BH 1980.3.92 A végrendelet alkotása során közreműködőnek az minősül, akinek a végrendelet tartalmának kialakításában meghatározó szerepe volt [Ptk. 632. §, 635. § (2) bek.].

A felperes 1973. augusztus 8-án meghalt Sz. S-né örökhagyó egyik testvére. Az alperes az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban nem áll.

Az örökhagyó az 1965. december 29-én alkotott írásbeli magánvégrendeletében úgy intézkedett, hogy a d-i 1772. számú telekkönyvi betétben 1247/ 14. helyrajzi szám alatt felvett ingatlanát H. M. örökölje. A fennmaradó vagyonának örököseivé a két testvérét tette. Az örökhagyó 1969. február 20-án újabb írásbeli magánvégrendeletet alkotott. Ebben általános örökösévé a felperest tette.

Az örökhagyó 1973. június 26-án májrák miatt sebészeti klinikára került. Ott csak feltáró műtétet végeztek, és az örökhagyót 1973. július 21-én a klinikáról elbocsátották. Az örökhagyó a klinikára kerülése előtti napon, 1973. június 25-én újabb írásbeli magánvégrendeletet alkotott és abban úgy rendelkezett, hogy az ingatlanát H. M. és annak unokaöccse, az alperes közösen örököljék. További végrendeleti intézkedése szerint építkezés esetén az alperes köteles H. M. részére, annak élete végéig egy külön szobát biztosítani. Az ugyanezen a napon kelt másik írásbeli magánvégrendeletével meghatározott ingókat K. L-re hagyott.

Az örökhagyó egészségi állapotában 1973. augusztus 3-án rohamos hanyatlás következett be. Az örökhagyó 1973. augusztus 5-én, vasárnap este 6 óra körül megkérte a nála tartózkodó alperest, hogy hívjon tanúkat, mert végrendelkezni kíván. Az alperes ennek a kérésnek eleget tett és az ugyanabban a házban lakó B. P-t és a nála tartózkodó M. A-t megkérte, menjenek át az örökhagyóhoz, mert végrendelkezni kíván. A nevezettek át is mentek az örökhagyó lakásába, ahol az ő együttes jelenlétükben az örökhagyó kijelentette, hogy végrendelkezni akar, mindenét az alperesre hagyja, ez az ő végakarata. Az örökhagyó 1973. augusztus 7-ről 8-ra virradó éjjel meghalt.

A közjegyző a hagyatéki eljárást csak az örökhagyó ingó hagyatékára folytatta le, mert az ingatlan tulajdoni helyzete az ingatlannyilvántartásban még rendezetlen volt. A hagyatékhoz tartozó ingókat a közjegyző a felperesnek adta át.

A felperes keresetében az alperest a hagyatéki ingók kiadására kérte kötelezni.

Az alperes külön keresetet indított, amelyet az első fokú bíróság viszontkeresetként kezelt és a két pert egyesítette.

Az alperes a viszontkeresetében az 1973. augusztus 5-én tett szóbeli végrendelet alapján öröklési minőségének megállapítását kérte. Arra az esetre, ha ez a kérelme nem volna teljesíthető, annak megállapítását kérte, hogy az örökhagyó által az ingatlanra vonatkozóan 1973. június 25-én alkotott írásbeli magánvégrendelet érvényes. Egyébként a felperes keresetének elutasítását kérte.