A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság M.358/2011/13. számú határozata munkabér (ELMARADT munkabér) tárgyában. [1992. évi XXII. törvény (Mt.) 76. §, 82. §] Bírók: Csullag József, Tolnai Ferencné, Udvardy Zsuzsanna

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Szekszárdi Munkaügyi Bíróság Dr. Farkas László pártfogó ügyvéd (felperesi képviselő címe által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti lakos) felperesnek- a Litter és Bíró Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: Dr. Bíró Balázs ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes elleni elmaradt munkabér megtérítése tárgyú munkaügyi perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET:

A bíróság kötelezi alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 488.000,- (azaz négyszáz-nyolcvan-nyolcezer) Ft-ot elmaradt munkabér címén, valamint 2010. év november hónap 06. napjától a kifizetés napjáig minden naptári félévre az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamatát.

A bíróság ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Felperes pártfogó ügyvédjének díját 67 (hatvanhét) %-ban felperes, 33 (harminchárom) %-ban alperes viseli.

Alperes köteles a nemzeti adóhatóság felhívására megfizetni 29.000,- (azaz huszon-kilencezer) Ft eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Tolna Megyei Bírósághoz címzett, de a Szekszárdi Munkaügyi Bíróságon 3 példányban benyújtandó fellebbezés terjeszthető elő.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték megfizetésére vonatkozik vagy a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha a felek ezt kérték, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el.

INDOKOLÁS:

A bíróság a peres felek előadásai, a becsatolt iratok tartalma és a lefolytatott bizonyítási eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes 2004. év október hónap 07. napjától létesített munkaviszonyt a kábeltévé szolgáltatással foglalkozó alperessel informatikus munkakör ellátására, a csatolt munkaköri leírásban munkaköreként hálózati operátor került feltüntetésre.

Alperes 2009. év november hónap 18. napján a belső intranetes hálózaton közzétette a T-M01/2009. számú utasítást az alperesi kft. munkaügyi szabályzatáról, melynek kiadását 2009. év november hó 01. napi hatállyal rendelte el azzal, hogy visszavonásig érvényes.

A munkaügyi szabályzat (V/2. pont) bérbesorolási rendszert határozott meg, mely szerint a személyi alapbért az egyéni teljesítményértékelés alapján a munkáltató a munkavállaló munkakészsége, munkaeredménye és magatartása, valamint a 2. és 3. pontban foglaltak figyelembevételével állapítja meg. A V/2.2. pont szerint a munkavállaló személyi alapbérét a 8. számú melléklet szerinti alapbértarifa táblázat alapján a munkaköri csoportonként meghatározott alsó és felső határ között kell megállapítani.

A szabályzat 8. számú melléklete három munkaköri főcsoportot határozott meg, a 3. - alkalmazotti főcsoportban - az A/1. csoportba a mérnökök és technikusok tartoztak, akiknek besorolási feltétele szakirányú főiskola, egyetem, szakirányú képesítés (bejegyzett tervező, technikus). Az A/2. csoportba a saját szakterületén önálló munkát végző végrehajtásban dolgozó munkatársak kerültek, melyek besorolási feltétele érettségi, szakirányú középfokú tanfolyam.

Alperes perbeli nyilatkozata szerint 2009. év december hónap 31. napján kelt T-M02/2009. utasítással rendelkezett a munkaügyi szabályzat 2010. év január hónap 01. napjától való és visszavonásig érvényes módosításáról, melynek B. pontja szerint a 8. számú mellékletben a bérbesorolási szintenként tervezett alapbértarifa rendszer bevezetését visszavonta, alkalmazását határozatlan időre felfüggesztette.

Felperes 2011. év szeptember hónap 08. napján keresettel fordult a munkaügyi bírósághoz, melyben - illetve később pontosított kereseti kérelmében - 2009. november 01 - 2011. november 12. közötti időtartamra havi 80.000,- Ft alapulvételével összesen 1.952.000,- Ft elmaradt munkabér és kamata megfizetésére kérte kötelezni alperest.

Hivatkozott arra, hogy munkaszerződésében havi bruttó 100.000,- Ft munkabér került meghatározásra, azonban az alperes által 2009. év november hónap 01-től kiadott munkaügyi szabályzat 8. számú mellékletében foglalt alapbértarifa táblázat alapján minimum 180.000,- Ft munkabérben kellett volna részesülnie. Utalt arra, hogy többször szólt a munkaszerződés és a munkáltatói utasításban szereplő munkabér között fennálló különbség miatt alperesnek, azonban alperes nem folyósította számára az őt megillető megemelt munkabért. A peres eljárás során hivatkozott arra, hogy az A/1. csoportba tartozását a szakirányú képesítése - számítástechnikai szoftverüzemeltető szakképesítés - alapozza meg, egyúttal vitatta, hogy alperes visszavonta volna 2010. év január hó 01. napjától a korábban bevezetett alapbértarifa rendszert.

Alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását.

Előadta, hogy a munkaügyi szabályzat csak azokra az alperesi munkavállalókra vonatkozott, akikkel alperes megkötötte a munkaügyi szabályzat 1. számú melléklete szerinti munkaszerződést, mivel ebben található utalás ( 6.2. pont, 6.4. pont) arra, hogy a munkáltatónál megismert munkaügyi szabályzat rendelkezései is irányadóak a munkaviszonyra. Mivel felperessel az új tartalmú munkaszerződés még nem került megkötésre, ezért alperes szerint rá a korábbi 2004. évben kötött munkaszerződés rendelkezései vonatkoztak. Emiatt irrelevánsnak tartotta a felperes által felajánlott bizonyítást (pl. írásszakértő bevezetése) arra vonatkozóan, hogy valóban a keltezése szerinti időpontban került kiadásra a munkaügyi szabályzat módosítása, felperesre a munkaügyi szabályzat eleve nem vonatkozott, másrészt hivatkozott arra, hogy felperest egyébként sem illette volna meg az A/1. munkavállalói kategóriába való besorolás, mivel felsőfokú végzettséggel nem rendelkezik. Felperes gimnáziumi érettségi iskolai végzettsége és számítógépes szoftverüzemeltető szakképesítése az A/2. kategóriába való sorolást alapozhatta volna meg, amennyiben az új típusú munkaszerződés vele is megkötésre került volna.

A kereset - az alábbi indokok alapján - részben megalapozott.

A munkáltatóknak lehetősége van arra, hogy egyoldalú munkáltatói intézkedésnek, utasításnak minősülő munkaügyi szabályzatban rendelkezzenek a munkavállalók munkaviszonyának egyes kérdéseiről, melynek feltétele, hogy a jogszabállyal ellentétes nem lehet.