A Szegedi Törvényszék G.40224/2005/56. számú határozata szerződésből eredő követelés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 6. §, 227. §, 277. §, 298. §, 313. §, 318. §, 328. §, 329. §, 330. §, 332. §, 339. §, 389. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 38. §] Bíró: Kiss Gabriella

Csongrád Megyei Bíróság

7.G.40.224/2005/56.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G N E V É B E N !

A Csongrád Megyei Bíróság dr. Dobrossy István ügyvéd (4025 Debrecen, Simonffy u. 57.) által képviselt felperes (felperesi cím) felperesnek - a dr. Győry András ügyvéd (6721 Szeged, Szt. István tér 2.) által képviselt alperes (alperesi cím) alperes ellen - szerződésből eredő követelés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.500.000,- (Egymillió-ötszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet jelen bíróságnál három példányban kell benyújtani a Szegedi Ítélőtáblához címzetten.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el a fellebbezést, ha ezt a felek kérték, továbbá ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, avagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésében nem kérte tárgyalás tartását, továbbá ha bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

Ha a fellebbező fél akár a fellebbezésében, akár a másodfokú bíróság felhívására illetőleg a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri a fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a felperes módosított kereseti kérelme, az alperesi ellenkérelem, a felek által előadottak, a csatolt és beszerzett okiratok, a tanúvallomások, a Csongrád Megyei Bíróság 3.Gpk.50.079/2005. számú ügyiratai, a Békés Megyei Bíróság 1.Fpk.04-05-00047/8. számú iratai, valamint a felszámoló cég tájékoztatásai alapján a következő tényállást állapította meg:

Az alperes közbeszerzési eljárás során elnyerte helység 1 szennyvízcsatorna-hálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítésére (tervezésére és kivitelezésére) kiírt pályázatát, melyre a helyi önkormányzat mint megrendelő és az alperes mint vállalkozó vállalkozási szerződést kötöttek 2002. augusztus 14-én. Ezt követően az alperes és a perben nem álló cég 1 közt a beruházás teljes tervezésére és kivitelezésére alvállalkozási szerződés jött létre 2002. augusztus 21-én. Az átalányáras vállalkozói díjat a felek bruttó 937.500.000,- forintban határozták meg. A szerződés 7.3 pontjában az alperes vállalta, hogy 4.000 db O 160 mm / 5 méteres KG PVC csövet biztosít alvállalkozójának 15.000.000,- forint + ÁFA vételáron.

A szerződést az alperes és alvállalkozója 2003. december 12-én módosították azzal, hogy a vállalkozás tárgya kiegészült monitoring ellenőrző és üzemirányító rendszer alapjainak kiépítésével, 28 rövidhullámú jeladó berendezés beépítésével, és számítógépes fejlesztéssel. A mindezekért járó alvállalkozói díj további 40.000.000,- forint + ÁFA. Így a teljes alvállalkozói díjat ekkor a felek bruttó 987.500.000,- forintra módosították, átütemezve a fizetést is. Az alvállalkozói díj teljesítési módjaként banki átutalást határoztak meg.

Közben a cég 1 a kivitelezést megkezdte a perben nem álló cég 2 által leszállított anyaggal (csőidomokkal). Mivel ebben anyaghibát állapítottak meg, a cég 1 a beruházó önkormányzat kérésére, amelynek ezt ösztönző szerződése állt fenn a felperessel, szállítási keretszerződést kötött a felperessel 2003. január 6-án műanyag cső- és idomszállításokra helység 1 szennyvízcsatornázásához. A felperes vállalta, hogy 2003. folyamán teljesíti a cég 1 írásbeli megrendeléseit a mindenkor érvényben lévő árlistás termékekkel, megközelítőleg 50.000.000,- forint + ÁFA értékben. A szerződés 2. pontja értelmében a termékek árát a szerződés 1. számú melléklete tartalmazta, melyben jelentős árengedményeket tett a felperes. Eszerint az akkor ismert szükséges anyagmennyiségre az ajánlott ár 50.285.037,- forint volt, amit + 25 % ÁFA terhelt. A felperes 2003. december 15-éig vállalt a mellékletben szereplő értékekre árgaranciát.

A szerződés 9. pontjában rendelkeztek a folyamatos számlázásról, valamint a fizetési határidőkről (2003. szeptember 30., illetőleg 2004. március 15.). Ezen felül 5.000.000,- forint + ÁFA értékű termékre 2005. március 15-i fizetési határidőt szabtak. Késedelmes fizetés esetére a késedelmi kamat mértékét 12 %-ban állapították meg. A szerződést a szerződő felek cégszerűen aláírták.

Ugyanezen a napon a cég 1 a felperesre engedményezte írásban az alperestől neki járó alvállalkozói díjat a felperes és a közte létrejött szállítási szerződés szerinti vételár erejéig. A szerződést az alperes is aláírta, tudomásul véve az engedményezést. Kötelezettséget vállalt, hogy az engedményező cég 1 által (leigazolt teljesítése alapján) kibocsátott vállalkozói díjra vonatkozó számlák ellenértékéből a felperesi engedményes részére járó vételárat, amit az engedményező felé számláz az engedményes, közvetlenül a felperes bankszámlájára utalja, amíg a felperes felé fennálló engedményezői tartozás teljes mértékben kiegyenlítésre nem kerül.

Rendelkeztek az alvállalkozási és a szállítási szerződés fizetési határidőinek eltérése esetére való alperesi teljesítésről is, amit 10 %-ban állapítottak meg.

Kikötötték, hogy az alperesi kötelezett semmiféle - sem az engedményezővel, sem mással szemben fennálló - beszámítási igényt vagy egyéb követelést nem érvényesíthet az engedményesnek járó összegekkel szemben.

A szerződést mindhárom gazdasági társaság képviselői cégszerűen aláírták.

A felperesnek a szerződésre biztosítéki céllal volt szüksége, mivel a cég 1 teljesítését bizonytalannak ítélte. A felek szóban is - eltérően rendelkezve az írásba foglalt szerződéstől - a biztosítéki célban egyeztek meg.

Ennek megfelelően a felperes mindvégig elsődlegesen az engedményezőtől kísérelte meg követelését behajtani, a teljesítésre többször fel is szólította. Ugyancsak az engedményező cég 1-el állapodott meg a fizetési határidők módosításában is 2004. október 20-án oly módon, hogy az első részletet 8.000.000,- forintban határozták meg, ami a megállapodást követően esedékes, a második részletet, ami a fennmaradó rész 50 %-a, 2005. április 1-jei határidővel kellett az engedményezőnek megfizetnie az engedményes felé, míg a végső, harmadik részletet 2005. június hó 01. napjáig.

A módosítást megelőzően 2003. szeptember 15-i levelében a felperes részletes tájékoztatást nyújtott a cég 1 részére leszállított áruk értékéről az alperesnek. Egyben tájékoztatta, hogy a leszállított anyagok ellenértékének fizetése még nem történt meg.

A 2004. május 10-i alperesnek küldött felszólításban már lényegesen kisebb összegű tartozásról tesz említést a felperes: az előző 116.421.874,- forinttal szemben 36.841.277,- forint + ÁFA összegűről. Egyben kéri az összeg alperes által való átutalását.

Az alperes a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, 2004. május 19-én pedig hivatkozott arra, hogy a cég 1, mint alvállalkozó által kibocsátott vállalkozói díjat tartalmazó számlák már kifizetésre kerültek, így az engedményező szövetkezet helyett nem tud az alperes a felperesnek teljesíteni.