A Kúria Kvk.37640/2019/4. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 208. §, 221. §, 222. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) IX. cikk (1) bek., XXVIII. cikk (7) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az érintettség több szempontú vizsgálata.

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Kvk.I.37.640/2019/4.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,

dr. Heinemann Csilla bíró

A kérelmező:

A kérelmező képviselője:

Az eljárás tárgya: választási ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálata

A bírósági felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: alperes neve 108/2019. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria az NVB 108/2019. számú határozatának felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében a felülvizsgálati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A kérelmezővel, mint vádlottal szemben a Szegedi Törvényszék előtt költségvetési csalás és gazdasági csalás bűntettével összefüggésben indult büntetőeljárás. A alperes neve (a továbbiakban: NVB) a 2019. évi Európai Parlamenti választáshoz kapcsolódóan az 51/2019. számú határozatával nyilvántartásba vette a Demokratikus Koalíció listáját, melyen szerepel a kérelmező. A Szegedi Törvényszék indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését; az NVB a 91/2019. NVB számú határozatával az indítvány körében fenntartotta a kérelmező, mint európai parlamenti képviselőjelölt mentelmi jogát.

[2] Az Igazságügyi Minisztérium nevében annak parlamenti államtitkára, 2019. május 11-én egy-, az Országos Sajtószolgálat hivatalos oldalán közleményként is megjelenő, az NVB elnökének címzett levelében kritizálta a mentelmi jog fenntartását, felszólította az ellenzéki pártokat, hogy a törvények adta lehetőségekkel ne éljenek vissza, ne akadályozzák a bíróságokat munkájukban. Ugyanezen a napon Halász János, a Fidesz frakciószóvivője debreceni sajtótájékoztatóján a mentelmi jog fenntartása miatt lemondásra szólította fel az NVB néven nevezett ellenzéki tagjait, mert méltatlanná váltak megbízatásukra. Az elhangzottakat a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. által működtetett www.hirado.hu internetes sajtótermékben tették közzé "Halász: Példátlan, hogy az ellenzék a bűncselekménnyel vádolt Czeglédy oldalára állt" címmel.

[3] A kérelmező 2019. május 12-én több kifogást nyújtott be; közöttük Halász János sajtótájékoztatóját érintőt is. Halász Jánossal, mint a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség frakciószóvivőjével (a továbbiakban: Szóvivő) és a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) jelölő szervezettel szemben amiatt nyújtottak be kifogást, mert név szerint megnevezték a mentelmi ügyében számukra nem megfelelően szavazó bizottsági tagokat és ezzel a listázással szankcionálták a Bizottság 8 tagját, tartalmilag felelősségre vonva őket leadott szavazatuk miatt. Ez a magatartás sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának megóvása és e) pontjában rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket, valamint az NVB működésébe való beavatkozással a Ve. 14.§ (1) bekezdését.

[4] L.R. természetes személy szintén kifogással támadta a Szóvivő és a FIDESZ magatartását. Az NVB a két kifogást együttesen bírálta el. A 2019. május 13-án kelt 108/2019. számú határozatával a kérelmező kifogását érdemi vizsgálatot követően elutasította, a természetes személy kifogását érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

[5] Az eldöntendő kérdést az NVB akként határozta meg, hogy az, miszerint a sajtóban név szerint megnevezték a 91/2019. számú határozat meghozatala során a kérelmező, mint képviselőjelölt mentelmi joga fenntartása mellett szavazó tagokat és az őket delegáló szervezeteket, valamint az a kijelentés, hogy korábban közvádas bűncselekmény esetén a mentelmi jog fenntartására nem volt példa, a véleménynyilvánítás szabadságának keretében értékelhető-e, vagy azon túllépve jogsértést valósított meg. Ez utóbbi esetében azt kell vizsgálni, hogy tételes jogsértés következett-e be, nevezetesen a Ve. 14. § (1) bekezdésének a megsértése, vagy alapelvi szintű-e a sérelem.