A Miskolci Törvényszék K.22300/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bíró: Demjén Péter

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság

12.K.22.300/2010/6. szám.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A bíróság dr. Birk Csaba (3433 Nyékládháza, Kossuth u. 116. szám alatti székhelyű) egyéni ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe alatti székhelyű) felperesnek, dr. Fuhrmanné dr. Horzsa Ildikó jogtanácsos által képviselt alperes neve- mint az alperes jogutódja - (3525 Miskolc, Városház tér 1. szám alatti székhelyű) alperes elleni iparűzési adó ügyben született közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti indult perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A megyei bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak az adóhatóság felhívására - a felhívásban közölt időben és módon - 141.300,- (Egyszáznegyvenegyezer-háromszáz) forint kereseti illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek tizenöt napon belül 60.000,- (Hatvanezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság az alábbi tényállást állapította meg a perben:

Az elsőfokú önkormányzati adóhatóság a felperesi adózónál 2006-2008. adóévekre vonatkozóan helyi iparűzési adónemben ellenőrzést végzett. Az ellenőrzés megállapításait az 559-6/2009. számú jegyzőkönyvben rögzítette. Megállapítást nyert a vizsgálat során, hogy a felperes által rendelkezésre bocsátott 2006., 2007., 2008. évi iratok között fellelhető, a megrendelő felé kiállított egyetlen számlán sincs feltüntetve, hogy az közvetített szolgáltatást (is) tartalmaz. Az iratanyagban nem szerepelt semmilyen analitikus nyilvántartás arról, hogy az alvállalkozói számlák (szerződések) hogyan kötődnek a megrendelővel kötött szerződésekhez. Ezentúl megállapítást nyert, hogy ilyen analitikát csak 2009. november 11-én bocsátott felperes az adóhatóság rendelkezésére, amit érdemben azért nem vizsgált, mivel egy további, a nettó árbevétel csökkentéséhez szükséges feltétel továbbra is hiányzik, azaz a megrendelő felé kiállított egyetlen egy számlán sem található meg írásos formában az, hogy a számla közvetített szolgáltatást is tartalmaz.

A jegyzőkönyvre tett észrevételt követően az elsőfokú adóhatóság 2009. december 16. napján kelt 559-5/2009. számú határozatával iparűzési adónemben 2.345.300,- forint adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg felperes terhére a vizsgált időszak tekintetében. Ezen adókülönbözet után 1.172.600,- forint adóbírság és 575.600,- forint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte felperest.

Az elsőfokú adóhatóság határozata indokolásában kifejtette, hogy a közvetített szolgáltatásként megjelölt tételek tekintetében a jogszabályi követelmény nem teljesül, így az adóalap csökkentésére ezen a címen nem kerülhet sor. A feltétel azért nem teljesül, mert egyetlen számlán sem került feltüntetésre az, hogy közvetített szolgáltatást is tartalmaz.

A fenti határozat ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, melyben a határozat megsemmisítését kérte.

Előadta, hogy az ellenőrzést végző adóhatóság tudatosan összemossa a közvetített szolgáltatást és az alvállalkozói teljesítmény fogalmát.

Álláspontja szerint az alvállalkozói teljesítés nem a közvetített szolgáltatás egyik alfaja. Az alvállalkozói teljesítmény esetében az alvállalkozó által végzett munkát az adó alanya saját teljesítményéhez veszi igénybe, annak értéke beépül saját teljesítményébe, annak részévé válik, ez a tény kizárja az ügylet szűkebb értelemben vett közvetített szolgáltatásként való értelmezését, ennél fogva nem beszélhetünk változatlan formában történő továbbértékesítésről.

Alperes a 2010. március hó 16. napján kelt B-HAT/298-3/2010. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát megváltoztatta akként, hogy 2006-2008. év vonatkozásában 2.355.020,- forint adókülönbözetet állapított meg iparűzési adónemben. Megállapította, hogy ezen adókülönbözet egyben adóhiánynak is minősül és azután 1.177.510,- forint adóbírság és 576.225,- forint késedelmi pótlék megfizetésére is kötelezte felperest. A határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyta.

Határozatának indokolásában az Art. 106.§ (1) bekezdésére, a Htv. 35.§ (1) bekezdésére, valamint 39.§ (1) bekezdésére, továbbá 52.§ 40. pontjában foglaltakra hivatkozott.

Előadta, hogy a közvetített szolgáltatások esetében a jogszabály két különböző ráfordításelemet ismer el nettó árbevétel-csökkentő tételként. A definíció első fordulata szűkebb számviteli értelemben vett közvetített szolgáltatások értékét, valamint a definíció második fordulata a számviteli közvetített szolgáltatás fogalmának meg nem felelő úgynevezett alvállalkozói teljesítések értékét.

Hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság KGD2007.190 számú közigazgatási-gazdasági döntvényére is. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az alvállalkozói teljesítések esetén is csak akkor csökkenthette volna felperesi adózó az iparűzési adó alapját az általa a könyvelésében közvetített szolgáltatásként elszámolt szolgáltatások értékével, ha az általa kötött szerződésből, illetőleg a kiállított számlákból a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható lett volna.

A közvetített szolgáltatás értéke nettó árbevételből történő levonhatóságának két együttes feltétele van, egyrészt az adóalanynak az alvállalkozóval és a megrendelővel írásban megkötött szerződése, amelynek utalnia kell a megrendelővel kötött szerződés esetén a közvetítés lehetőségére, míg a levonhatóság másik lényeges feltétele olyan tartalmú számla kibocsátása a megrendelő felé, amelyből a közvetítés ténye egyértelműen nyomon követhető. Bármelyik feltétel hiányában az adólevonási jog közvetített szolgáltatás címén nem gyakorolható.

Rögzítette, hogy átvizsgálva az iratokat, megállapítható, hogy az ellenőrzéssel érintett adóévekben a kimenő számlákon a közvetítés ténye - felperes által sem vitatottan - nem szerepelt. E körülmény pedig önmagában kizárja a nettó árbevétel közvetített szolgáltatás értékével történő csökkentésének lehetőségét.

A fenti határozat ellen a felperes a törvényes határidőn belül keresetet terjesztett elő. Keresetében alperes határozatának az elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal történő hatályon kívül helyezését, valamint alperes perköltségben történő marasztalását kérte.

Indokolásként előadta, hogy az alperes tudatosan összemossa a közvetített szolgáltatás és az alvállalkozói teljesítmény fogalmát és téves álláspontját pontatlanul idézett jogszabályi rendelkezésekkel igyekszik alátámasztani.

Az alvállalkozói teljesítés nem a közvetített szolgáltatás egyik alfaja. Ez következik a Htv. 52.§ 40. pontjából is, ahol a jogszabályhely kiemeli, hogy a közvetített szolgáltatások közé nem tartozik az alvállalkozói teljesítés értéke. A két szolgáltatástípus nem egymás analógiája, még annak ellenére sem, hogy a nevezett szolgáltatások elszámolhatóságának egyes feltételei hasonlóak.

Hivatkozott a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 3.§ (4) bekezdés 1. pontjára is.