BH 1989.9.383 I. Indítvány, illetve kereseti kérelem hiányában alaptalan a kártérítésre kötelezés [Be. 56. §, Pp. 121. § (1) bek. e) pont].

II. A büntető eljárásban a terhelt csak a bűncselekmény folytán keletkezett kár megfizetésére kötelezhető [Be. 55. §, 211. §].

A katonai bíróság ítéletében a honvéd terhelttel szemben kisebb értékre elkövetett sikkasztás vétsége és más bűncselekmény miatt büntetést szabott ki, s egyúttal kötelezte az elöljárója részére kártérítés címén 3930 forint, ennek kamata, az államnak pedig 300 forint eljárási illeték megfizetésére.

A vagyon elleni bűncselekmény tekintetében megállapított tényállás szerint a terhelt a szolgálati helyén működő ÁFÉSZ kantintól 3930 forint értékű árut vett át bizományba. Annak ellenértékét azonban saját céljára elköltötte. A hiányt később a terhelt helyett elöljárója térítette meg.

Az ítélet fellebbezés hiányában a kihirdetése napján jogerőre emelkedett.

A jogerős ítélet ellen a Be. 284. §-ának (1) bekezdése alapján a kártérítésre és az eljárási illeték megfizetésére kötelezés miatt emelt törvényességi óvás alapos.

Az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a terheltet kötelezte a kár összege és annak kamata, valamint az eljárási illeték megfizetésére.

A büntető eljárásban valóban lehetőség van a bűncselekménnyel okozott és az azzal összefüggő kár érvényesítésére. Ez egyúttal fontos pergazdaságossági kívánalom is azért, hogy a bíróság ne kényszerüljön két eljárásra olyan kérdésben, ami egy eljárásban is érdemben elintézhető.