Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

3264/2012. (X. 4.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály alaptörvény-ellenességének vizsgálatára irányuló alkotmányjogi panasz tárgyában - dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleményével - meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 60. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti eljárásban Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 15/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) 60. §-a alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Előadta, hogy Nagykőrös Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) tagja, és a Képviselő-testület a 2012. április 26-i ülésén az indítványozót weboldalon 201 2. április 2-án közzétett blogbejegyzése kapcsán az Ör. 60. §-a alapján széksértés miatt 50 000 Ft rendbírsággal sújtotta. Álláspontja szerint az Ör. támadott rendelkezése egyrészt sérti az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogát, mivel a bírság kiszabása ellen semmifajta jogorvoslati lehetőség nincs, azt az Ör. 60. § (5) bekezdése kifejezetten kizárja, másrészt sérti az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében biztosított véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, mivel a politikai alapon működő képviselőtestület ezáltal hatékonyan felléphet a kisebbségi véleménnyel szemben, harmadrészt sérti az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított közérdekű adatok megismerésének és terjesztésének jogát, mivel a kisebbségben maradó képviselő a bírság kiszabására tekintettel esetlegesen nem meri véleményét nyilvánítani, illetve azt a polgárok tudomására hozni. A Képviselő-testület az Ör. széksértésre vonatkozó szabályait alkalmazva nem a képviselő-testületi ülésen történtek miatt sújtotta rendbírsággal az alkotmányjogi panaszt benyújtó önkormányzati képviselőt. A panaszos a jogi képviselője útján az Abtv. 26. § (2) bekezdése alapján benyújtott indítványában nem terjesztette ki kérelmét a rendbírságot kiszabó képviselő-testületi határozat alkotmányosságának vizsgálatára, a panasz csak az Ör. 60. §-ának alkotmányossági vizsgálatára korlátozódott.

[2] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette. Az alkotmányjogi panaszt az Abtv. 30. § (1) bekezdése alapján az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Ör. - az Ör. 105. §-a alapján - 2011. április 2-án lépett hatályba. Az indítványozó alkotmányjogi panaszát az Abtv. 30. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn túl, 2012. május 17-én nyújtotta be.

[3] Az Ügyrend 50. § (1) bekezdése szerint a beadvány benyújtására nyitva álló törvényi határidő esetén a beadványnak a határidő utolsó napjáig a beadvány érkeztetésére az Abtv. alapján jogosult szervhez be kell érkeznie. Az Ör. 60. §-a tekintetében az alkotmányjogi panaszt az indítványozó elkésetten terjesztette elő.

[4] Az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az alkotmányjogi panasz nem felel meg az Abtv. 30. § (1) bekezdésének, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Ügyrend 30. § (2) bekezdése alapján visszautasította.

Budapest, 2012. szeptember 24.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke,

az aláírásban akadályozott

Dr. Pokol Béla

alkotmánybíró helyett

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István alkotmánybíró különvéleménye

[5] Nem értek egyet a többség által elfogadott végzés indokolásával és rendelkező részével sem, az alkotmányjogi panaszt be kellett volna fogadni és érdemben elbírálni.

[6] 1. "Arra pedig, hogy az ítélés az igazság cselekvése legyen (Szent Tamás szerint), háromféle dolog szükséges. Először, hogy az igazságra való hajlandóságból; másodszor, a bíró hatalmából és joghatóságából származzék; harmadszor, hogy az ész józan megfontolásának kifolyása legyen." [Nemes Magyarország szokásjogának hármaskönyve (1514), Első rész, 14. Czim]

"A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak." [Alaptörvény 28. cikk]

[7] Az Alaptörvény idézett cikke a jogértelmezés kiindulópontjait ugyan szerkezetileg a bírói jogértelmezés irányvonalainak meghatározásához kapcsolódóan rögzíti, de határozott álláspontom szerint kötelező - és ha sem az Alaptörvény, sem a Hármaskönyv nem említené, akkor is kötelező lenne - az Alkotmánybíróságra a hivatkozott alapelv: jogszabályt értelmezni és alkalmazni csak a józan észnek megfelelően szabad.

[8] 2. A jelen ügyben hozott végzés többségi indokolásnak az elkésettségre vonatkozó része elsőre kézenfekvőnek tűnik, de az alkotmányjogi panaszok benyújtására vonatkozó határidőszabály értelmezésével kapcsolatban súlyos - a jövőbeli joggyakorlatra nézve is potenciálisan kiható - általános problémát vet fel, ezért indokoltnak látom eltérő álláspontom részletes kifejtését.

[9] Az Abtv. 26. § (2) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

[10] Az Alkotmánybíróságnak Abtv. 26. § (2) bekezdésével kapcsolatos, 2012. január 1-től folytatott joggyakorlata abba az irányba mutat, hogy az alkotmányjogi panasz befogadásának feltételéül megköveteli az indítványozó aktuális érintettségét (tehát azt, hogy a jogsérelme már bekövetkezett, azaz vele szemben a rendelkezés hatályosult vagy alkalmazták), illetve az Alkotmánybíróság az érintettséget olyan esetben is megállapította, "ha jogszabály alkalmazására, érvényesítésére szolgáló cselekmények még nem történt ek, de jogszabály erejénél fogva olyan jogi helyzet keletkezett, amelyből egyértelműen következik, hogy a panaszolt jogsérelem közvetlenül belátható időn belül kényszerítően be - következik" [33/2012. (VII. 1 7.) AB határozat Indokolás [66]].

[11] Az Abtv. 30. § (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy alkotmányjogi panaszt "az Abtv. 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani".

[12] 3. A vizsgált ügyben - és minden olyan későbbi ügyben, ahol a sérelmezett rendelkezés hatálybalépése és alkalmazhatósága, illetve konkrét alkalmazása között legalább száznyolcvan nap eltelik - az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidő-számítás szigorú nyelvtani értelmezése és az "érintettség" kritériumának a szűk értelmezése (amely az érintettséghez megköveteli a jogsérelem beálltát) együttesen arra az eredményre vezet, hogy a jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül az alkotmányjogi panasz aktuális érintettség hiányában (mintegy idő előttiség miatt) nem fogadható be, száznyolcvan napon túl pedig - még ha az indítványozó aktuális érintettsége már fenn is áll - a határidő túllépése miatt.

[13] Az Abtv. 26. § (2) bekezdésének és 30. § (1) bekezdésének az előbbiek szerinti értelmezése álláspontom szerint egy irracionális alkotmányos jogorvoslati deficitet eredményez, amely ellentétes az alkotmányjogi panasz jogintézményének céljával, azaz a ténylegesen jogsérelmet okozó alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölésével, illetve a későbbiekben előforduló hasonló esetek megelőzésével. A probléma azonban az Abtv. megfelelő értelmezésével a jelen ügyben megoldható lett volna és a jövőben is megoldható lenne.

[14] 3.1. A 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen alkotmányjogi panasz benyújtására vonatkozó határidő-szabály megfogalmazása ahhoz a - rendelkezés alkalmazási körébe tartozó két - tipikus esetkörhöz igazodik, amelyekben az alaptörvény-ellenes jogszabály az érintett közreműködésétől függetlenül, egyedi közhatalmi döntés nélkül (ex lege) hatályosul és a hatályosulás (alkalmazás) időpontja megegyezik a rendelkezés hatályba lépésének időpontjával; vagy az érintett jogkövető magatartása révén "magára alkalmazza" a jogszabályt és a jogszabály alkalmazhatóságának kezdete megegyezik a rendelkezés hatályba lépésének időpontjával. Ezekben az esetekben a jogsérelem bekövetkezésének napját követően az érintetteknek tényleges lehetőségük nyílhat a panasz benyújtására.

[15] Ha azonban a fenti esetekben a hatályosulás, illetve az alkalmazandóság időpontja később (akár száznyolcvan napnál is később) következik a hatálybalépés időpontjánál, akkor a "jogszabály hatálybalépésétől" kifejezést, amelyet a tipikus esetkörökben a nyelvtani értelmezéshez képest nem kell eltérően értelmezni, itt az alkotmányjogi panasz jogintézményének céljával összhangban - a panasz benyújtására tényleges lehetőség biztosítása végett - úgy lehet értelmezni, hogy az a rendelkezés hatályosulásának, illetve az alkalmazásának időpontját jelenti.

[16] A 26. § (2) bekezdés alkalmazási körébe tartozó további esetekben, azaz ha a jogszabályt nem bíróság, hanem más szerv alkalmazza, egyedi közhatalmi döntést hoz, amellyel szemben nincs a jogsérelem orvosolására szolgáló alkalmas jogorvoslati eljárás, akkor - mivel hatálybalépés és a szerv általi jogszabály-alkalmazás között jelentős időbeli különbség lehet - a panasz benyújtására tényleges lehetőség biztosítása végett szintén a határidőszabály cél szerinti értelmezése adhat megoldást.

[17] 3.2. Az általam javasolt értelmezés tehát nem valamiféle radikális contra legem értelmezés - sokkal inkább arról van szó, hogy ha a normaszöveg rendelkezésnek a jogintézmény céljával összhangban álló értelmét (ratio legis) nem teljes körűen fejezi ki, akkor az Alkotmánybíróságnak nem kell elzárkóznia a korrekciót lehetővé tevő - a nyelvtani értelmezéshez képest - kiterjesztő értelmezéstől.

[18] Hangsúlyozom: sem az alkotmányjogi panasz jogintézményének céljával, sem pedig a józan ésszel nincs összhangban egy olyan jogértelmezés, amely a 26. § (2) bekezdés szerinti indítványt csak a tényleges, az aktuális érintettség bekövetkezése után tekinti befogadhatónak, de a benyújtási határidőt kivétel nélkül a hatálybalépéstől számítja, amely határidő az esetek egy részében a tényleges érintettség bekövetkezésének időpontjára már lejár.

[19] Mindezek alapján tehát az Abtv. 30. § (1) bekezdésében foglalt határidőszabályt - a 26. § (2) bekezdése szerinti alkotmányjogi panasz vonatkozásában -úgy indokolt értelmezni, hogy a határidő az érintettség bekövetkezésétől számolandó.

[20] 4. Az indítványozót a képviselő-testület 201 2. április 26-án bírságolta meg, a 2012. május 17-én benyújtott panasz - az én értelmezésem szerint - határidőben érkezettnek lett volna minősíthető. A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy mivel a jelen ügyben támadott önkormányzati rendelet 2011. április 2-án lépett hatályba, ettől számított száznyolcvan napon belül - 2011. szeptember 29-ig - az indítványozó nem is nyújthatott volna be az új - 2012. január 1-jén hatályba lépő - Abtv. 26. § (2) alapján alkotmányjogi panaszt.

[21] A jelen ügy átmeneti jellege - azaz, hogy a támadott jogszabály hatálybalépésekor még a régi Abtv. volt hatályban, amely alapj án mások voltak az indítványozási lehetőségek - a határidő-szabály értelmezése tekintetében hordoz magában csekély mértékű - véleményem szerint ugyan nem döntő - bizonytalanságot. Mindenesetre bízom abban, hogy amikor hasonló indítványok (ti. amelyeknél a támadott jogszabály hatálybalépése és az aktuális érintetté válás időpontja között jelentős különbség van) befogadása a jövőben elbírálásra kerül majd, az Alkotmánybíróság újból megfontolja a határidőszabály értelmezését, és megengedi, hogy egy az olyan érintett, aki a legjobb tudása szerint és ésszerű határidőben az Alkotmánybírósághoz fordul, ne le -gyen elzárva attól, hogy alkotmányjogi panasz útján jogorvoslattal éljen.

Budapest, 2012. szeptember 24.

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2949/2012.

Tartalomjegyzék