3/2013. (VII. 8.) MÜK szabályzat

a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról

Az Ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) 112. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése a kamarai tisztségviselők választásáról és visszahívásáról, 2013. július hó 8. napján megtartott ülésen az alábbi szabályzatot fogadta el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A Területi Ügyvédi Kamara tisztségviselőit és bizottsági tagjait általános, egyenlő választójog alapján, egyfordulós választási eljárásban, közvetlenül, 4 évre választják, titkos szavazással.

2. Jelen szabályzatban

- a kamara tisztségviselői (tisztség) alatt a kamara egyéni tisztségviselőit, és az elnökség további tagjait,

- a kamara egyéni tisztségviselője alatt a kiemelt egyéni tisztségviselőket és a bizottságok elnökeit,

- a kamara kiemelt egyéni tisztségviselője alatt az elnököt, elnökhelyettest, főtitkárt, titkárt, fegyelmi főmegbízottat, fegyelmi megbízottat,

- testület alatt az elnökség kiemelt egyéni tisztséget nem viselő tagjait és a bizottságokat, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara területi kamarák közgyűlése által választott tagjait,

- a közeli hozzátartozó alatt a házastársat, a bejegyzett élettársat, az egyeneságbeli rokont, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermeket, az örökbefogadó, a mostoha- és a nevelőszülőt, a testvért, valamint az élettársat

kell érteni.

3. A választói névjegyzékbe felvett ügyvéd választhat (aktív választójog), és amennyiben jogszabály vagy a jelen szabályzat nem zárja ki, választható (passzív választójog). Szavazni csak személyesen lehet. A választáson minden szavazásra jogosultnak egy szavazata van, minden szavazat egyenlő.

4. Biztosítani kell, hogy a területi kamara elnökségének és fegyelmi bizottságának legalább 20%-a ügyvédnő legyen. Ettől a szabálytól csak akkor lehet eltérni, ha nincs a kamara tagjai között annyi ügyvédnő-jelölt, amennyi a területi kamara elnökségének illetve fegyelmi bizottságának megkívánt létszámához szükséges.

5. A kamarai választások során minden ügyvéd köteles az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.

6. A választások előkészítése

6.1. A területi kamara elnöksége - az elnök előterjesztése alapján - a választói közgyűlést a választási szervek tagjainak, elnökeinek és póttagjainak megválasztásával köteles úgy előkészíteni és összehívni, hogy a tisztségviselők és a bizottságok tagjai megbízatásának lejártáig az új tisztségviselők megválasztásra kerüljenek.

6.2. A választás napját a területi kamara elnöksége tűzi ki a választás napját megelőzően legalább 120 nappal.

6.3. A területi kamarák elnökségei a választások előkészítése és lebonyolítása céljából a választás kitűzésével egyidejűleg megválasztják a választási bizottság és a jelölőbizottság elnökét és tagjait, a jelölőlista közzétételét követő 8 napon belül a szavazatszámláló bizottság elnökét és tagjait.

A 300 fős taglétszámot el nem érő területi kamara jelölőbizottságot illetve szavazatszámláló bizottságot nem köteles választani.

Amennyiben a 300 fős taglétszámot el nem érő területi kamara jelölőbizottságot illetőleg szavazatszámláló bizottságot nem választ, úgy e bizottságok feladatait a választási bizottság látja el.

6.4. A megválasztandó választási szervek tagjainak számát a területi kamara elnöksége határozza meg a területi kamara létszámának figyelembe vételével.

A bizottságok tagjainak és elnökének megválasztásával egyidejűleg bizottságonként legalább 3-3 póttagot kell választani.

7. A tisztségviselők illetve a bizottságok tagjainak megbízatása az új tisztségviselők, illetve a bizottságok új tagjai megválasztásának napján szűnik meg.

8. A megválasztandó szervek és tisztségek

8.1. A területi elnökség a területi kamara elnökéből, egy vagy több elnökhelyetteséből, titkárából (főtitkárából), a fegyelmi megbízottból (fegyelmi főmegbízottból) és a tagokból áll. A tagok száma 15, ha a közgyűlés másképpen nem állapítja meg.

8.2. Ha ezt a területi kamara közgyűlése másképpen nem állapítja meg, a 300 fős taglétszám feletti kamarák több elnökhelyettest, valamint a főtitkár mellé egy vagy több titkárt, a fegyelmi ügyek hatékonyabb intézése érdekében a fegyelmi főmegbízott mellé egy vagy több fegyelmi megbízottat választanak.

8.3. A területi kamara e szabályzatban foglaltak szerint választja meg az Üt. 103. § (1) bekezdés c), d) és e) pontjában, valamint Alapszabályában meghatározott bizottságok elnökeit és tagjait.

II. Fejezet

A választási szervek, feladataik és működésük

9. A választási szervek

9.1. A választási szervek:

- a választási bizottság,

- a jelölőbizottság és

- a szavazatszámláló bizottság.

9.2. A választási szervek élén elnök áll.

10. A választási bizottság

10.1. A választási bizottság elnökből, és legalább kettő, legfeljebb tíz, páros számú tagból áll.

10.2. Feladata:

a) a választási szabályzat betartásának ellenőrzése,

b) a választás törvényességének és tisztaságának megőrzése,

c) a pártatlanság érvényesítése,

d) a választás törvényes rendjének biztosítása, szükség esetén annak helyreállítása,

e) a választói névjegyzék összeállítása és időszerűségének biztosítása,

f) az ajánlóívek és a szavazólapok nyomdai úton történő elkészíttetése, a szavazólapok hitelességének biztosítása, az ajánlóívek eljuttatása a jelölőbizottság elnökéhez, a szavazólapok átadása a szavazatszámláló bizottságnak,

g) a választás lebonyolítása,

h) a választások során felmerült kifogások elbírálása,

i) döntés a leadott szavazatok összeszámlálásának módjáról, valamint a kihirdetés időpontjáról,

j) a döntésről tájékoztatás adása a szavazatszámláló bizottság elnökének, illetőleg a korelnöknek,

k) a választás eredményének közlése a korelnökkel,

l) annak biztosítása, hogy a választás eredményének közlése előtt az ne kerülhessen nyilvánosságra.

10.3. A választási bizottság az ellenőrzése során tapasztalt szabálytalanság esetén jogosult és köteles azonnal intézkedni és intézkedéséről indokolással ellátott határozatot hozni, amely a választásra jogosult ügyvédekre kötelező érvényű.

10.4. A választási bizottságot az elnök hívja össze. Az elnök akadályoztatása esetén a választási bizottság saját tagjai közül helyettest választ, aki az elnök akadályoztatása estén az elnök helyett és jogkörében jár el.

11. A jelölőbizottság

11.1. A jelölőbizottság elnökből és legalább két, legfeljebb hat - páros számú - tagból áll.

11.2. Feladata:

a) az ajánlóívek kibocsátása és összegyűjtése,

b) az ajánlások összesítése,

c) a jelöltek nyilatkozatának beszerzése,

d) a jelölőívek elkészítése és a választási bizottsághoz történő továbbítása,

e) a jelöléssel kapcsolatos kifogásoknak a választási bizottsághoz történő haladéktalan továbbítása.

11.3. A jelölőbizottságot az elnök hívja össze, az elnök akadályoztatása esetén a jelölőbizottság saját tagjai közül helyettest választ, aki az elnök akadályoztatása esetén az elnök helyett és jogkörében jár el.

12. A szavazatszámláló bizottság

12.1. A szavazatszámláló bizottság elnökből és legalább kettő, legfeljebb tizennégy - páros számú - olyan tagból áll, aki maga, vagy akinek hozzátartozója nem jelölt.

12.2. Feladata:

a) a szavazóurnák választásra való előkészítése és ellenőrzése,

b) a szavazásra jelentkezők választójogának ellenőrzése, részükre szavazólap átadása,

c) a szavazás befejezését követően az urnák felnyitása, majd a szavazatok összeszámlálása,

d) a választás eredményének megállapítása és a választási bizottság elnökével történő közlése,

e) a szavazás során emelt kifogások haladéktalan közlése a választási bizottsággal.

13. A választási szervekre vonatkozó közös szabályok

13.1. A választás szerveinek tisztségviselője és tagja (póttagja) olyan választásra jogosult lehet, aki nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.

13.2. Amennyiben a választási bizottság vagy a jelölőbizottság elnöke illetve tagja, vagy elnökének illetve tagjának közeli hozzátartozójának jelölésével, választásával, vagy az őket érintő választási kifogás kérdésében jár el, az érintett bizottsági tag az eljárásból ki van zárva.

13.3. A választás szervei döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák, döntéseik ellen fellebbezésnek nincs helye. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

13.4. A választás szervei maguk vezetik a jegyzőkönyvet és írják meg határozataikat.

A választás szerveinek jegyzőkönyvét és határozatát a bizottság elnöke és egy tagja írják alá.

A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a választási szerv megnevezését, a jegyzőkönyvezésre okot adó eseményt, a megtett intézkedést, a pontos keltezést, esetenként - az esemény jellegétől függően - óra, perc feltüntetése mellett.

A határozatban rögzíteni kell a választási szerv megnevezését, a hozott döntést, annak indokolását, a határozathozatal pontos keltezését, indokolt esetben óra, perc feltüntetése mellett.

13.5. A választás szerveinek megbízatása a választással kapcsolatos összes tevékenység elvégzésével befejeződik.

13.6. A területi kamarák kötelesek a választás szervei számára az igényelt adatokat haladéktalanul megadni, továbbá a szavazás napján, a kért tárgyi-technikai feltételeket biztosítani, valamint gondoskodni a választási szervek tagjainak ellátásáról.

III. Fejezet

A választási eljárás

I. Cím

14. A választói névjegyzék

14.1. A választói névjegyzékbe a közzétételt megelőző napig ügyvédként bejegyzett valamennyi választásra jogosult ügyvédet fel kell venni.

14.2. Választásra nem jogosult, akit az ügyvédi tevékenység gyakorlása alól felfüggesztettek, valamint aki ügyvédi tevékenységét szünetelteti.

14.3. A kamara elnöke a választás napja előtt legalább 60 nappal bocsátja a választási bizottság rendelkezésére a kamara választásra jogosult, valamint választható tagjainak névjegyzékét.

A kamara elnöke a rendelkezésre bocsátott névjegyzékekben bekövetkezett változásokról a választás napját megelőző munkanap végéig köteles a választási bizottság elnökét folyamatosan tájékoztatni.

14.4. Amennyiben a választói közgyűlés határozatképtelen, a kamara elnökének kötelezettsége a megismételt választói közgyűlést megelőző munkanap végéig meghosszabbodik.

14.5. A választási bizottság a választói névjegyzék alapján külön - közzé nem tehető - nyilvántartást készít azokról az ügyvédekről, akik az Üt. 65. §. (1) bekezdése alapján kamarai tisztségre nem választhatók, és e személyeket a választási bizottság erről írásban azzal tájékoztatja, hogy a választási bizottságnál emiatt felszólalhatnak.

14.6. A választási bizottság a választói névjegyzéket az ügyvédi kamara hivatalos helyiségében a választói közgyűlést megelőzően legalább 30 nappal kizárólag a kamarai tagok részére a szavazás lezárásáig közzéteszi (kifüggeszti). A közzététel első és utolsó napját a választói névjegyzéken fel kell tüntetni. A közzétételt követő 20 napon belül a névjegyzékbe történt jogellenes felvétel miatt bármelyik kamarai tag, a névjegyzékbe felvétel elmaradása, téves felvétel, vagy az Üt. 65. § (1) bekezdés téves alkalmazása miatt az érintett kamarai tag a választási bizottságnál írásban felszólalhat.

14.7. Amennyiben a választói közgyűlés határozatképtelen, úgy a közzététel a megismételt választói közgyűlés szavazásának végéig tart.

14.8. A felszólalásról vagy az időközben bekövetkezett kizáró ok alkalmazása felől a választási bizottság - szükség eseten az érdekelt meghallgatása után - a választói névjegyzék közzétételének 25. napjáig határoz.

14.9. A választási bizottság készíti el a választók végleges névjegyzékét.

14.10. A közzétett névjegyzéket a választást megelőző munkanap végéig ki kell egészíteni azok nevével, akiket legkésőbb a közgyűlést megelőző napon az ügyvédek névjegyzékébe felvettek, törölni kell azok nevét, akiket időközben töröltek a névjegyzékből, vagy akiknek az ügyvédi tevékenysége folytatását legkésőbb a közgyűlést megelőző napon felfüggesztették, valamint azokét is, akiknek az ügyvédi tevékenysége szünetelését ezen időpontig megállapítottak.

14.11. Amennyiben a választói közgyűlés határozatképtelen, úgy a választási bizottság jelen pontban írt tevékenysége a megismételt választói közgyűlést megelőző munkanap végéig áll fenn.

II. Cím

15. Az ajánlás

15.1. A jelölőbizottság a területi kamara honlapján felhívást bocsáthat ki aziránt, hogy a kamara tagjai jelentsék be az általuk vállalni kívánt tisztséget, illetve a vállalni kívánt bizottsági tagságot.

A kamara választásra jogosult tagjai a bejelentést a jelölőbizottság által meghatározott határidőig tehetik meg.

15.2. A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú, annak másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzéssel ellátott (pl. szárazbélyegző) ajánlóívet (érvényes ajánlóív) ad át a jelölőbizottságnak.

15.3. Az ajánlóívet sorszámmal, vagy egyéb, az azt kitöltő személy azonosítására alkalmas jelöléssel ellátni nem szabad.

15.4. A jelölőbizottság az ajánlásra ajánlóív megküldésével hívja fel a választásra jogosult tagokat, amelyhez mellékelni kell a beérkezett jelentkezések összesítését.

15.5. A kamara választásra jogosult tagjai az ajánlóíven a jelölőbizottság által meghatározott határidőig tehetnek javaslatot.

15.6. Az ajánlóíven minden egyéni tisztségre egy személyt, az elnökségi és bizottsági tagságra pedig legfeljebb azok számának megfelelő számú jelöltet lehet ajánlani.

Amennyiben valamely egyéni tisztségre több személyt kell választani (pl. elnökhelyettes), úgy a megválasztandók számának megfelelő számú jelöltet lehet ajánlani.

15.7. A jelölőbizottság a hozzá visszaérkezett ajánlóíveket a kamarában elhelyezett és lepecsételt urnában gyűjti össze.

15.8. Érvénytelen az ajánlás, ha

- azt nem a választási bizottság által készített és kiadott ajánlási íven adták le,

- az ajánlási ív javított és nem állapítható meg egyértelműen a jelölt személye,

- az ajánlási ívet a megszabott határidő lejárta után adták le.

16. A jelölés

16.1. A választást jelölés előzi meg, egy tisztségre több személy, egy személy több tisztségre is jelölhető.

Akit több tisztségre választottak meg, egy kamarán belül kizárólag egy, általa választott tisztséget tölthet be.

16.2. A kamarai tisztségviselőnek és a kamarai bizottság tagjának a jelölése a jelölőbizottság hatáskörébe tartozik.

16.3. A jelölőbizottság az ajánlóíveket összesíti és a jelölésről az alábbiak szerint dönt:

A/ alpont

felveszi a jelöltlistára azt, aki

a) az 1000 fős taglétszámot meghaladó kamarában kiemelt egyéni tisztségre 150 fő ajánlását, más egyéni tisztségre, illetve testületi tagságra 100 fő ajánlását megszerezte,

b) az 1000 fős taglétszámot meg nem haladó területi kamarában kiemelt egyéni tisztségre a választásra jogosultak 15%-ának ajánlását, más egyéni tisztségre, illetve testületi tagságra a választásra jogosultak 10%-ának ajánlását megszerezte.

Amennyiben a jelen alpontban írtak alapján

- minden kiemelt egyéni tisztségre jelölt megkapta 150 fő /a)/, illetve 15% /b)/ ajánlását, illetőleg

- más egyéni tisztségre legalább annyi jelölt megkapta 100 fő /a)/, illetve 10% /b)/ ajánlását, amennyi személyt az adott tisztségre meg kell választani, illetőleg

- testületi tagságra legalább annyi jelölt megkapta 100 fő /a)/, illetve 10% /b)/ ajánlását, amennyi tagot az adott testületbe meg kell választani,

úgy a jelölőbizottságot további jelöltnek a jelöltlistára történő felvétele joga nem illeti meg.

B/ alpont

Amennyiben valamely kiemelt egyéni tisztségre vagy más egyéni tisztségre nincs olyan jelölt, akit fel kell venni a jelöltlistára, illetve testületi tagságra nincs annyi kötelezően felveendő jelölt (A/ alpont), amennyi a testület megválasztandó létszáma, úgy a jelölőbizottság

felveszi a jelöltlistára azt, aki

a) 1000 fős taglétszámot meghaladó kamarában a kiemelt egyéni tisztségre legalább 75 ajánlást, más egyéni tisztségre illetve testületi tagságra legalább 50 ajánlást,

b) 1000 fős taglétszámot el nem érő kamarában a kiemelt egyéni tisztségre, a választásra jogosultak legalább 7%-ának ajánlását, más egyéni tisztségre illetve testületi tagságra a választásra jogosultak 5%-ának ajánlását

megszerezte.

c) Amennyiben a testületi tagságra a testület megválasztandó létszámának megfelelő számú jelölt nem kapta meg 100 fő [A/ alpont a)] illetve 10% [A/ alpont b)] ajánlását, úgy a jelölőbizottság jogosult a B/ alpont a) és b) pontjában írtakon felül a testületi tagságra jelöltet a jelölőlistára felvenni, amely esetben lehetőség szerint a 4. pontban írtakat figyelembe kell venni.

C/ alpont

C/1. Amennyiben az egyéni tisztségre nincs olyan jelölt, akit a jelölőbizottság felvesz a jelöltlistára

(B/ alpont), úgy a jelölőbizottság egy vagy több személyt jelöl az egyéni tisztségre.

C/2. Amennyiben a kamara testületi tagságára jelöltek száma a megszabott létszámot a B/ alpont alkalmazása mellett nem éri el, úgy a jelölőbizottság jelöl a kamara testületi tagságára legalább annyi személyt, hogy az adott testületi tagságra jelöltek száma a megszabott létszámot legalább egy fővel haladja meg.

C/3. Amennyiben a jelölőbizottság a jelen alpont alapján jelöl, és a B/ alpont alapján a jelöltlistán a 4. pontban előírtak nem teljesülnek, úgy a jelölőbizottság legalább annyi ügyvédnő jelöltet köteles a jelölőlistára fölvenni, amennyi a 4. pontban írtak teljesüléséhez szükséges.

16.4. A jelölőbizottság két jelöltlistát készít. Az egyik jelöltlistán a helyi kamara egyéni tisztségviselőire és testületi tagjaira vonatkozó jelölés, a másik jelöltlistán a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülésének tagjára (tagjaira) vonatkozó jelölés szerepel.

16.5. A jelöltlistára csak olyan személy vehető fel, aki a jelölésre jelentkezett, vagy a jelölést - a jelölőbizottság erre irányuló felhívása alapján - a jelöltlista lezárásig, utólag vállalta.

16.6. Az elkészített jelölőlistát legkésőbb a választás napját megelőző 15. napon, az ügyvédi kamara hivatalos helyiségében, a választást megelőző munkanap végéig a kamarai tagok részére - továbbá ugyanezen idő alatt a kamara honlapján is - közzé kell tenni.

17. A területi kamara az Üt. 103. §-ában felsorolt bizottságokon kívül, a területi kamara alapszabályában meghatározott más bizottságot is választhat.

III. Cím

18. Választás

18.1. A választás a választói közgyűlésen történik. A választói közgyűlést a területi ügyvédi kamara elnökségének határozata alapján, az elnök - a területi kamarában szokásos módon - hívja össze. A meghívóban - a választói közgyűlés kezdő időpontjának megjelölésén túl - a szavazás kezdő és záró időpontját (óra megjelöléssel) fel kell tüntetni.

18.2. A választást annak évében, január-március hónapban egyetlen napra kell kitűzni.

18.3. A rendes közgyűlés napján tartandó választói közgyűlést úgy kell kitűzni, hogy annak kezdő időpontja a rendes közgyűlés záró időpontját követő időre essen.

18.4. A szavazás - csak egybefüggően meghatározható, nyolc és tizennyolc óra közé eső - időtartama nem lehet egy óránál rövidebb és tíz óránál hosszabb. A szavazás időtartamát a választási bizottság határozza meg a választói névjegyzéken szereplők számának figyelembevételével.

18.5. A szavazás időtartama alatt biztosítani kell a szavazás folyamatosságának lehetőségét.

18.6. A szavazás korábban lezárható, ha valamennyi választásra jogosult leadta a szavazatát.

18.7. A választói közgyűlés határozatképességének megállapítása szempontjából a közgyűlés megnyitásának időpontja az irányadó. A megismételt választói közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

18.8. A választói közgyűlés elnöke a közgyűlésen résztvevő legidősebb - egészségi állapota miatt nem akadályozott -kamarai tag (korelnök).

18.9. A választói közgyűlésen felszólalásnak helye nincs.

18.10. A választói közgyűlést a korelnök nyitja meg, bejelenti a választás megkezdését, ismerteti a szavazás rendjét és elrendeli a szavazást. A szavazás tartamára szünetet rendel el, a folytatás időpontjának - a szavazás napjára - tűzésével.

18.11. A választási bizottság elnöke a szavazás eredményének megállapítása után, az újra megnyitott közgyűlésnek jelentést tesz a választásról és a jegyzőkönyvet az erre vonatkozó iratokkal együtt a közgyűlés elnökének átadja.

18.12. A közgyűlés elnöke a választás eredményét - a közgyűlés határozataként - kihirdeti, majd a közgyűlést berekeszti.

IV. Cím

19. Szavazás

19.1. A szavazóhelyiségben a szavazás céljára egy vagy több urnát és egy vagy több szavazófülkét kell felállítani. Az urnákat úgy kell lezárni, hogy azokból a szavazólapokat a zár felnyitása és a pecsét feltörése vagy az urna szétszedése nélkül eltávolítani ne lehessen.

Az urnák állapotát a szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság köteles megvizsgálni és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvbe foglalni.

19.2. A szavazás - a Magyar Ügyvédi Kamara által ajánlott tartalmú - a választási bizottság által elkészített szavazólapokkal történik. A szavazólapon fel kell tüntetni valamennyi jelölt nevét, továbbá a tisztséget, illetve bizottsági tagságot, amelyre jelölték.

A szavazólapon fel kell tüntetni, hogy az adott testületi tagságra jelöltek közül a szavazó legfeljebb hány személyt választhat.

Amennyiben valamely egyéni tisztségre több személyt kell választani (pl. elnökhelyettes), úgy a szavazólapon fel kell tüntetni, hogy az adott tisztségre a szavazó hány személyt választhat. Több egyéni tisztségre jelölt nevét, illetve a testületi tagságra jelöltek nevét a szavazólapon ABC-sorrendben kell feltüntetni.

19.3. A szavazólapokat a választási bizottság elnöke írja alá. A szavazólapokat sorszámmal, vagy egyéb, egyedi azonosításra alkalmas módon megjelölni nem szabad. A választási bizottság elnöke a választói névjegyzékben feltüntetett létszámnak megfelelő számú szavazólapot ad át a szavazatszámláló bizottságnak.

19.4. A szavazatszámláló bizottság a szavazásra jelentkező választónak a jelenléti ív általa történő egyidejű aláírása ellenében - a szavazólap másolhatóságát kizáró, eredetiséget biztosító jelzés (pl. szárazbélyegző) egyidejű alkalmazása mellett - adja át a szavazólapot.

19.5. A szavazás ideje alatt a szavazón kívül a szavazófülkében más nem tartózkodhat.

19.6. A szavazólapon az egyéni tisztségre történő választásnál a szavazó a megválasztani kívánt jelölt, jelöltek (pl. elnökhelyettes), testületi tagságra történő választásnál a megválasztani kívánt jelöltek neve mellé - két egymást metsző vonallal (x, +) - jelet tesz.

V. Cím

20. A választás eredménye

20.1. A szavazás befejezése után - a szavazatok összeszámlálása előtt - a szavazatszámláló bizottság a fel nem használt szavazólapokat összeszámolja, a számlálás tényét és eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, majd a fel nem használt szavazólapokat megsemmisíti.

20.2. A fel nem használt szavazólapok megsemmisítése után a választási bizottság az urnákat egy helyiségben összegyűjti, ellenőrzi azok sértetlenségét, az összes szavazólapot az urnákból - a szavazatszámláló bizottság elnöke jelenlétében - kiveszi, azokat összeszámlálás végett a szavazatszámláló bizottság elnökének átadja, majd megállapítja a szavazás eredményét.

20.3. A szavazatok összeszámlálása alatt a bizottság tagjainak nem állhat rendelkezésére sem távbeszélő készülék, sem internetkapcsolat, sem fax.

20.4. A szavazatok összeszámlálása alatt a bizottság tagja a számláló helyiséget csak a választási bizottság tagjának kíséretében hagyhatja el, amelynek során biztosítani kell, hogy a számlálás során megismert adat harmadik személynek ne juthasson tudomására.

20.5. A szavazatszámláló bizottság az átvett szavazólapokat összeszámolja és összehasonlítja a szavazáson részt vett szavazók számával.

Érvényes a szavazás, amennyiben a két szám egyezik, vagy a leadott szavazólapok száma kevesebb, mint a szavazók száma.

Amennyiben az érvényes szavazólapok száma több (szavazólaptöbblet), mint a megjelent szavazók száma, úgy érvénytelen a szavazás azon tisztséget illetve testületi tagságot illetően, amelynek eredményét a szavazólaptöbblet befolyásolja.

20.6. Érvénytelen

a) a szavazat egésze, ha:

- nem az érvényes szavazólapon adták le, vagy

- a szavazólapot áthúzták, vagy kitöltetlenül hagyták,

b) a szavazatnak arra az egyéni tisztségviselőre vagy arra a testületre vonatkozó része, amelyből egyértelműen nem állapítható meg, hogy a szavazatot kire adták le.

20.7. A szavazatszámláló bizottság először az érvénytelen szavazólapokat [20.6. a)] számolja össze.

Az érvénytelen szavazólapok hátoldalára feljegyzi az érvénytelenség okát, ezután a feljegyzést a szavazatszámláló bizottság elnöke és minden tagja aláírja, majd az érvénytelen szavazólapokat kötegeli és a köteget olyan módon zárja le, hogy annak megsértése nélkül a köteg ne legyen felbontható.

Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az érvényes szavazólapokat számolja össze, majd megállapítja a szavazás eredményét.

A szavazás eredményének megállapítása után a szavazatszámláló bizottság az érvényes szavazólapokat kötegeli és a köteget oly módon zárja le, hogy annak megsértése nélkül a köteg ne legyen felbontható.

20.8. Megválasztottnak az az egyéni jelölt tekintendő, aki a legtöbb szavazatot kapta, figyelemmel a 20.11. pontban írtakra.

Amennyiben a szavazólapon az egyéni jelöltek száma több, mint a megválasztható tisztségviselők száma, úgy megválasztottnak azok az egyéni jelöltek tekintendőek, akik a legtöbb szavazatot kapták.

20.9. Amennyiben ugyanarra az egyéni tisztségre - a területi kamara elnöki tisztségét kivéve - több jelölt kapott azonos számú érvényes szavazatot, a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az azonos számú érvényes szavazatot szerzett személyek között és jelenlétében - sorsolással dönti el a tisztségre megválasztott személyét.

Amennyiben több személyt kell megválasztani az egyéni tisztségre (pl. elnökhelyettes), az előző bekezdésben írtak értelemszerűen alkalmazandóak.

Amennyiben a területi kamara elnöki tisztségére több jelölt kapott azonos számú érvényes szavazatot, új választást kell tartani.

20.10. A testületi tagság esetében a kapott szavazatok számának sorrendje alapján kell a választás eredményét megállapítani. Amennyiben azonos számú szavazat folytán a megválasztott személyek száma meghaladja az adott testületbe megválaszthatók számát, az azonos számú szavazatot kapott személyek közül a választási bizottság elnöke és legalább két tagja - az érintettek jelenlétében - sorsolással dönti el a testületi tagságra megválasztott személyét.

20.11. Amennyiben a szavazatok összeszámolása után az elnökség, illetőleg fegyelmi bizottság tagjainak 20%-át a megválasztott ügyvédnők száma nem éri el, úgy a legtöbb szavazatot kapott ügyvédnők közül - a legkevesebb szavazatot szerzett jelölt helyére - addig kell a testületbe megválasztottak közé ügyvédnőt megválasztottnak tekinteni (beemelni), amíg az ügyvédnők testületi tagsága el nem éri az elnökség illetőleg a fegyelmi bizottság létszámának 20%-át, de ezzel együtt az elnökség illetve a fegyelmi bizottság létszáma az előre meghatározott számot nem haladhatja meg.

20.12. Amennyiben bármely egyéni tisztségre vagy testületi tagságra érvényesen senkit nem választottak meg, úgy erre az egyéni tisztségre vagy testületi tagságra új választást kell tartani.

20.13. A szavazatok összeszámlálása után a szavazatszámláló bizottság három példányban jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza a készítés helyének, keltezésének és a résztvevőknek a nevén túl

- a kiadott - valamint a megsemmisített - szavazólapok számát,

- a leadott szavazatok számát,

- az érvényes, illetve érvénytelen szavazólapok számát,

- a megválasztott személyek nevét és annak a tisztségnek, illetve testületnek a nevét, amelyre, illetve amelybe a jelöltet megválasztották,

- az összes jelöltre leadott szavazatok számát, a jelölt nevének és annak az egyéni tisztség, illetve testület nevének feltüntetésével, amelyre, illetve amelynek tagságára a jelölt szavazatot kapott.

A szavazatszámláló bizottság elnöke a jegyzőkönyv mindhárom példányát átadja a választási bizottság elnökének.

20.14. A szavazás eredményét a kihirdetést követően a kamara honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.

VI. Cím

21. A választási jegyzőkönyv

21.1. A választási eljárás lefolytatásáról a választási bizottság elnöke három példányban jegyzőkönyvet készít és azt - a választási bizottság tagjaival, valamint a szavazatszámláló bizottság elnökével és tagjaival együtt - aláírja.

21.2. A választási jegyzőkönyv, a választói névjegyzék és a szavazásban reszt vett tagok névjegyzéke a közgyűlési jegyzőkönyv melléklete. Ezeket az iratokat a szavazólapokkal együtt zárt borítékban kell elhelyezni és a választás eredményének kihirdetésétől számított 5 éven át meg kell őrizni, majd ezt követően a kamara titkára (főtitkára) - egyidejű jegyzőkönyv felvétele mellett 60 napon belül az elnökség két tagja jelenlétében - azt megsemmisíti.

VII. Cím

22. Jelentés a választásról

22.1. A választás eredményét a választási bizottság elnöke nyolc napon belül írásban megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

22.2. A választás eredményéről a választási bizottság elnöke nyolc napon belül jelentést tesz a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének, akinek egyidejűleg megküldi a választás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet is.

IV. Fejezet

Pótválasztás

23. Pótválasztás

23.1. A pótválasztásra az I-III. fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

23.2. Ha a megbízatás lejárta előtt valamely tisztség megüresedik, az elnökség pótválasztás megtartásáról dönthet. Ha a kamara elnökének, főtitkárának és fegyelmi megbízottjának (főmegbízottjának) megbízatása szűnik meg a megbízatás lejárta előtt, a választásra jogosult szerv a megbízatás megszűnésétől számított három hónapon belül megválasztja az új tisztségviselőt.

23.3. A 23.2. pont alapján megválasztott tisztségviselő megbízatása a soron következő választói közgyűlésen megválasztott új tisztségviselő megválasztásának napjáig tart.

23.4. Ha valamely testület megválasztott tisztségviselőinek több mint a fele lemond vagy a helyük egyéb okból megüresedik, a kamara elnöksége köteles haladéktalanul intézkedni a közgyűlés összehívása és pótválasztás iránt.

23.5. A 23.4. pont alapján a tisztség megüresedésétől számított három hónapon belül kell a megüresedett tisztség betöltésére pótválasztást tartani.

A pótválasztáson megválasztott a következő választói közgyűlésig látja el a tisztséget.

23.6. A pótválasztásra - a kamara elnökének, főtitkárának és fegyelmi megbízottjának (főmegbízottjának) választása kivételével - a választásra vonatkozó rendelkezések az alábbi eltérésekkel irányadók:

a) választási szerveket nem kell alakítani,

b) a választással kapcsolatban a választási bizottságra háruló egyéb feladatokat az elnökség látja el,

c) a választói névjegyzéket a korábbi névjegyzék időszerűsítése után az elnökség készíti el, és a választás napja előtt legalább 30 nappal teszi közzé,

d) a választási közgyűlés elnöke a területi kamara elnöke, kivéve, ha a területi kamara elnökét kell megválasztani, amely esetben a közgyűlés elnöke a területi kamara elnökhelyettese.

23.7. Az elnökség azon tagja, akinek hozzátartozója jelölt, e hozzátartozóval kapcsolatos minden eljárásból és határozathozatalból ki van zárva.

V. Fejezet

A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek és bizottsági tagjainak megválasztása

24. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek és bizottsági tagjainak választására az I-IV. Fejezet rendelkezéseit a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell - értelemszerűen - alkalmazni.

25. A Magyar Ügyvédi Kamara legfőbb döntéshozó szerve a Teljes Ülés, amely 100 tagból áll. Tagjai:

a) a területi kamarák elnökei,

b) a területi kamarák közgyűlése által választott egy-egy tag,

c) a területi kamarák az ügyvédek összlétszámához viszonyított arányában a területi kamarák közgyűlése által választott tagok.

A c) pont szerinti arányokat a Magyar Ügyvédi Kamara elnöksége határozattal állapítja meg - a választás évét közvetlenül megelőző naptári félév első napjának (július 1.) területi kamarai létszáma alapján -, majd a megállapított arány szerint meghatározza az egyes területi kamarák által választható Teljes Ülési tagok számát.

26. A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöksége az Elnökből, az elnökhelyettesekből, a főtitkárból (titkárból), a fegyelmi főmegbízottból (fegyelmi megbízottból), továbbá a Teljes Ülés által választott tagokból áll. A tagok száma 25 fő, ha a Teljes Ülés másképpen nem állapítja meg.

27. A Magyar Ügyvédi Kamara tisztségviselőinek és bizottsági tagjainak választása előtt a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése 7 tagú választási bizottságot választ [Üt. 110. § (1) bek. e) pontja], amely ellátja a jelölő- és szavazatszámláló bizottság feladatait is.

28. A területi ügyvédi kamaráknál megtartott választásokat követően a Magyar Ügyvédi Kamara leköszönő elnöksége - az elnök útján - hívja össze a Teljes Ülés alakuló ülését.

29. Az alakuló Teljes Ülést úgy kell előkészíteni, és olyan időpontra kell összehívni, hogy a tisztségviselők megbízatásának lejártával az új tisztségviselők megválasztásra kerüljenek.

30. Összeférhetetlen a Magyar Ügyvédi Kamaránál:

a) az elnök és a főtitkár tisztsége más - akár területi kamarai - egyéni tisztséggel, testületi tagsággal,

b) a fegyelmi főmegbízotti, fegyelmi megbízotti és fegyelmi bizottság elnöki tisztség a területi kamarai elnöki, fegyelmi főmegbízotti, megbízotti tisztséggel, fegyelmi bizottsági elnöki tisztséggel vagy tagsággal.

31. Megüresedettnek kell tekinteni a Magyar Ügyvédi Kamarai Teljes Ülési tagságot, ha a területi kamara által megválasztott Magyar Ügyvédi Kamarai Teljes Ülési tag más kamarába kerül átjegyzésre.

32. Az ajánlás - a jelölés

32.1. A Magyar Ügyvédi Kamara választási bizottsága az újonnan megválasztott 100 tagú Teljes Ülés tagjai részére - az alakuló ülés előtt legalább 15 nappal - ajánlási íveket küld ki, és felhívja a Teljes Ülés tagjait, hogy 8 napon belül a kitöltött ajánlási íveket a választási bizottságnak küldjék vissza.

32.2. Az ajánlóíveket a választási bizottság összesíti, és elkészíti a jelölőlistát.

A választási bizottság jogosult az ajánlási lapokon ajánlott személyeken túlmenően - a Teljes Ülés tagjai közül -valamennyi egyéni tisztségre és testületi tagságra jelöltet állítani.

32.3. A választást a Teljes Ülés alakuló ülésén kell lebonyolítani.

32.4. A Magyar Ügyvédi Kamara leköszönő elnöksége az újonnan megválasztott tagok közül a korelnököt kéri fel az alakuló Teljes Ülés alakuló ülésének megnyitására és levezetésére, aki a Teljes Ülésen jelenlevő - egészségi állapota miatt nem akadályozott - legidősebb választásra jogosult ügyvéd.

32.5. Az alakuló ülésen a Teljes Ülés tagjai a jelölőlista kiegészítésére tehetnek javaslatot. Fel kell venni a jelölőlistára azt, aki a jelenlevők egyharmadának szavazatát megkapta.

Az alakuló ülés a jelölésről nyílt szavazással dönt.

32.6. A jelölések lebonyolítását követően a korelnök szünetet rendel el, majd a választási bizottság elkészíti a szavazólapokat, és lebonyolítja a szavazást.

32.7. A szavazás befejezését követően a korelnök a Teljes Ülést ismét megnyitja, és a szavazás eredményét - mint a Teljes Ülés határozatát - kihirdeti.

33. A jelölt

33.1. Jelölt csak az lehet, aki a jelöléskor nyilatkozatban vállal kötelezettséget arra, hogy megválasztása esetén a tisztséggel összeférhetetlen területi kamarai egyéni tisztségéről, illetve testületi tagságáról lemond.

A nyilatkozatot a Teljes Ülés jegyzőkönyvébe kell foglalni.

33.2. A jelölt megválasztásáról a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke haladéktalanul értesíti a megválasztott tisztségviselő kamarájának elnökét a nyilatkozat folytán a területi kamaránál megüresedett tisztség betöltése iránti intézkedés megtétele végett.

33.3. A választás eredményét a választási bizottság elnöke nyolc napon belül írásban megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

34. A választásról készített jegyzőkönyvet, az ajánlási íveket, valamint a szavazólapokat a választási bizottság zárt borítékban helyezi el, és 5 évi megőrzésre átadja a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkárának, aki a 21.2. pontja szerint jár el.

VI. Fejezet

Visszahívás

35. A visszahívás

35.1. A tisztségviselő visszahívását az őt megválasztó szerv tagjainak 1/3-a kezdeményezheti.

35.2. A kezdeményezést írásban kell előterjeszteni.

Az írásban előterjesztett kezdeményezést mindazon tagnak alá kell írnia, aki a kezdeményezést támogatja.

35.3. A visszahívásra irányuló írásbeli kezdeményezést a területi kamara elnökéhez, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara elnökéhez (a kezdeményezés címzettje) kell benyújtani.

Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés érintettje a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, úgy a kezdeményezést a területi kamara, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara főtitkárához, az ő érintettségük esetén a fegyelmi bizottság elnökéhez kell benyújtani.

35.4. A visszahívásra irányuló írásbeli kezdeményezésen szereplő aláírások hitelességét a kezdeményezés címzettje tizenöt napon belül köteles - legalább szúrópróbaszerűen - ellenőrizni.

35.5. Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés az ellenőrzés alapján törvényes, úgy a kezdeményezés beérkezésétől számított harminc napon belül a területi kamara elnöke, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a kezdeményezés beérkezésétől számított hatvan napon belüli időre köteles összehívni a visszahívás kezdeményezése tárgyában a területi kamara közgyűlését, illetve a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülését.

35.6. A visszahívásról a területi kamara közgyűlése, illetve a Teljes Ülés titkos szavazással és a választásra jogosult tagok, illetve a Teljes Ülés tagjainak kétharmados szótöbbségével határoz.

A visszahívásra irányuló kezdeményezésről határozó közgyűlés, illetve Teljes Ülés határozatképtelenség miatt nem ismételhető meg.

35.7. Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés felőli döntés a kezdeményezést nem támogatja, hat hónapon belül újabb visszahívásra irányuló kezdeményezés nem terjeszthető elő.

35.8. Amennyiben a visszahívásra irányuló kezdeményezés felőli döntés a kezdeményezést támogatja, úgy a döntést követő tizenöt napon belül el kell rendelni a pótválasztást.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

36. Jelen szabályzatot a Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülése 2013. július hó 8. napján fogadta el.

37. Jelen szabályzat a Hivatalos Értesítőben történő közzététel napján lép hatályba, egyidejűleg a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2001. (VI. 11.) számú szabályzata "a választási szabályzatról" hatályát veszti.

Dr. Bánáti János s. k.,

elnök

Dr. Fekete Tamás s. k.,

főtitkár