1221/B/1992. AB határozat

a Magyar Köztársaság Ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 24/C. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény 24/C. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvénynek (Ütv.) az 1991. évi LXII. tv. 1. §-ával megállapított 24/C. § (1) bekezdése [helyesen: a (2) bekezdés] alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az Ütv. 24/C. § (1) bekezdése szerint az ügyészt végkielégítés illeti meg, ha munkaviszonyát egészségügyi alkalmatlanság miatt szüntetik meg.

A (2) bekezdés szerint a végkielégítés összege, ha az ügyészi munkaviszonyban töltött idő

a) az öt évet nem haladja meg, öthavi;

b) a nyolc évet nem haladja meg héthavi;

c) a tizenkét évet nem haladja meg, kilenchavi;

d) a húsz évet nem haladja meg, tizenegy havi;

e) a húsz évet meghaladja tizenhárom havi személyi alapbérének megfelelő összeg. Az indítványozó szerint az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésével ellentétes, hogy

a végkielégítés mértéke az ügyészi munkaviszonyhoz igazodik és figyelmen kívül hagyja az ugyanannál a munkáltatónál fogalmazói, titkári munkakörben eltöltött időt.

II.

Az indítvány alaptalan.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére és a 70/A. §-ban foglaltakra figyelemmel több határozatában foglalkozott a diszkriminációval kapcsolatos alkotmányos követelményekkel [pl.: 9/1990. (IV. 25.) AB hat., 21/1990. (X. 4.) AB hat., 1590/B/1990/3. AB hat., 61/1992. (XI. 20.) AB hat.].

Minthogy a végkielégítéshez való jog nem tartozik az emberi, illetve állampolgári jogok körébe, és az emberi méltóságot sem érinti, a végkielégítés feltételeinek meghatározásánál a jogalkotót széles körű mérlegelési jog illeti meg.

Az elbírált esetben a kifogásolt rendelkezésben foglalt megkülönböztetés nem önkényes. A feltételrendszer kialakítása az alkotmányosság szempontjából közömbös megfontoláson alapszik.

Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.

Budapest, 1993. február 16.

Dr. Sólyom László s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Herczegh Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Zlinszky János s. k.,

alkotmánybíró