A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27225/2017/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 1. §, 24. §, 38. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:164. §, 5:165. §, 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Bt. Vhr.) 23. §] Bíró: Bana Imre

Kapcsolódó határozatok:

*Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27225/2017/13.*, Kúria Kfv.37694/2018/13.

***********

Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.K.27.225/2017/13. szám

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság I-II. rendű felpereseknek, - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal I.r., a Dr. Csoór György Ügyvédi Iroda által képviselt Zártkörűen Működő Részvénytársaság II. rendű alperesek ellen, bányaszolgalmi jog alapításáról rendelkező közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében - amely perbe az alperesek pernyertessége érdekében a Dr. Csoór György Ügyvédi Iroda által képviselt Nyrt. beavatkozott - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 nap alatt fizessenek meg a II. rendű alperes részére

10-10.000 (Tízezer - Tízezer), az alperesi beavatkozó részére 10-10.000 (Tízezer - Tízezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felpereseket, hogy az erre irányuló felhívásra az Államnak egyetemlegesen térítsenek meg 30.000 (Harmincezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az I. rendű alperes írásbeli nyilatkozata, a beszerzett előzményi államigazgatási iratok, valamint a per egyéb adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az "X" földgázszállító vezeték 1975. évben létesült, védőövezete 24 m2-rel érinti a felperesek ½ - ½ arányú tulajdonát képező Szolnok külterület X/X. helyrajzi számú, szántó 3, kivett vízállás művelési ágú, 3,1816 hektár teljes területű ingatlanát.

Figyelemmel arra, hogy a vezeték 1975. év óta üzemel és a szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetése elmaradt, ezért a II. rendű alperes kérelemmel fordult az I. rendű alpereshez, amelyben a fent jelölt földgázszállító vezeték biztonsági övezetére bányászati célú szolgalmi jog alapítását kérte a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38.§ /4/ bekezdése alapján. Kérelméhez mellékelte a bányászati létesítmény használatbavételi engedélyét, a szolgalmi jogra vonatkozó változási vázrajzot és a hozzátartozó területkimutatást, valamint igazolta, hogy a felperesek és a bányavállalkozó között megállapodás a kártalanítás kérdésében nem jött létre.

Az I.rendű alperes JN/23/00609-9/2017. számú határozatával a II. rendű alperes kérelmének helyt adott, a kérelemben jelölt területrészre bányászati célú szolgalmi alapítását elrendelte akként, hogy a szolgalom kedvezményezettje a II. rendű alperes, a kártalanítás fizetésére kötelezettként pedig az alperesi beavatkozót kötelezte. A pénzbeli kártalanítás összegét 448 - 448 forintban határozta meg.

Az I. rendű alperes fenti határozatát JN/23/00609-13/2017. számú határozatával - a határozat indokolását érintően - módosította korrigálva a határozata indokolásában felhívott alkalmazandó jogszabályokat.

Határozathozatala előtt az I. rendű alperes igazságügyi szakértői véleményt szerzett be, a szakvélemény ismeretében tárgyalást tartott.

A felperesek keresettel fordultak a bírósághoz, amelyben kérték az I. rendű alperes fenti határozatának felülvizsgálatát. Előadták, hogy a bányavállalkozó a bányászati célú szolgalmi jog telekkönyvi bejegyeztetését nem műszaki szükségből, hanem gazdasági erőfölényével kényszeríti ki. A vezeték az elmúlt 42 évben zavartalanul üzemelt. Megtévesztésnek tartották, hogy kizárólag az ingatlan-nyilvántartás az üzemeltetés biztonságának záloga. Életszerűtlennek minősítették az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükségességét, mert ha a vezeték mellett dolgozó kombájn statikus elektromos szikrája robbanást okoz, vagy ha a munkagépek találkoznak a szivárgó gázzal, a bejegyzés önmagában biztonságot nem nyújt.

A kártalanítás összegszerűségét nevetségesnek tartották, mert a bejegyzés több generációra megbélyegzi az ingatlant, az eladót rossz alkupozícióba kényszeríti. A bejegyzés gazdasági korlátot is jelent, mert 24 m2-en nem lehet támogatott erdőt vagy egyéb ültetvényt telepíteni, biogazdálkodást folytatni, ily módon a teljes területen sem lehet. Az I. rendű alperes határozata további korlátozásokat is előírt.

Az I. rendű alperes a kereset elutasítását kérte, fenntartva határozata indokolásában rögzített jogi álláspontját. E kérelemhez csatlakozott a II. rendű alperes és az alperesi beavatkozó perköltségigény előterjesztésével.

A felperesek keresete nem alapos.

A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339.§ /1/ bekezdése értelmében, ha törvény ettől eltérően nem rendelkezik, a bíróság - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - a jogszabálysértő közigazgatási határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén a közigazgatási határozatot hozó szervet új eljárásra kötelezi.