A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27413/2015/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 83. §, 324. §, 339. §, 340. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 261. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 43. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 28. §, 29. §, 39. §] Bíró: Mazzag Judit

Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

4.K.27.413/2015/9. szám

A Dr. Magyar György ügyvéd (5700 Gyula, 48-as u. 6.) által képviselt felperes neve (felpers címe) felperesnek, a dr. Mészáros Levente jogtanácsos által képviselt Zala Megyei Kormányhivatal (8900 Zalaegerszeg, Mártírok útja 35-39.) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perében - amely perbe a HÁRI Ügyvédi Iroda 8800 Nagykanizsa, Kisfaludy u. 6., ügyintéző: dr. Hári Tibor ügyvéd) által képviselt Alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a bíróság meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes iktatószám1 számú határozatát - az iktatószám2. számú elsőfokú határozatra kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 19.050,- (tizenkilencezer-ötven) Ft perköltséget.

A feljegyzett 30.000,- (harmincezer) Ft kereseti illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I N D O K O L Á S

A bíróság a közigazgatási hatósági eljárás iratai, valamint a felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A helység1 külterület helyrajzi szám1 és helyrajzi szám2 hrsz.-ú, rét és kivett záportározó művelési ágú ingatlanok magánszemély1 kizárólagos tulajdonát képezték. A felperes javára 2013-ban mindkét ingatlanra vonatkozóan 24.000.000,- Ft erejéig jelzálogjog, valamint 15.000.000,- Ft főkövetelés és járulékai erejéig végrehajtási jog került bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba. Magánszemély1 kérelmére az alperes Zalaegerszegi Járási Hivatal Járási Földhivatala előtt 2014. április 9. napján telekalakítási engedélyezési eljárás indult, majd a hatóság iktatószám3. számú, 2014. június 21. napján jogerőre emelkedett határozatával a tulajdonos kérelmének helyt adva a cégnév1. által iktatószám4. számon készített, magánszemély2 felelős tervező által aláírt és a földhivatal által iktatószám5. számon záradékolt változási vázrajz alapján telekalakítási engedélyt adott a helység1 helyrajzi szám1 és helyrajzo szám2 hrsz.-ú külterületi földrészletek telekfelosztására. A telekalakítási engedélyezési eljárásban a felperes ügyfélként részt vett, a telekalakítási engedély megadásáról szóló határozattal szemben jogorvoslattal nem élt.

Magánszemély1 mint tulajdonos és az alperesi beavatkozó mint ráépítő 2014. szeptember 30. napján ráépítési szerződést kötöttek, amelyben rögzítették, hogy az alperesi beavatkozó a tulajdonos hozzájárulásával a helység1 külterület helyrajzi szám2 hrsz.-ú ingatlanon előtetővel 48 m2 területet elfoglaló, 36 m2 alapterületű gazdasági épületet épített a saját költségén, az építés bejelentését helység2 Város Jegyzője 2012. február 16-án kelt iktatószám6. számú határozatával tudomásul vette. A szerződő felek megállapodtak, hogy a gazdasági épületet a telekfelosztás következtében létrejövő helység1 külterület helyrajzi szám3 hrsz.-ú ingatlanon a telekalakítás alapjául szolgáló változási vázrajz szerint helyrajzi szám4 hrsz. alatt önálló épületként tüntetik fel akként, hogy a helyrajzi szám4 hrsz.-ú ingatlan az alperesi beavatkozó kizárólagos tulajdonába kerül és az épület mindenkori tulajdonosát földhasználati jog illeti meg a létrejövő helyrajzi szám3 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan. A gazdasági épület használatbavételét helység3 Megyei Jogú Város Jegyzője 2014. november 25. napján kelt iktatószám7. számú végzésével vette tudomásul.

Magánszemély1 és az alperesi beavatkozó 2014. november 17. napján kérelmet terjesztettek elő az alperes helység3 Járási Hivatal Járási Földhivatalánál (a továbbiakban: elsőfokú hatóság), amelyben a csatolt, általuk aláírt változási vázrajz és jogerős telekalakítási engedély alapján, változatlan tulajdoni állás mellett a telekalakítás átvezetését, továbbá a csatolt ráépítési szerződés szerint a helyrajzi szám2 hrsz.-ú ingatlanon az alperesi beavatkozó által magánszemély1 hozzájárulásával épített 50 m2 alapterületű gazdasági épület (tároló) önálló épületként történő feltüntetését és az alperesi beavatkozó tulajdonjogának bejegyzését kérték a helység1 külterület helyrajzi szám4 hrsz.-ú ingatlanra vonatkozóan. A kérelem alapján az elsőfokú hatóság iktatószám2. számú összefoglaló határozatával a változásokat átvezette oly módon, hogy a helység1 külterület helyrajzi szám1 hrsz.-ú ingatlan a helyrajzi szám5 és elyrajzi szám6 hrsz.-ú, a helyrajzi szám2 hrsz.-ú ingatlan pedig a helyrajzi szám3 és helyrajzi szám7 hrsz.-ú ingatlanokra került felosztásra azzal, hogy mind a négy ingatlanra vonatkozóan bejegyezték a felperes jelzálogjogát és végrehajtási jogát. helyrajzi szám4 hrsz. szám alatt önálló épületként feltüntették az alperesi beavatkozó kizárólagos tulajdonát képező gazdasági épületet a helyrajzi szám3 hrsz.-ú ingatlant terhelő földhasználati joggal, az önálló épületre vonatkozóan azonban a felperes jelzálogjoga és végrehajtási joga bejegyzésre nem került.

Az elsőfokú határozattal szemben a felperes fellebbezéssel élt, amelyben annak megváltoztatását és elsődlegesen a kérelem elutasítását, másodlagosan pedig jelzálogjoga és végrehajtási joga bejegyzését kérte az önálló épületre vonatkozóan is. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy a jelzálogjogával és végrehajtási jogával terhelt ingatlanok hozzájárulása nélküli megosztása befolyásolhatja a megosztásra kerülő ingatlanok forgalmi értékét, így a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:178. § (2) bekezdése alapján a földhivatalnak a változás átvezetéséhez be kellett volna szereznie a hozzájárulását. Másodlagos kérelme alapjául az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 93. § (3) bekezdésére hivatkozott, amelynek megfelelő alkalmazásával álláspontja szerint őt is nyilatkoztatni kellett volna a terhek bejegyzésével kapcsolatban, ennek hiányában pedig valamennyi ingatlanra be kellett volna jegyezni a megosztott ingatlanokat terhelő terheket.

A fellebbezés folytán eljáró alperes iktatószám1. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Határozata indokolásában a Ptk. 5:70. § (1) bekezdésére és 5:167. §-ára, az Inytv. 29. §-ára és 44. § (1) bekezdésére hivatkozott. Rámutatott, hogy a telekalakítási engedély 2014. június 6. napján kézbesítésre került a felperes részére is, aki az ellen fellebbezést nem terjesztett elő, így az jogerőre emelkedett. Megállapította, hogy a felperest illető végrehajtási jog és jelzálogjog átvezetésre került a két ingatlan megosztásával keletkező ingatlanokra, amelyhez a felperes külön hozzájárulására nem volt szükség. Az önálló épület vonatkozásában előadta, hogy a helység1 külterület helyrajzi szám4 hrsz.-ú ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban korábban nem szerepelt, az a telekalakítás átvezetésével egyidejűleg lett feltüntetve, figyelemmel az építésügyi hatóság végzésére is, amely szerint az építtető nem az ingatlanok tulajdonosa, hanem az alperesi beavatkozó volt, ezért az önálló épületet nem terhelhette a felperes javára bejegyzett olyan jog, amit tovább kellett volna jegyezni.