A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.30824/2018/10. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ÉPÍTÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 37. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §] Bíró: Nagy Péter

ííööáóÉőÉőáááFővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

30.K.30.824/2018/10.

A bíróság a képviselő (...; eljáró ügyvéd: ...) által képviselt felperes neve (...) , ... által képviselt Budapest Főváros Kormányhivatala (...) alperes ellen építési ügyben hozott közigazgatási határozat (BPD/002/01095-10/2014.) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében - mely perbe a ügyvédi iroda (...; eljáró ügyvéd: dr. Boross Ildikó) által képviselt .....(...) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság az alperes BPD/002/01095-10/2014 számú döntését, annak építésfelügyeleti intézkedésre irányuló kérelmet elutasító határozati részében a BP-1D/001/02602-24/2014 számú elsőfokú döntésre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot e körben új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest és az alperesi beavatkozót, hogy 15 napon belül - külön-külön - fizessenek meg a felperes részére 250.000.- (Kétszázötvenezer) - 250.000.- (Kétszázötvenezer) forint perköltséget.

A kereseti illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Budapest Főváros ... Önkormányzat Jegyzője a 2013. július 15. napján kelt I/688-19/2013 számú határozatával építési engedélyt adott ki Budapest ... Kerület ... hrsz.-ú, természetben a Budapest ... kerület ... szám alatti ingatlanon, egylakásos lakóépület megépítésére. Az engedély 2013. augusztus 10. napján jogerőre emelkedett. Az engedélyezési terveken az épület ± 0,00 szintjének megfelelő, abszolút magasság Bf=285,00 méter értékben került meghatározásra. A jogerős építési engedély alapján az építményre vonatkozó kivitelezési munkák megkezdődtek, melynek során az építésvezető észlelte, hogy az engedélyezési terv szerinti magassággal ellentétben az épület magassága helyesen: 286,25 méter. Az engedélyezett terveken a kivitelezési tervektől eltérően a fszt.pv=0,00 méter, a Bf=285,00 méter szintre van jelölve. Mindezek alapján az építésvezető kérte a hibás terv kijavítását. Az építtető, a tervező és a kivitelező a 2014. március 24. napján kelt levelében tájékoztatta az elsőfokú építésügyi hatóságot az eltérésről, valamint arról, hogy a kijavított rajzok feltöltésre kerültek az ÉTDR rendszerbe. Az elsőfokú építésügyi hatóság 2014. május 8. napján a I/839-2/2014 iktatószámú tájékoztató levelet adott ki a az építtetőnek, melyben rögzítette, hogy az építési engedélyezési terveken az abszolút magasság meghatározásánál számelírás történt, és az építtetők által közölt új magassági adatok figyelembevételével kell a tervezett épületet kivitelezni. Az épület ±0,00 szintjének megfelelő abszolút magasság helyesen Bf=286,25 méter. Az elsőfokú építésügyi hatóság felé a felperes panasszal élt, ennek alapján az elsőfokú építésügyi hatóság helyszíni ellenőrzést tartott, és a panaszra válaszul tájékoztató levelet küldött a felperesnek, majd a felperes újabb bejelentése kapcsán 2014. július 24. napján helyszíni ellenőrzést tartott. A 2014. július 29. napján kelt I/839-8/2014 számú tájékoztató levélben az építésügyi hatóság rögzítette, hogy a ±0,00 szintnek megfelelő abszolút magasság helyesen Bf=286,25 méter. Az engedélyezési tervdokumentáció szerint a perbéli lakóépület tervezett épületmagassága 5,69 méter. Az ingatlanra vonatkozó építési övezet előírásai szerint az egyes homlokzatok maximális magassága 6,50 méter. A felperes a 2014. augusztus 27. napján kelt beadványában az építésfelügyeleti hatóságnál építésrendészeti eljárás megindítását kérte az épülő lakóépülettel kapcsolatban, mivel álláspontja szerint az épület kivitelezése a jogerős építési engedélyektől eltérően zajlik. alperes ... Építésfelügyeleti Osztálya a 2014. október 2. napján meghozott BP1/B/001/02602-24/2014 számú végzésével az eljárást megszüntette, mivel annak folytatására okot adó körülmény nem merült fel.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a jelen perben támadott BPD/002/01095-10/2014 számú döntésével az elsőfokú hatóság végzését tartalma szerint határozatnak tekintette, és azt megváltoztatva a felperes építésfelügyeleti intézkedésre irányuló kérelmét elutasította. Az alperes megállapította, hogy elsőfokú építésügyi hatóság kijavító eljárása jogszerű volt. A tervezés során adminisztrációs hiba miatt az eredeti terven feltüntetett ±0,00=285,00 Bf. érték figyelembe vétele esetén két homlokzat is lehetetlenül alakulna. A nyugati homlokzat földszinti ablakai teljesen, a déli homlokzat esetében pedig részben a föld alá kerülnének. Az alperes szerint az adminisztratív okból vagy számszaki hibából bekövetkező téves adatközlés kijavítása a tervlapokon ábrázolt épületi jellemzőket nem befolyásolja. Sem az épület, sem annak magassága a fentiek szerint meghatározott érték nem módosult. Az alperes megállapította, hogy az elsőfokú hatóság által alkalmazott kijavító szándékú levél és a módosítás ÉTDR rendszerbe való feltöltése, annak formáját tekintve nem megfelelő kijavító intézkedés. Mindezek miatt az egybefoglalt döntés végzés formában meghozott részében felhívta az építésügyi hatóságot, hogy a I/688-19/2013 számú építési engedély határozatát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) előírásainak megfelelően javítsa ki. A kijavítás szabályszerű közlése, valamint a kijavító döntés és a kijavított tervek záradékolása, valamint azok ÉTDR rendszerbe történő feltöltése iránt intézkedjen.

A felperes az alperes döntésével szemben keresetet terjesztett elő, melyben kérte annak hatályon kívül helyezését, és a hatóság új eljárásra kötelezését. A 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 22. §-ára hivatkozva kifogásolta, hogy az építtetőt új építési engedély, illetve módosítás benyújtására nem kötelezték, nem kezdeményeztek építésfelügyeleti vagy építésrendészeti eljárást. Kifogásolta, hogy az eljáró hatóság nem tárta fel a tényállást, határozati indokolásában nem hivatkozott a felperes által felajánlott, de a hatóság által mellőzött bizonyításra, illetve a mellőzés okára. Kiemelte, hogy a kivitelezési tervek nem felelnek meg a jogerős építési engedélyezési tervdokumentációnak, így a Bf=285,00 méteres magasságnak. Az eltérést az építtetőnek, a tervezőnek, a kivitelezőnek, a felelős műszaki vezetőnek és az eljáró építésügyi hatóságnak is észlelnie kellett volna. A jogerős építési engedély és az annak részét képező építészeti-, műszaki dokumentáció minden egyes része a Bf=285,00 méteres, ±0,00 szintre került megtervezésre. Ennek alátámasztásául hivatkozott az építési engedély tervdokumentációjához csatolt metszetrajzokra, amelyeket a hatóság nem vizsgált, továbbá a terepmetszet, a közműterv, épületgépészeti helyszínrajz, talajmechanikai szakértői vélemény, valamint a felperes által készítettet szakértői vélemény tartalmára. Mivel a kivitelezési terv készítője a ±0,00 szintet más Bf. Magasságban vette fel, így az eredeti tervekhez képest a különbség 1,25 méter, ami nem tekinthető jelentéktelennek, így a hatóság által mért eltérést is figyelembe véve 1,32 méterrel magasabban került kivitelezésre. A felperes csatolta szakértő 1 igazságügyi szakértő szakvéleményét, amely megállapította, hogy az építési engedélytől eltérően, magasabban került megépítésre az épület.