a cikkben idézett bank valóban tett feljelentést később a felperessel szemben, továbbá az eljáró bíró a gazdasági perben megtartott tárgyaláson ténylegesen háromszor is figyelmeztette a felperest az igazmondás törvényi kötelezettségére és a hamis tanúzás törvényi következményeire. E körben is hivatkozott arra, hogy az utóbbi közlés sem sérelmes a felperesre, minthogy a bíróság a polgári perrendtartásban foglalt kötelezettségének tesz eleget, amikor a hamis tanúzás törvényi következményeiről tájékoztatja a tanút, illetve figyelmezteti az igazmondás törvényi kötelezettségére. Emellett a feljelentés mindenki számára alkotmányos jog és kötelezettség, mellyel élni lehet és kell is szükség szerint. Kérte, hogy a bíróság a sérelmezett szövegrészeket a PK.12. számú állásfoglalásban foglalt jogelv szerint vegye figyelembe, tehát azokat a szövegkörnyezet egészébe ágyazottan vizsgálja.

Kifogásolta, hogy a felperes által követelt sérelemdíj a jogalap hiányán túl összegében is megalapozatlan, de eltúlzott is.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!