A Fővárosi Törvényszék Pf.640143/2014/13. számú határozata házasság felbontása és járulékai tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 13. §, 18. §, 75. §, 77. §, 78. §, 81. §, 196. §, 206. §, 217. §, 221. §, 252. §, 253. §, 254. §, 290. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 27. §, 28. §, 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 116. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42. §, 43. §, 46. §] Bírók: Császár P. Emőke, Kárpátiné dr. Elsner Andrea, Szemán Felicitász

Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

54.Pf. .../2014/13.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság

dr. Horony Levente ügyvéd (fél címe1) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek -

dr. Firin Kornél ügyvéd (fél címe2.) által képviselt

alperes neve (alperes címe) alperes ellen

házasság felbontása és járulékai iránt indított perében a Budapesti XVIII. és XIX. Kerületi Bíróság 2014. július 08. napján kelt - és a 80 sorszámú végzéssel kijavított - 10.P.../2011/78. számú ítélete ellen az alperes által 81. sorszám alatt előterjesztett és Pf. 3., 4. és 6. sorszámon kiegészített fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti.

A fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja az alábbiak szerint:

• Kötelezi a felperest annak tűrésére, hogy a ... hrsz. alatt felvett, természetben (felek ingatlan címe) szám alatt fekvő ingatlan tulajdoni lapján az alperes 35/100 hányad erejéig házastársi közös vagyon jogcímén fennálló tulajdonjoga bejegyzésre kerüljön.

• A fenti ingatlan kizárólagos használatára az alperest jogosítja fel.

• Kötelezi a felperest, hogy 60 napon belül - az első fokú ítélet alapján különvagyonát képező,.illetve a közös vagyonból kizárólagos tulajdonába került ingóságai elszállítása mellett - az ingatlant rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bocsássa az alperes birtokába.

• Mellőzi a felperes lakáshasználati jog ellenérték fizetésére kötelezését.

• A házastársi közös vagyon megosztása miatti értékkülönbözet, valamint a felek valamennyi elszámolási igénye figyelembe vételével a felperes által fizetendő értékkiegyenlítés összegét 3.096.903,- (Hárommillió-kilencvenhatezer-kilencszázhárom) forintra felemeli azzal, hogy ennek megfizetésére 90 napon belül köteles.

• Mellőzi a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt eljárási illeték összegének, valamint ebben a körben mind a felperes, mind az alperes fizetési kötelezettségének a megállapítását.

• Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt viszontkereseti illeték összegét 524.100,- (Ötszázhuszonnégyezer-száz) forintra módosítja azzal, hogy ebből a felperes 262.100,- (Kétszázhatvankétezer-egyszáz) forintot, az alperes pedig 262.000,- (Kétszázhatvankétezer) forintot köteles a Magyar Államnak külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben megfizetni.

• Mellőzi az alperest terhelő, a felperesi képviselő javára megállapított perköltség fizetési kötelezettséget.

Megkeresi a másodfokú bíróság a Budapesti 1. Számú Földhivatalt, hogy a ... hrsz. alatt felvett, természetben (felek ingatlan címe) szám alatt fekvő ingatlan tulajdoni lapján a felperes (felperes neve, felperes személyes adatai) tulajdoni hányada 65/100 hányadra csökkentése mellett az alperes (alperes neve, alperes személyes adatai) tulajdonjogát házastársi közös vagyon jogcímén - 35/100 hányad erejéig jegyezze be.

Ezt meghaladóan a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Az alperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1.166.600,- (Egymillió-százhatvanhatezer-hatszáz) forint fellebbezési illetékből a felperes 660.100,- (Hatszázhatvanezer-száz) forintot, míg az alperes 506.500,- (Ötszázhatezer-ötszáz) forintot köteles megfizetni a Magyar Államnak külön felhívásra, az abban megjelölt módon és időben.

Kötelezi a másodfokú bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50.000,- (Ötvenezer) forint másodfokú részperköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság döntése meghozatalakor rendelkezésre álló adatok szerint a felek azt megelőzően, hogy 1990. április 13-án házasságot kötöttek, éveken át élettársi kapcsolatban éltek és 1983. november 18-án (gyermek neve) nevű gyermekük született. Ezen időpontot követően az ingatlan-nyilvántartásba felperes kizárólagos tulajdonaként bejegyzett - ... hrsz. alatt felvett, természetben (felek ingatlan címe) szám alatt fekvő (továbbiakban: perbeli lakás) - ingatlanban éltek.

Jelen per alperese 2007. május 21-én keresetlevelet nyújtott be az elsőfokú bírósághoz, amelyben annak tűrésére kérte kötelezni jelen per felperesét, hogy a perbeli lakás 1/2 része tekintetében élettársi vagyonközösség jogcímén fennálló tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön. Ezen pert az elsőfokú bíróság a felperes által 2007. július 27-én a házasság felbontása és a közös lakás használatának rendezése iránt megindított perhez egyesítette, amelyben az alperes házastársi közös vagyon megosztása iránti igényét is előterjesztette.

Az egyesített perben az elsőfokú bíróság 2010. október 15-én meghozott 6.P.../2008/36. számú részítéletében a felek házasságát felbontotta és a házastársak utolsó közös lakóhelyéül szolgált lakás kizárólagos használatára felperest jogosította fel azzal, hogy alperest kiköltözésre, felperes pedig lakáshasználati jog ellenértéke jogcímén 780.000,-Ft megfizetésére kötelezte. Az első fokú részítélet tényállása szerint a felek élettársi kapcsolatának kezdőidőpontja 1983. november 22-e volt, míg életközösségük 2007 tavaszán szűnt meg.

A Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság 2011. június 15-én meghozott 54.Pf..../2011/4. számú részítéletében az első fokú részítéletet a köteléki tényállás tekintetében helybenhagyta, míg azt a lakáshasználat rendezése körében hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította.

A jogerős részítélet indokolásából kitűnően a másodfokú bíróság az életközösség 1983. novemberi kezdőidőpontjának megállapításával - az akkor rendelkezésre álló bizonyítékok alapján - egyetértett. Indokolásában utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság ebben a körben a tényállást feltárta és helyesen mérlegelte azt, hogy nemcsak a felek együttlakása, de a felek közös gazdálkodása is döntő szempont az életközösség megállapításánál, s a tanúk előadása is ezt az időpontot erősítette meg. A felperes állításával szemben - a korábban kezdődő életközösség tekintetében - az alperest terhelte a bizonyítás, de ennek nem tett eleget, állításai csak előadás szintjén maradtak. Ugyanakkor rámutatott: nincs akadálya annak, hogy a vagyonjogi perben újabb bizonyítékai előterjesztésével sikeresen bizonyítsa: életközösségük korábbi időpontban kezdődött.

A megismételt eljárásban felperes keresetét az utolsó közös lakás használatának rendezése, a lakás kizárólagos használatba adása iránt fenntartotta; vállalta, hogy megfizet az alperesnek 2,4 millió forint lakáshasználati jog ellenértéket.

Az alperes ellenkérelmében a perbeli lakás tekintetében a felperes kizárólagos lakáshasználati igénye elutasítását kérte, osztott lakáshasználat elrendelését kérte, a viszontkeresetében érvényesített tulajdonjára is figyelemmel.