A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.32252/2014/9. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bíró: Drávecz Margit Gyöngyvér

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

10.K.32.252/2014/9.

A Főváros Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a személyesen eljárt felperes (cím, képviseli: ... ügyvezető) - a dr. Karl Gábor Csaba ügyvéd (székhelye: cím, Karl, Verasztó, Bleyer Ügyvédi Iroda) által képviselt Nemzeti Fejlesztési Miniszter (cím) jogutód alperes ellen, felszámolói névjegyzékből törlés tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000,- (harmincezer) Ft, az ÁFA-t is magában foglaló perköltséget, továbbá az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására a Magyar Államnak 30.000,- (harmincezer) Ft tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt tételes kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

Alperes jogelődje a 2013. december 13. napján kelt .... számú határozatában megállapította, hogy a felperes, mint pályázó az új felszámolói névjegyzékbe való felvételére irányuló .... iktatószámú pályázata alapján a ... benyújtott pályázatból a .... ranghelyet érte el. A határozattal szemben a felperes keresetet terjesztett elő, amelyben eljárási jogszabálysértésként hivatkozott arra, hogy a határozat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339/B. §-ába ütközik, kielégítő indokolást nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az egyes elbírálási szempontok tekintetében az értékelő bizottság által készített értékelés hogyan határozta meg az összpontszámot, illetve az sem állapítható meg, hogy milyen pontlevonásokból tevődik össze. A határozat indokolása hivatkozik ugyan az értékelő bizottság által meghatározott értékelésre, illetve a jegyzőkönyvben meghatározott pontszámokra, azonban ezek tartalmával kapcsolatban semmilyen részletet nem határoz meg, így a mérlegelés és a döntés szempontjai egyáltalán nem állapíthatóak meg.

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon .... számú perben a bíróság a 2014. szeptember hó 04. napján kelt 10. sorszámú végzésével a per tárgyalását a .... számú közigazgatási per bírája által kezdeményezett normakontroll eljárás Alkotmánybírósági elbírálásáig felfüggesztette.

Az alperes jogelődje az .... számú 2014. februári dátumozású határozatával felperest, mint felszámoló szervezetet a 2014. február 15-i hatállyal a határozat meghozatala napján hatályos felszámolói névjegyzékből törölte. Határozata indokolásában számot adott arról, hogy a felszámoló szervezet új felszámolói névjegyzékbe való felvételére irányuló pályázata alapján a hatóság az .... iktatószámú határozatában állapította meg ranghelyét. A felszámolók névjegyzékéről szóló 114/2006. (V.12.) kormányrendelet (a továbbiakban korm. rendelt) 5. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a nyilvántartó szerv a felszámoló szervezetet törli a névjegyzékből az új névjegyzék felállítására irányuló eljárások lezárásakor, a (2) bekezdés szerinti módon, amennyiben felszámoló szervezetnek az új névjegyzékbe való felvételére nem kerül sor.

A felperes személyesen eljárva a határozat bírósági felülvizsgálata iránt keresetet terjesztett elő, amelyben kérte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 339. § (1) bekezdése alapján annak hatályon kívül helyezését és a határozatot hozó szerv új eljárásra és új határozat hozatalára történő kötelezését. Álláspontja szerint a keresettel támadott határozat több szempontból jogszabálysértő:

A határozat rendelkező része kizárta a fellebbezés lehetőségét a 2004. évi CXL törvény (a továbbiakban Ket.) 73/A. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással a 100. § (1) bekezdés e) pontja alapján. E jogszabályi helyek szerint a fellebbezés lehetősége akkor zárható ki, ha az elsőfokú döntést a központi államigazgatási szerv vezetője hozta. Jelen esetben a határozatot nem a szerv vezetője, hanem az igazságügyért felelős elnökhelyettes hozta, ezért a fellebbezés nem volt kizárható.

Felperest annak ellenére törölték a felszámolói névjegyzékből, hogy a korábbi határozatot keresettel megtámadta és kérte a végrehajtás felfüggesztését.

A korábbi határozat kézhezvétele után írásbeli kérelmet terjesztett elő az iratbetekintés érdekében. Erre irányuló kérelme ellenére nem kapott lehetőséget, mellyel megsértették a Ket. 5. § (4) bekezdését, valamint a Pp. 190. § (2) bekezdését. 2014. március 11-én telefonon történt megkeresésre alperes 2014. március 19. és március 20-ra tudott volna időpontot adni iratbetekintésre, amennyiben ezt az időpontot megvárja, úgy a kereset benyújtására már nem lett volna lehetőség.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását, továbbá perköltségben való marasztalását kérte. Álláspontja szerint a kereset nem megalapozott. A felülvizsgálni kért törlő határozat kizárólag a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos regisztratív döntést (névjegyzékből való törlés) tartalmaz. Az alperes hangsúlyozta, hogy a törlő határozat végrehajtásának a felfüggesztése nem jár és nem is járhat a felperes által elérni kívánt eredménnyel, hogy a felperes továbbra is kirendelésre kerüljön új felszámolási ügyekben, ugyanis a kirendelések kizárólag az új felszámolói névjegyzékből történnek, mely új felszámolói névjegyzékbe felperes nem került felvételre, és ezt a törlő határozat végrehajtásának felfüggesztése sem eredményezi. A törlő határozat kiadmányozásával kapcsolatban alperes hivatkozott a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 5. § (1) bekezdésére, miszerint a központi államigazgatási szervek, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, egyszemélyi vezetés alatt állnak. A (2) bekezdés alapján, ha a jogszabály a központi államigazgatási szervnek címez hatáskört, azt a szerv vezetője gyakorolja. A (3) bekezdés szerint a központi államigazgatási szerv szervezeti és működési szabályzata a szerv vezetőjének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a szervvel állami vezetői szolgáltai jogviszonyban vagy állami vezetőként betöltött jogviszonyban, illetve vezető munkakörrel rendelkező kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyre ruházhatja, aki a döntés meghozatala során a szerv vezetője nevében jár el. Alperes hivatkozott a legfelsőbb bíróságnak a közigazgatási szerv hatáskörének delegálhatóságáról, gyakorlásáról szóló 1/2003. közigazgatási-polgári jogegységi határozatában kifejtettekre:

II/a. A törvényben megállapított hatáskör gyakorlása történhet úgy is, hogy a közigazgatási szerv valamelyik szervezeti egysége folytatja le az eljárást, de ez a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét nem érinti.

II/b. A kiadmányozási (aláírási) jog belső szabályzatban való engedélyezése nem minősül hatáskör átruházásnak. Ebben az esetben a határozaton fel kell tüntetni azt, hogy a kiadmányozó (aláíró) a hatáskörrel feljogosított személy nevében az ő megbízásából jár el.