78/2008. (VI. 13.) OGY határozat

a Nemzeti Tehetség Programról[1]

Magyarország gazdasági kibontakozása az EU Lisszaboni Stratégiájával összhangban a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. Ezen ágazatok fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az adott tudás- és képességtartalomban kiemelkedő teljesítményre képes fiatalok, a tehetségek felszínre kerülnek-e, pályájukon kellő segítséget kapnak-e, és nem utolsó sorban, hogy a megvalósuló-hasznosuló tehetségeket hogyan tudjuk megtartani, tudunk-e számukra megfelelő pályaképet teremteni.

A tehetségek tiszteletének, a tehetségek segítésének Magyarországon évszázados hagyományai vannak, amelyek mára sikeres állami, civil és egyházi formák sokaságát teremtették meg. Ennek ellenére a tehetségígéretek megtalálásának, társadalmi integrálásának, tehetségük kibontakoztatásának és a hasznosulás feltételeinek integrált rendszere nem alakult ki. Ugyanez jellemzi a különböző szintű tanulmányi versenyek sokaságát, és a különféle támogatási és ösztöndíjprogramokat is.

A szakmailag megalapozott, különböző szintű térségi koordinációban működő, térségi szinten szerveződő hálózati programok száma kevés, a meglévők területi eloszlása is egyenetlen, ami felveti az egyenlő hozzáférés problémáját is.

A tehetségek megtalálása nem csak a tehetségek és családjuk magánügye, hiszen a tehetség hasznosulása mindannyiunknak többletlehetőségeket teremt. Így a Nemzeti Tehetség Programja gazdasági, esélyjavító és társadalomépítési program is. Szervesen illeszkedik a közoktatás tartalmi megújításához, az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő oktatás elterjesztéséhez.

A tehetségek segítése és fejlesztése nem csupán oktatáspolitikai kérdés. Az életpálya helyes irányba terelésével és a pályán való végigmenetel segítésével az innováció elterjedését, a gazdaság növekedését, versenyképességét, az esélyegyenlőtlenségek csökkentését, a társadalmi mobilitást, a hátrányos helyzet leküzdését és a kistérségek, valamint az egész társadalom kohézióját egyaránt szolgálja. A programnak a foglalkoztatási stratégiában példa- és értékteremtő szerepe van, a gazdasági fejlődésben pedig kitörési pont lehet.

A tehetségkutatás és a tehetségsegítés átfogó nemzeti programjának megalkotása és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszerrel összefüggő intézkedések meghozatala érdekében a Magyar Országgyűlés szükségesnek tartja

- a tehetségek felkutatásának és fejlesztésének segítésére, a hazai tehetségsegítés egymásra épülő hosszú távon fenntartható, működőképes rendszerré szerveződése érdekében a Nemzeti Tehetség Program létrehozását;

- a kiszámítható állami szerepvállalás és a már meglévő, valamint a további források bevonása, célirányos hatékony felhasználása érdekében a Nemzeti Tehetség Alap

létesítését;

- a Nemzeti Tehetség Program működésének nyomon követése, segítése és a minél szélesebb körű szakmai, szakmapolitikai és társadalmi részvétel előmozdítása érdekében Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozását.

A Tehetségsegítés Nemzeti Programjának megalkotásáról, a hozzá kapcsolódó támogatási rendszerrel kapcsolatos intézkedésekről a Magyar Országgyűlés szükségesnek tartja:

A fentiekre tekintettel az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy

1. a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum összetételére és feladatrendszerére vonatkozó javaslatát 2008. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé,

2. a Nemzeti Tehetségsegítő Tanáccsal együttműködve dolgozza ki a Nemzeti Tehetség Programot, és szakmai egyeztetést követően 2008. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé,

3. a Nemzeti Tehetség Alap forrásrendszerére és működésére vonatkozó javaslatát a szakmai szervezetekkel történt egyeztetést követően 2008. szeptember 30-ig terjessze az Országgyűlés elé,

4. kétévente tájékoztassa az Országgyűlést a Nemzeti Tehetség Program helyzetéről, a fejlesztés feladatairól.[2]

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Nyakó István s. k.,

az Országgyűlés jegyzője

Szűcs Lajos s. k.,

az Országgyűlés jegyzője