A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.22843/2013/13. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 130. §, 233. §, 369. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 200. §, 205. §, 231. §, 523. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 59. §, 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 41. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, 210. §, 213. §] Bíró: Ujlaki Tamás

Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

3.P. 22.843/2013/13

A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság

a dr. N. G. ügyvéd által képviselt

A. Zs. I.r. (I. r. felperes címe)

B.J. II.r. (II. r. felperes címe)

A. A. III.r. (III. r. felperes címe)

A. B. IV.r.(IV. r. felperes címe)

felperesnek

a dr. B. J. ügyvéd által képviselt A. C. Zrt. (címe) alperes ellen

végrehajtás megszüntetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t

A bíróság a keresetet elutasítja.

A felperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 469.500.-Ft illetéket I-től IV. r. felperesek kötelesek egyetemlegesen a Nemzeti Adó és Vámhivatal külön felhívására megfizetni.

Kötelezi a bíróság az I-től IV. r. felpereseket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 100.000.-Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a Főváros Törvényszékhez, melyet 3 példányban a kerületi bíróságnál lehet benyújtani. A felek a fellebbezési határidőben közösen kérhetik az ügynek tárgyaláson kívül történő elbírálását. Az a fél, aki a fellebbezését a perköltség, a részletfizetés, az előzetes végrehajthatóság vagy az ítélet indokolása ellen terjeszti elő, tárgyalás tartását kérheti.

I N D O K O L Á S:

I.r. felperes, mint adós és II-IV.r. felperesek, mint adóstársak és alperes, mint hitelező között 2008. február 27.-én svájci frank alapú kölcsönszerződés jött létre, amelynek alapján az alperes 35742,07 CHF kölcsönt nyújtott felperesek részére. A sz-i ingatlan vonatkozásában a szerződésből erdő kötelezettség biztosítására zálogjog és vételi jog került bejegyzésre. Alperes 2012. november 5. napján felperesek szerződésszegésére hivatkozva felmondta a kölcsönszerződést, tekintettel arra, hogy alperesek 30 napot meghaladó késedelembe estek a törlesztéssel és a fedezeti ingatlan vagyonbiztosításával kapcsolatos díjfizetési kötelezettségüket elmulasztották. Ezt követően az A. G. közjegyző által kibocsátott k11017-0/367/2008 számú végrehajtási záradék alapján végrehajtási eljárások indultak, amely I.r. és III.r. felperes vonatkozásában H. G. önálló bírósági végrehajtó előtt 259.V. 1044/2013, II.r felperes vonatkozásában 1043/2013 számon vannak folyamatban.

Felperesek ezt követően végrehajtás megszüntetése iránti pert terjesztettek elő a Pp. 369.§. a.) pontjára hivatkozva. álláspontjuk szerint a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre. Keresetük indokolásában előadták, hogy a kölcsönszerződés semmis, mert nem tartalmazza az árfolyamrést, ami költségnek minősül, így a Hpt. 213.§. (1) bekezdésének c.) pontjába ütközik, illetve nem felel meg a Hpt. 210.§: (2) bekezdése által támasztott egyenértékűségi követelménynek sem. Kérelmük alátámasztására hivatkoztak a 93/13 EGK irányelvre, mely szerint a fogyasztóknak nyújtott hitel tekintetében mindent költségnek kell tekinteni, amelyet a fogyasztónak a hitellel kapcsolatban meg kell fizetnie. Hivatkoztak továbbá a Kúria Gfv.VII. 30.078/2013/14 számú közbenső ítéletére. A per első tárgyalásán további jogalapokat is felhoztak felperesek keresetük alátámasztására: álláspontjuk szerint a szerződés a tárgyának meghatározása hiányában létre sem jött, amennyiben pedig mégis, akkor meg a Hpt. 213.§. (1) bekezdés a.) és e.) pontjába is ütközik, tekintettel a törlesztőrészletek, mint a szerződés tárgya elégtelen meghatározására. Álláspontjuk szerint a szerződés azon rendelkezése, amely szerint az adós az ügyleti kamatot és a kezelési költséget a R. Bank Zrt. által az esedékesség napjára meghirdetett CHF deviza közép árfolyamX1,0075 képlet nem határozza meg a szerződés tárgyát, tekintettel arra, hogy a R. bank Zrt. több árfolyamot jegyez egy napra és nem lehet megállapítani, hogy melyikről van szó. Hivatkoztak továbbá alperes kockázatfeltárás tekintetébe nyújtott elégtelen tájékoztatására, amellyel megszegte a Ptk. 205.§. (3) bekezdését, illetve a Hpt. 203.§.-át. Hivatkoztak továbbá a kölcsönszerződés általános szerződési feltételeinek tisztességtelenségére. illetve arra, hogy a szerződés jóerkölcsbe is ütközik a teljes körű tájékoztatás elmaradása miatt.

Alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

A bíróságnak elsőként a per megindításának eljárási feltételeit kellett vizsgálnia, hiszen nem előzte meg jelen per megindítását a Vht. 41.§. (3) bekezdése szerinti eljárás. Az egységes ítélkezési gyakorlat szerint ha az adós a kérelmét a bíróságon terjeszti elő, és helye van a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatásának is, úgy a nemperes eljárást kell lefolytatni. Ha viszont az adós ragaszkodik a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti per megindításához, és ezen ragaszkodását akként fejezi ki, hogy keresetlevelet terjeszt elő, a keresetlevelet nem lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani a Pp. 130. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással, hanem a perben érdemben kell dönteni, és legfeljebb a perköltség viselés körében lehet levonni annak következményét, hogy az adós nem a nemperes eljárás lefolytatását kérte, a fél ugyanis perköltségként a jóhiszemű eljárással és a célszerű pervitellel kapcsolatos perköltségekre tarthat csak igényt pernyertessége esetén is. Vagyis amennyiben az alperes végrehajtást kérő elismeri a keresetben foglaltakat, akkor van eljárási jelentősége annak, hogy felperes elmulasztotta a Vht. 41.§. szerinti eljárás lefolytatását, de ekkor sem a per érdeme vagy megszüntetése vonatkozásában, hanem a perköltségviselés tekintetében. Csak a teljesség kedvéért mutat rá a bíróság, hogy a Civilisztikai Kollégiumvezetők 2013. május 8-10-ei tanácskozásán is akként foglaltak állást, hogy a végrehajtás megszüntetése, korlátozása iránti pernek nem előfeltétele a Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatása, s ez okból a keresetlevél nem utasítható el idézés kibocsátása nélkül, hanem a bíróságnak -ha egyéb, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítását indukáló ok nem áll fenn- a tárgyalást ki kell tűznie és érdemben kell tárgyalni a keresetet.

Fentiekre tekintettel tehát a bíróság érdemben vizsgálta a keresetet.

Tekintettel arra, hogy a tényállás nem volt vitás, a bíróságnak bizonyítási kötelezettségről szóló tájékoztatási kötelezettsége nem volt, a nem vitás tényállásból eredő eltérő jogi kérdésekben kellett a bíróságnak állást foglalnia és ehhez képest határozni a kereset jogi sorsáról.

A Pp. 369. §-a alapján a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és a vele egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetése és korlátozása iránt pert akkor lehet indítani, ha a végrehajtani kívánt követelés érvényesen nem jött létre, a követelés egészen, illetőleg részben megszűnt, a végrehajtást kérő a teljesítésre halasztást adott, és az időtartama nem járt le, az adós a követeléssel szemben beszámítható követelést kíván érvényesíteni.