4/2010. Polgári jogegységi határozat

a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szervéről

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának Polgári Jogegységi Tanácsa a Legfőbb Ügyész által indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

A közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek. Ebből következően a legfőbb szerv tagjaira nem vonatkozik a vezető szerv elnöke vagy tagja és a felügyelő szerv elnöke vagy tagja között fennálló tisztségbeli összeférhetetlenség szabálya.

A vezető szerv elnöke és tagja, valamint a felügyelő szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet. A társadalmi szervezet könyvvizsgálója olyan személy is lehet, aki nem tagja a társadalmi szervezetnek.

Indokolás:

I. A legfőbb ügyész az 1997. évi LXVI. törvény (Bsz.) 29. § (1) bekezdésének a) pontja és 31. §-ának (2) bekezdése alapján - figyelemmel az 1972. évi V. törvény 5. § (2) bekezdés g) pontjában foglaltakra - jogegységi eljárást indítványozott abban a kérdésben, hogy lehet-e a közhasznú társadalmi szervezet felügyelő szervének elnöke, tagja vagy könyvvizsgálója a társadalmi szervezet - tagok összessége által alkotott - legfőbb szervének a tagja.

Az indítványra az adott okot, hogy ebben a kérdésben nem egységes a bírói gyakorlat: a Debreceni Ítélőtábla (Pkf.II.20.484/2007.) és a Szegedi Ítélőtábla (Pkf.III.20.006/2009.) egységes álláspontjától eltér a Győri Ítélőtábla több ügyben (Pkf.III.25.344/2009., Pkf.III.25.375/2009., Pkf.III.25.372/2009.) kifejtett jogértelmezése.

A legfőbb ügyész az indítványában az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (Etv.), valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (Kszt.) vonatkozó rendelkezéseinek az egybevetése alapján kifejtette, hogy a közhasznú társadalmi szervezet vezető szervének csak az ügyintéző és képviseleti szerv minősül, a legfőbb szerv nem. Ebből következően a Kszt. 8. § (2) bekezdés a) pontjában megfogalmazott összeférhetetlenségi szabály a közgyűlés elnökére és tagjaira nem, hanem kizárólag csak az ügyintéző és képviseleti szerv elnökére, illetve tagjaira vonatkozik.

II. Az Etv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül vagy közvetett úton választott testület. A Kszt. - az. Etv.-től eltérő szóhasználattal - a társadalmi szervezet alapszabály szerinti "legfőbb szervéről" beszél [Kszt. 26. § f)]. A Kszt. 7. §-ának (1) bekezdése értelmében a több tagból (személyből) álló legfőbb szerv, valamint a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv (a továbbiakban együtt: vezető szerv) ülései nyilvánosak. E jogszabályhely alapján kérdés, hogy a közhasznú társadalmi szervezetek esetében a legfőbb szerv vezető szervnek minősül-e, avagy a vezető szerv fogalma alatt csak a legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv értendő. E kérdés mikénti megválaszolásától függ ugyanis az, hogy a Kszt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabály - amely szerint nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy aki a vezető szerv elnöke vagy tagja - vonatkozik-e a legfőbb szerv tagjaira is.

Az Etv. nem használja ugyan a "vezető szerv" fogalmát, a társadalmi szervezet szervezeti rendjéről rendelkező 11. és 12. §-ok rendelkezései alapján azonban egyértelmű, hogy a legfelsőbb szerv, valamint az ügyintéző és képviseleti szervek a társadalmi szervezetnek egymástól különböző szervei. (E rendelkezésekből megállapíthatóan ugyanis a legfelsőbb szerv választja az ügyintéző és képviseleti szerveket; továbbá a legfelsőbb szerv hatáskörébe tartozik az ügyintéző szerv beszámolójának az elfogadása.)

A Kszt. 7. § (1) bekezdés rendelkezéséből sem vonható le olyan következtetés, hogy a jogalkotó azonosítani akarta volna a legfőbb szervet és a vezető szervet. A Kszt. rendelkezéseiből (7. §, 8. §, 10. §, 11. §-ok) az következik, hogy a jogalkotó a közhasznú társadalmi szervezet esetében három egymástól elkülönülő szervet kívánt meghatározni: a legfőbb szervet, a vezető szervet (legfőbb szervnek nem minősülő ügyintéző és képviseleti szerv) és a felügyelő szervet (vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv). A Kszt. értelmező rendelkezéseinél is ez az elkülönülés észlelhető: a 26. § f) pontja határozza meg a legfőbb szerv fogalmát, míg a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti, illetve felügyelő szervének elnökét és tagjait a 26. § m) pontja minősíti vezető tisztségviselőnek.

Mivel a kifejtettek szerint a közhasznú társadalmi szervezet legfőbb szerve nem minősül vezető szervnek, a Kszt. 8. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti összeférhetetlenségi szabály sem vonatkoztatható a legfőbb szerv tagjaira. Ebből következően a legfőbb ügyész által a jogegységi indítványban megfogalmazott kérdésre a válasz az, hogy a közhasznú társadalmi szervezet felügyelő szervének elnöke, tagja lehet a társadalmi szervezet legfőbb szervének a tagja. Sőt, nem csak, hogy összeférhetetlenség nem áll fenn a legfőbb szervi és a felügyelő szervi tagság között, hanem az Etv. rendelkezéseiből az is megállapítható, hogy a felügyelő szerv elnöke és tagja, valamint a vezető szerv elnöke és tagja csak a társadalmi szervezet tagja lehet. Az Etv. 9. § b) pontja szerint a társadalmi szervezet tagja választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe. A 3. § (4) bekezdése szerint pedig a társadalmi szervezet tagjai választják az ügyintéző és képviseleti szerveket. Az Etv. 2. § (1) bekezdéséből is az következik, hogy a társadalmi szervezetet csak az azt létrehozó tagok működtethetik. Mindezen rendelkezések alapján a Legfelsőbb Bíróság már több döntésében (Kny.VI.37.352/2001., Kny.III.37.387/2001.) is kifejtette, hogy a társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szerve, valamint felügyeleti szerve csak a tagok által a tagok közül megválasztott személyekből állhat.

III. Az Etv. egyáltalán nem rendelkezik a társadalmi szervezet könyvvizsgálójáról, a Kszt. pedig csak a 8. § (2) bekezdésében a vezető szervi tagsággal való összeférhetetlenség szempontjából említi a könyvvizsgálót. A könyvvizsgáló tehát nem része a társadalmi szervezet szervezeti rendéjének, nem minősül vezető tisztségviselőnek. Így értelemszerűen nincs olyan törvényi előírás sem, hogy csak a társadalmi szervezet tagja lehetne könyvvizsgáló. A speciális szaktudást igénylő feladatot ellátó könyvvizsgáló tipikusan nem tagja a társadalmi szervezetnek. Ugyanakkor az előbbiekben kifejtettek értelmében a könyvvizsgáló tekintetében fennálló összeférhetetlenség sem vonatkozik a legfőbb szervre, nem kizárt tehát, hogy a közhasznú társadalmi szervezet tagja - ha egyébként megfelel a könyvvizsgáló személyére vonatkozó jogszabályi követelményeknek - egyben a szervezet könyvvizsgálója legyen.

IV. A kifejtettekre figyelemmel a jogegységi tanács a Bsz. 27. §-a, 29. § (1) bekezdés a) pontja és 32. § (4) bekezdése értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Budapest, 2010. december 8.

Dr. Wellmann György s. k.,

a tanács elnöke

Dr. Bodor Mária s. k.,

előadó bíró

Dr. Pethőné dr. Kovács Ágnes s. k.,

bíró

Dr. Török Judit s. k.,

bíró

Tamáné dr. Nagy Erzsébet s. k.,

bíró